Megújuló energiaforrások megtérülése

Lapunk hasábjain több ízben foglalkoztunk a megújuló energiaforrások lakossági szintű felhasználási módjairól. Most azokat a lehetőségeket foglaljuk össze, ahol a tiszta anyagi megtérülés belátható időn belül (5-10 év) várható.

Passzív napenergia hasznosítás

A passzív napenergia hasznosítás előnye a beruházási költségektől mentes, egyszerű megoldások alkalmazása. Akkor felel meg egy ház a passzív energia felhasználásra a leginkább, ha a különböző évszakok adottságait kihasználja, de káros következményei ellen védekezik is (pl. tornácos parasztház). Amennyiben a ház déli oldalára kerül az előtér vagy az üvegezett terasz, veranda, szélfogó vagy télikert, jelentősen hozzájárulnak a fűtési költések csökkentéséhez. Ebben az esetben hőmegtakarítást jelent, hogy a nap felmelegíti az üveg előteret, és ez tovább csökkenti az üveg mögötti homlokzat hőveszteségét. Az üveg előtér vagy télikert levegőjét a ház hőmérsékletének növelésére is hasznosíthatjuk.
A passzív napenergia hasznosítás elsődleges feladata az energiahiányos időszakban a temperálási célú napenergia biztosítása, ezért a fűtőberendezés méretezésénél a passzív rendszer hőtermelését nem lehet számításba venni. Így a beruházási költségeknél ugyan nem, viszont az üzemelésnél jelentős fűtési költség takarítható meg. A passzív napenergia-hasznosítás hatásfoka 15-30%.

Napkollektor

Ahhoz, hogy egy napkollektoros rendszer pénzügyi megtérülését ki lehessen számolni, az alábbi adatok ismerete szükséges:

  • Mennyi a napkollektoros rendszer beruházási költsége?
  • Mennyi hagyományos energia takarítható meg a napkollektoros rendszer segítségével?
  • Milyen energiahordozót váltanak ki a napkollektorok?
  • Mennyi a napkollektorokkal kiváltott hagyományos energiahordozó egységára?

Az éves melegvíz-szükséglet 60-80 százalékát tudják átlagosan előállítani a ma gyártott napkollektorok. Amennyiben belátható idejű megtérülést szeretnénk elérni, ennél nagyobb arányra nem is érdemes törekedni. A nyári hónapokban egy négyzetméter kollektor naponta 3-3,5, míg télen 0,5-1,5 kWh hőenergiát ad le.
Egy ember körülbelül 50-60 liter meleg vizet használ el naponta, ennek az előállításához 2,5-3 kWh hőmennyiség szükséges. A napkollektorokhoz nagyobb bojler (hőtároló) szükséges, mintha gázzal vagy villannyal melegítjük a vizet. Először is mert nem 80-90, hanem legfeljebb 45-50 °C-ra melegíti a nap a vizet, másrészt át kell hidalni a borús napokat is. Egy családi háznál minimum 4-6 négyzetméter napkollektor-felülettel és egy 300 literes, két belső hőcserélőjű tárolóval kell kalkulálni használati (a csapokból folyó) melegvízre. A síkkollektorok négyzetméterára 30-40 ezer forint körül van. A vákuumcsöves kollektorok ára attól függ, hogy hány csövet tartalmaz az egység, de az azonos teljesítmény itt 10-30 százalékkal drágább. Kell még a rendszerhez szerelőkeret, és megfogó elemek a tetőre, csövek, szivattyú, fagyálló folyadék és sok egyéb is. Mindez így együtt egy 4-6 fős családra egymillió forint körüli összegbe kerül.
Például az egyik forgalmazó 8 négyzetméteres síkkollektorral, 300 literes hőcserélős bojlerrel nettó 690 ezer forintért adja a komplett berendezést, amihez hozzá jön még a szerelési díj, amely 50-150 ezer forint. Másik forgalmazó 30 csöves vákuumkollektort kínál szintén 300 literes tartállyal, nettó 346 ezer forintért. Ehhez társul még az egyéb eszköz- és felszerelési díj. A reménybeli vásárlók előbb-utóbb felteszik a kérdést a forgalmazónak, kivitelezőnek: és hány év múlva térül meg a berendezés? A rövid válasz az, hogyha az éves melegvíz igény 50%-át szeretnénk napkollektorból nyerni, akkor a jelenlegi villany és gázárak mellett 4-6 év közé tehető a rendszer megtérülési ideje.

Napkollektor medencefűtésre

Az úszómedencék vizének fűtését ellátó rendszerek igen jó hatásfokkal működnek, mivel az úszómedencék használata egybeesik a legmagasabb napenergiát adó időszakkal. Mivel a külső hőmérséklet ilyenkor megközelíti a kollektorok közepes üzemi hőmérsékletét, a legjobb hatásfoka a lefedés nélküli kollektornak van. Ez alapján és a beruházási költséget is mérlegelve, az uszodavíz fűtésére a lefedés nélküli kollektorokat érdemes használni.

Hőszivattyú

Egy hőszivattyú és a hozzá tartozó haszonhő nyerő rendszer egy kondenzációs kazánnal összeállított rendszerhez képest 2–2,5-szeresébe kerül. A költség nagysága igen erősen függ az adott lehetőségektől: pl. ha nagyméretű tereprendezést kell végezni amúgy is a ház felépítésekor, az egy talaj-kollektor lerakásának költségeit lényegesen csökkenti. Ugyanígy meglévő talajvíz kutak felhasználásánál is elmarad a víznyerés kiépítési költségének nagy része. Ha viszont a gázellátás nincs biztosítva kazános rendszerhez, a gáz bevezetése lényegesen nagyobb lehet a sokszor egyszerűbb villamos csatlakozásnál. A beruházási költség tehát nagyobb ugyan, de bizonyos esetekben még olcsóbb is lehet a gázkazános beruházásnál. Adott esetben állami támogatással lényegesen olcsóbb is lehet egy hőszivattyús rendszer kiépítése. Ilyenre pedig minden évben megjelennek pályázati lehetőségek.
Az üzemeltetési költségek összehasonlításánál az derül ki, hogy a jelenlegi háztartási földgáz- és villamos energia árral és egy viszonylag jó hasznosítású (Pl. teljesítménytényező = 4,5) hőszivattyús rendszerrel és kondenzációs kazánnal számolva, körülbelül azonos értéket kapunk. Ha viszont egy jó minőségű, de nem kondenzációs kazánnal hasonlítjuk össze az üzemeltetési költségeket, a hőszivattyú kerülhet ki győztesnek.
Még inkább így van ez, ha a hőszivattyú által felhasznált villamos energia ártámogatásban részesül, mint ahogy nálunk némely helyen, a nyugati országokban pedig általánosan így van. A hőszivattyú megtérülési ideje tehát attól függ, mit váltanak ki vele. Gázzal szemben 20-30%-os a megtakarítás, olajjal, PB gázzal szemben 100%-os, ez esetben 2-4 év alatt megtérül. Egy kW hőszivattyú teljesítmény beruházási költsége háztartásnál 150-250 eFt, önkormányzati, társasházi létesítményeknél, nagyobb gépek esetén 40-80 eFt.

Pellettüzelés (biomassza)

Az eltüzelhető mezőgazdasági melléktermékekkel ma Magyarországon elméletileg több millió lakást ki lehetne fűteni. Kérdés, ez a fűtőanyag olcsóbb lenne-e a földgáznál, amire eljutna a lakásokba, és vajon mikorra térülne meg az átállás? Egy nem nagyon jól hőszigetelt, átlagos, 100 négyzetméteres alapterületű, tetőtér-beépítéses családi házhoz elegendő a 20 kW-os kazán, de ilyen nincs a piacon. A 30 kW-os kazánhoz mért 15 tonna fűtőanyag elegendő egy korszerű, 200-300 négyzetméteres családi ház kifűtésére, de akkor jut még belőle az uszoda fűtésére is. Az egyhektárnyi területen termő fűtőanyaggal pedig folyamatosan ellátható egy kisebb - 60 kW-tal kifűthető - társasház is.
Kérdés, megéri-e az átállás faapríték-tüzelésre? Egy 30 kW-os kazán 4,5 millió forintba kerül, viszont a dupla ekkora teljesítményű kazán csak 500 ezer forinttal drágább. Igazából iskolákban és más közösségi létesítményekben lehet kifizetődő, hiszen egy 400 kW-os rendszer kijön 8-9 millió forintból, és ennek a megtérülése - mai gázárakkal számolva - 4-5 év. Egy tonna energiacélú faapríték piaci ára házhoz szállítva 14 ezer forint. (Összehasonlításképpen: egy tonna tűzifa, felvágva ma 20 ezer forint a telepen, szállítás nélkül.) Ha maradunk az említett átlagos családi háznál, akkor a 300 ezer forintos gázszámla helyett annak fele lesz a taksa a fűtési szezon végén. A megtakarítás így 150 ezer forint. (A faaprítékra olyan tartós szerződést köt a cég, hogy évente csak az inflációval növeli az árat.) A megtérülés így is 30 év körül jár, a maival azonos gázárakat feltételezve.
De ki lát a jövőbe? Ráadásul, akinek van egyhektárnyi földje és beülteti azt energiaerdővel, két-három lakás fűtőanyagát termelheti meg, így a sajátja garantáltan nem kerül pénzbe.

Végszó

A megújuló energiaforrások hasznosítása kapcsán a legtöbb embernek egyből a megtérülési idő jut eszébe, mint legfőbb tényező. Ez részben érthető, hiszen ma még a napkollektoroknak, napelemeknek, szélturbináknak, hőszivattyúknak, faelgázosító kazánoknak elég magas az ára. Ne felejtsük el azonban, hogy az energiaárak folyamatosan, növekednek, ami folyamatosan csökkenti a megújulós berendezések megtérülési idejét is. Ami azonban még fontosabb, hogy nem csak ezt a szempontot kell figyelembe venni, amikor ilyen berendezést vásárolunk. Számos más előnye lehet egy-egy ilyen eszköznek, pl. nem füstöl, nem zajong, nem áll le azért, mert valahol karbantartják a hálózatot stb. Az ár és a megtérülési idő tehát csak egy-egy tényező a sok döntési szempont közül, kizárólag ezek alapján nem érdemes arról dönteni, hogy legyen-e napkollektorunk, napelemünk, szélturbinánk, hőszivattyúnk, faelgázosító kazánunk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

itsipo avatarja

itsipo         Szelgenerator

En szeretnek epiteni hazilag egy kiseb selgeneratort, amelykel fel lehetne tolteni egy 180 Ah akut amivel potvilagitast szretnek mukottetni a hevegi hazban ahol eleg gyenge a zarmszolgaltatas persze be serlhene egy 12/220 atvalto szerkezetet. sertnem mektudni hogy csinalt e mar valaki ije generator amelynek fugolege a tengelyforgasa. Udvozletem mindenkinek aki akarmiben bir segiteni. Adatait vagy akarmilyen jo tanacsot el bir kuldeni a itsipo@gmail.com cimre. Megetszer udvozletem mindekinek.

GrünPower napkollektorok és napelemek

A GrünPower napkollektorok széles körben elterjedtek Magyarországon kiváló ár-érték arányuk és megbízható működésük miatt. Mára már több ezer magyar háztartás rezsiköltségeit csökkentik a jól...


Fafűtési lehetőségek

A fafűtés reneszánszát éli, elsősorban kedvező ára, másodsorban hangulata miatt. Optimális megoldás, ha a gáz- és a fafűtést egymással kiegészítve használjuk. A fatüzelésnek számos előnye és kevés...