Hónapról-hónapra a kertben - Június

2009-06-30 22:26:57 |

A június kerti szempontból az egyik leginkább kedvező időszak. A növényeink már a legszebb pompájukat mutatják, a tavaszi csapadékos időszakon túl vagyunk, így a gyomosodás kicsit mérséklődik ekkorra. Általában még nincs akkora szárazság, mint július-augusztusban, és a kórokozók-kártevők többsége sem szaporodott fel még túlságosan ilyenkorra.

A balkonládába májusban beültetett növényeink már jelentős levélzetet növesztettek, virágzásuk is javában tart, ezért júniusra tápanyagszükségletük is megnő. Ezt tápoldatozással, vagy hosszú hatású, szabályozott tápanyag leadású műtrágyákat adva oldhatjuk meg.
A gyepet a tavaszihoz viszonyítva magasabb 6-7 centiméteres tarlómagasságúra vágjuk, hogy az eddiginél kevesebb csapadékot ellensúlyozhassuk azzal, hogy fejlettebb, nagyobb, azaz a több napos szárazságot jobban tűrő állapotában tartsuk a füvet. Ha gyakran van alkalmunk füvet nyírni, és emiatt a nyesedék 1 centiméter körüli darabokból áll, akkor azt ne gyűjtsük össze, hagyjuk a fű között, hiszen ez hamar lebomlik, és tápanyagot juttat vissza a talajba, valamint addig is kissé mulcsozza a talajt, ami csökkenti a talajnedvesség kipárolgását.
A fák és cserjék alatti talajárnyékolás is nagyon jót tesz az adott helyen a talaj vízgazdálkodásának, érdemes ezért egész nyáron a fás szárúak törzse körüli tányérozott részt fűkaszálékkal takarni 5-8 centiméter vastagon. E mulccstakaró a fa törzsétől 8-10 centiméterre kezdődjön csak, ne érintkezzen a kéreggel, mert az növényvédelmi szempontból nem előnyös.

A hosszútűs fenyők hajtásgyertyái ilyenkorra jelennek meg. Főleg fekete és erdeifenyők esetén érdemes ezeket felére kétharmadára visszavágni, így kompaktabb, tömörebb ágrendszert fejleszt a fenyő az évek során. Annak ellenére érdemes ezt elvégezni, hogy a hazánk kertjeiben élő hosszútűs fenyőket, mint a feketefenyőt, csak nagyon kevesen metszik, így gyors növekedésű fa lévén, sokkal hamarabb kinövi a kertet, mintha a zsenge hajtások lefelezésével kordában tartanánk növekedésüket.
Fák és cserjék öntözésekor inkább a ritkább, de alaposabb áztatásra helyezzük a hangsúlyt. Egy-egy ilyen alkalommal gondoskodjunk róla, hogy legalább 20-30 centiméter mélyen beázzon a talaj.

Júniusra az éjszakai hőmérséklet sem csökken már 13-15 °C alá, így ekkorra szobanövényeink többsége is kiköltöztethető a szabadba.
A tavasszal virágzó hagymás növények levelei is általában júniusra száradnak el teljesen, ekkorra a tápanyagokat a növény már elraktározta a hagymájába, így az elszáradt levelek eltávolíthatók. Ha még zölden vágjuk le a leveleket, akkor az általuk készített tápanyagok egy része elvész, hiszen nincs ideje a hagymában elraktározódni, s ez a jövő évi virágzás minőségét csökkentheti e hagymás növényeknél.

A szőlőben május végére, június elejére elérkezik az ideje a hajtások kötözésének. Ha támrendszeren neveljük a szőlőt, akkor a csonkázásának, azaz a támon túlnőtt hajtások visszametszésének, is ilyenkor jön el az ideje. Ezt úgy végezzük, hogy a legfelső meghagyott fürtkezdemény fölött még 4-5 levelet hagyjunk. A szőlő hónaljhajtásait is itt az ideje megritkítani. Ezeket azonban ne tőből távolítsuk el, hanem csak 2-3 levelesre csípjük vissza. Ha tőből távolítjuk el, az újabb, még fokozottabb hajtásképzésre serkenti a növényt, holott annak a következő időszakban a gyümölcs táplálására kell fordítania az energiáját.
A zöldségeskertben már általában szükséges öntözni. Hazánkban évente átlagosan 500-600 mm csapadék hull. Ám ha ebből levonjuk a téli csapadékot, akkor a növények számára közvetlenül hasznosítható 250-350 mm marad, hiszen ennyi az ami a vegetációs időszakban tavasztól őszig hull. Ez azonban csak részben fedezi a növények vízigényét, és az eloszlása sem egyenletes, ráadásul idén a tavaszi időszak az átlagosnál csapadékszegényebb volt.
A korán lekerült zöldségnövények (borsó, hónapos retek, rövid tenyészidejű káposztafélék, fejes saláta) helyére ilyenkor palántázhatjuk azokat a másodnövényeket, melyeket ősszel takarítunk majd be. Erre a célra fejes- és kelkáposztából tárolásra alkalmas fajtákat válasszunk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nzr


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Nyár a kertben

A nyár a legmelegebb, és legszárazabb évszakunk. Kerti növényeink ápolását is e két tényhez kell igazítanunk, hiszen ezekből kiindulva számos növényvédelmi probléma és kisebb-nagyobb krízis...


Szezonális esővízgyűjtés

Előző évi lapszámainkban már foglalkoztunk a csapadékvíz-gyűjtés és felhasználás eszközeivel, megoldási módjaival. Ezek a rendszerek egész éves működésűek, azaz a téli fagyveszélyes időszakban is...