A lazúrozás nem mindig véd tartósan

Favédelem a szabadban

2009-06-20 23:57:23 | Módosítva: 2009-06-21 00:02:52

Az esőt, fagyot, erős napsütést a szabadban levő fatárgyak sínylik meg leginkább. Felületük a kezelésük ellenére elöregszik, anyaguk összeszárad, berepedezik és a színük is ennek megfelelően módosul. Gyakran ezek a változások igen gyorsan következnek be, ami arra utal, hogy a védelmük nem volt megfelelő.

Külső térben ugyanis a faanyagokra egyszerre támad a kékgombásodás, a rohadás, a faférgek károsító hatása, a nedvesség és a napfény. A kezeletlen faanyagok hosszú távú anyagvédelméhez ezért nem elégséges a lazúrozás, vagy a festés, előbb az anyagot védetté kell tenni a faanyagok szerkezetét károsító hatásokkal szemben. Ezt pedig csak kellő alapozással és az ezt követő külső védelmet biztosító bevonatok együttes alkalmazásával érhetjük el.

Keményfa kerti bútorokon, teraszfedéseken és korlátokon hatásos a vízlepergető védelmet biztosít a teakfa olajos kezelés isCsak a biocidokat tartalmazó alapozókkal történő kezelés nyújt megfelelő védelmet a különféle biológiai kórokozók ellen. Ezek lehetnek oldószeresek vagy vizes bázisúak. Kiválasztásukkor ara kell ügyeli, hogy lehetőleg RAL minősítésűek legyenek, ami garantálja, hogy a szer bevizsgáltan hatékony összetételű, egészségre nem káros, és egyéni felhasználó is sikerrel alkalmazhatja.
Az is lényeges, hogy a szer megfelel-e az adott feladatra és elég részletes-e a felhasználási leírása. Ugyanis ennek alapján lehet eldönteni, hogy megfelelően tudjuk-e majd használni a saját körülményeink között. Az olajos alapozók csoportja a legelterjedtebb, de egyre több vízbázisú favédő alapozó bővíti a választékot. A favédő alapozók előnye, hogy a faanyagba szívódásuk és száradásuk után még jó tapadást is biztosítanak az időjárási hatások ellen védő, fedőréteget adó bevonó anyagok számára. Az alapozók ugyanis ezek ellen nem védik meg a faanyagokat. Kezeletlen, nyers faanyagoknál mindig tudakoljuk meg, hogy kezelték-e előzőleg valamilyen favédő szerrel, és ennek ismeretében válasszuk ki a megfelelő alapozó favédőszert. Ezek felvitelekor különösen a bütüiket itassuk át alaposan az alapozóval, mert e helyeket fokozottan jelentkezik a károsítók támadása.
A nyers faanyagok alapozását - természetesen az esetleges alakra formálásuk után és beépítésük előtt - minden felületi részükre kiterjedően kell nagyon alaposan elvégezni. Ezt követően lehet csak a külső hatások ellen védő bevonó anyagok valamelyikével fokozni a védelmüket.

A már lealapozott faanyagok ne kerüljenek a talajjal érintkezésbeMivel a biocidos hatóanyagok nélküli festékek, lazúrok a biológiai védelemre nem, csak időjárás elleni védelemre alkalmasak, ezért a faanyagok felületét védő bevonatokkal kell ellenállóvá tenni. A fedő réteget adó bevonó anyagok pigmentjei abszorbeálják az UV fényt, és ezáltal meggátolják a fa fontos anyagát képező lignin leépülését. A faanyagok így kevésbé repedeznek be, és felületük sem lesz durva. Az időjárásvédő bevonatok víztaszító tulajdonságúak, ennek ellenére a fa lélegzését, páradiffúzióját nem gátolják. Kiválasztásukkor a világosabb színűek az előnyösebbek, mert a sötét tónusúak jelentősen "felmelegítik" a fa anyagát, és ezzel megnövelik a repedések kialakulását, csökkentve ezzel a faanyagok élettartamát. Lehetőleg mindig azonos gyártó "termék-párosát" válasszuk, az ideális összeférhetőség és tartósság érdekében.
A már előzőleg kezelt faanyagok külső bevonatát viszont időszakonként fel kell újítani. A védőréteget a repedezésre nem hajlamos vékony lazúrok esetén elég erős sörtéjű kefével letisztítani az újabb átvonás előtt. Így a fában még megmarad a védőzóna, amelyet az újabban felhordott lazúrréteg újból víztaszítóvá, UV-állóvá tesz, és a kezelt felületek színe visszakapja korábbi élénkségét. A felújítás akkor esedékes, ha a bevonat erősen megfakult, és nedvesség szétterül a felületén. A vastag lazúros vagy festett felületű faanyagokat viszont előbb meg kell tisztítani a felváló részektől, majd a friss bevonat tapadását csiszolással célszerű elősegíteni.

...különben felületük rövid idő alatt elszürkül, kiszálkásodikJó tudni, hogy a zománcok, színtelen lakkok jó védelmet biztosítanak a nedvesség ellen, ám megakadályozzák a faanyag természetes párdiffúzióját, és ezért befülledésre teszi hajlamossá az így kezelt tárgyakat. A faanyagok felületvédelmét ezért csak jól kiválasztott védőszerek kombinációjával, illetve a meglevő bevonatokkal, rendszeres és alapos felújítással őrizhetjük meg tartósan.

 

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

kukorica avatarja

kukorica        

Igazából ezt nem lehet időhöz kötni, hogy mikor kell kezelni, függ a fa állapotától, minőségétől a lazúrtól,l tehát elég sok mindentől. Nincs általános igazság, h ezt 2 évente azt 3 évente.
Akkor kell mikor szükséges és megelőző jelleggel, tehát nem menteni, hanem védeni.

hegyiné avatarja

hegyiné        

Nagyon okosat szólt hozzá Plaszto. Érdemes elolvasni. Én az a tipikus kint hagyok mindent típus vagyok, szóval talán gyakrabban kéne kezelnem a kinti bútorokat:)

Plaszlo avatarja

Plaszlo        

A jobb félni, mint megijedni elv helyett a fabútor állapotát venném kiindulási alapnak. A festék, vagy faápoló fedési hiányosságain, matt kopott színén már egyértelműen látszik, ha kezelést igényel. A festék minőségétől, a használat intenzitásától és a használati helytől függően lehet ez rövidebb és hosszabb idő a rendszeres évi, vagy két évi karbantartási ciklusnál. Van aki a kerti bútorait ha nem használja berakja védett helyre és van aki egész évben kint hagyja tűző napon, esőben, hisz kerti bútor, minek kínlódjon vele. A két eset között nagy a különbség, itt nem lehet csak a fix karbantartási ciklusokban gondolkodni.

nagysandor444 avatarja

nagysandor444         Re: Favédelem

Én 2 évente szoktam a beltérieket kezelni, a kültérieket meg évente, jobb félni mint megijedni :)

kukorica avatarja

kukorica         Favédelem

Beltérre milyen gyakran kell átkenni a fa felületeket? Én évi 1 max 2 szer szoktam a fa bútorokat favédővel kenni. Az azért nincs annyira igénybe véve mint a kültéri bútorok. Bár egyszer volt kint a kertbe egy fa asztal 2 fa paddal és hát sajnos nem gondoltam akkor a védelmére. Elég csúnya vége lett szegénynek. Azóta inkább nem kockáztatok és alaposabban utána nézek a faápolásnak:)

hegyiné avatarja

hegyiné        

baki, amire te gondolsz az valószínűleg a lenolaj lesz. Ez előkezelésre használatos, hogy ne legyen száraz a fa, utána ugyanúgy várni kell és ez után is kell lazúr viszont kétségkívül jobban van így védve a fa.

baki avatarja

baki        

Csak azt nem értem, hogy miért pont a beltéri oldószeres? Amikor pont az veszélyes és egy csomó ideig a házban terjeng a bűze. Hallottam valami olajokról aminek hasonló hatása van, mint a favédő szereknek, de nem káros. Vagy az másra való?

Plaszlo avatarja

Plaszlo         Favédelem

Faanyagot mindig kezelni kell, akár kültéri, akár beltéri felhasználású. Természetesen beltérre a vizes bázisú ajánlott, de ha nincs más, használható az oldószeres beltéri is, csak egy hétig utána nem lehet lakni benne. Teljes felújításnál persze ez sem probléma, amire kész az egész, már a festék szaga sem zavaró.

baki avatarja

baki        

A beltereken se árt bekenni a fát, persze csak oldószermentes szert szabad használni, mert különben az életben nem megy ki a szag a lakásból. Vlem már előfordult az, hogy túl magas volt a páratartalom a szobában, és ezért dohosodtak be a kezeletlen faanyagok.

Kerti anyagvédelem

A kerti berendezések anyagát sokféle hatástól kell óvnunk, hiszen jóval szélsőségesebb körülményeket kell kibírniuk a szabadban, mint a házban lévő tárgyaknak. Érdemes átgondolni, hogy mely...


Faanyagok felületi védelme

Bár a különféle műanyagoknak, vagy műanyaggal laminált felületű anyagoknak jelentős volt a térhódítása, újra jelentősebb szerepet kapnak a valódi fából készült használati eszközök. Ennek oka a...