Díszcserjék metszése

2009-06-07 15:54:49 | Módosítva: 2009-06-07 15:57:15

A díszcserjék alakításának a fő időszakai a tavasz, lombfakadás előtt, valamint ősszel lombhullás után. Ezen kívül a tavasszal az előző évi vesszőiken virágzó fajokat csak virágzásuk után alakítjuk, és nyáron pedig a zöldmetszés időszaka jön el. Ugyancsak a nyár folyamán vághatjuk le bokrainkról a viharkárokat elszenvedett részeket.

Míg a gyümölcstermő növények esetén a metszés fő vonala a gazdasági szempontból megfelelő termőegyensúly kialakítása: azaz, hogy csak akkora lomb legyen a fán, ami a gyümölcsöt képes kinevelni, ám éréskor árnyékkal nem hátráltatja a annak érését. Dísznövények esetén ilyen gazdasági elvárásoknak nem kell megfelelnünk, így a metszések fő szempontjai teljesen eltérőek. Metszhetünk ifjítási céllal, alakítási céllal, ha a növény túl terebélyessé válik, és olyan helyre lóg be ahova nem kellene. Metszéssel valamelyest a virágzás intenzitására is ráhatással lehetünk, illetve mivel a metszés fokozott hajtásnövekedést indukál, így a felkopaszodott, elöregedő fák, cserjék koronája újra kinevelhető a helyes metszéssel.

Ifjító metszés

Az aranyvesszőt virágzás után metsszükA tőből elágazó cserjék ágai idővel elöregednek, felkopaszodnak, egyre kevesebb levél hajt ki rajtuk, szinte csak a hegyük lombosodik ki, végül elszáradnak. Ekkorra általában már újabb hajtások képződnek a növényen, ám az elöregedő részeket érdemes folyamatosan eltávolítani, ezek ugyanis csak besűrítik a tövet, árnyékolnak. Ha a sok elöregedő ágrészt nem távolítjuk el, akkor a cserjék töve gyakran kiüresedhet. Ez azt jelenti, hogy a tő közepe kikopaszodik, és körben jelennek meg a fiatal, ám viszonylag csenevész hajtások. Ezt elkerülendő az idős vastag ágak közül azokat, melyeken a felkopaszodás jelei megfigyelhetők, tőből távolítsuk el, így helyet biztosítva a földből előtörő fiatal hajtásoknak.
A díszcserjék metszésekor gyakran elkövetett hiba, ha úgy vagyunk vele: "milyen sokat nőtt tavaly ez a bokor, most meg vágjuk fele akkorára?" A törpe változatokat leszámítva a hazánkban kedvelt és ültetett díszcserjék többsége jelentős hajtásnövekedésre képes a vegetációs időben. Fiatal növények esetén nem ritka, hogy egy év alatt megduplázza a növény korábbi méretét. Az erőteljes metszéssel kisebb hibát követhetünk el, még ha nem is szakszerűen végezzük, mintha évekig hagyjuk, had nőjön magától a növény. Utóbbi esetben sokkal lazább lesz az ágszerkezet, könnyebben felkopaszodik a növény, és esztétikai szempontból sem lesz olyan kiemelkedő díszítőértéke, mint amelyiket metszéssel, a megfelelő hajtások kialakításával évente megvágunk.

Besűrűsödött tövű sombokorEgy átlagos méretű díszcserje metszése, a nyesedék elhordását is beleszámítva, nem tart tovább 20-30 percnél, ezért ezt az évente egyszeri munkát kár kihagyni. A nem tőből eltávolított vesszőket külső állású rügy fölött vágjuk le. Ez azért lényeges, mert a legfelül meghagyott rügy veszi majd át a növekedés során a vezérhajtás szerepét, és ha az belső állású, azaz a cserje centruma felé mutat, akkor az abból kinövő hajtás arra is fog növekedni, besűrítve a tövet, ami a fény járását akadályozza. Külső állású rügyre metszve, az kifelé fog nőni, tehát arra, amerre még van helye.
A vesszők válogatása során, minél vékonyabb egy vessző, annál rövidebbre metsszük, így azt erőteljesebb növekedésre serkentjük.

Egészségügyi metszés

Metszés hiánya és fényhiány miatt felkopaszodó rózsaloncBizonyos sérülések, fertőzések, vagy kártevők nyomán szükségessé válhat dísznövényeink egyes részeinek eltávolítása. A moníliával fertőzött részeket érdemes az egészséges részig, sőt kicsit még jobban visszavágni, és a vegyszeres kezelést csak ezt követően elvégezni. A kiteleltetéskor gyakori pajzstetveket, vagy később a már vegetációban levő növények esetén pedig a hajtásvégeken megtelepedő levéltetveket sokszor egyszerűbb a fertőzött növényrész lemetszésével eltávolítani. Ha azokat csak vegyszeresen kezeljük, elpusztulnak ugyan, de a szívogatásaik nyomán már azokból a hajtásokból nem lesz teljes értékű rész, amelyet előtte több száz levéltetű megkóstolt. A viharkárok okozta töréseket is a baj bekövetkezte után célszerű gyorsan simára vágni. A szálkás töréseken a kórokozók is könnyen bejuthatnak a növénybe, főleg meleg és nedves időben.

Alakító metszések

A zöldmetszés időszakában - azaz amikor lomb van a növényeken - gyakori, hogy alakítanunk kell annak a formáján. Ennek számos praktikus oka lehet, például ha a növény rálóg az útra, és karcolja az autót kiálláskor, esetleg közel ér már a házhoz, ezért szeles időben kopogtatja a redőnyöket, vagy egyszerűen csak útban van valamiért. Az ilyen okból elvégzett metszéseket úgy próbáljuk megoldani, hogy a növény természetes habitusa, formája megmaradjon.
Az egészséges növények többségének formáján megfigyelhető valamilyen szimmetria. Ezt tartsuk meg a metszés során is. Ha egy bokor, vagy fa egyik oldaláról jelentős mennyiségű részt távolítunk el, akkor ezt ellensúlyozandó, a másik oldalról is vágjunk, hiszen ha megbomlik az ágrendszer tömegegyensúlya, akkor vihar esetén például sokkal könnyebben szenved kárt a féloldalas növény, mintha minden oldala közel azonos mennyiségű ággal, vesszővel, gallyal bír.

Éves metszések

Alapesetben egy-egy díszfát vagy díszcserjét évente egyszer elegendő megmetszeni. Ehhez jól meg kell választani az időpontot. Ezt követően pedig persze még bármi közbejöhet. A tavasszal, azaz mostanában március áprilisban virágzó cserjéket csak elvirágzásukat követően metsszük, hiszen a virágrügyek már az előző évi vesszőkben kifejlődtek, és csak a tavasz beköszöntére várnak ahhoz, hogy szirmot bonthassanak. Ha a tavaszi virágzású cserjéket a virágzásuk előtt metsszük, azzal jelentősen megritkítjuk a virágok számát, amelyekért nagy kár.

A nyári virágzásúakkal más a helyzet. Azok virágai csak később, majd a tavaszi hajtásnövekedéssel kifejlődő hajtásokon fognak kialakulni, tehát ha ezeket most metsszük, akkor nincs az a veszély, hogy a már kifejlődött virágrügyeket veszítenénk el. Tehát a tavaszi virágzású cserjéket, fákat virágzásuk után metsszük majd, a nyáron virágzóakat pedig most, még lombfakadásuk előtt.
Az őszi vagy a tavaszi metszési időpontok közül (tehát ha lombhullás után, vagy tavasszal lombfakadás előtt metsszünk) annyival előnyösebb a tavaszi, hogy ilyenkor látjuk a fagykárt szenvedett részeket, melyeket el tudunk távolítani. E vesszők ilyenkorra már szárazak lehetnek, rugalmatlanok, meghajlítva pattanva törnek. Bélállományuk nem egészséges zöld, hanem barna. Aki ősszel metszett, annak ilyenkor tavasszal még egyszer át kell nézni fáit, cserjéit, hogy a télen keletkezett fagykárosodott részeket eltávolíthassa. Aki a teljes metszést tavaszra hagyta, annak most ez egy menetben elvégezhető.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nzr


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szórakoztató kertészkedés

Március kezdetével nyakunkon a tavasz, a rügyfakadást pedig már minden profi és hobbikertésznek illik komplett eszköztárral várnia. Jöjjön hideg vagy meleg, a Fiskars eszközökkel felszerelt...


Kertünk többcélú növényei

Az egyet fizet, kettőt vihet akcióknak nagy a népszerűsége hazánkban. Így tél végén kertünk jövő évi tennivalóinak tervezésekor, a növények kiválasztásakor érdemes elgondolkodni azon, hogy olyan...