A tápoldatos műtrágyázásról

Növényeink tápanyagigényét több módon is biztosíthatjuk: természetes istállótrágyával, vagy komposzttal, műtrágyákkal, amelyeket kiszórunk, majd a csapadék old fel és mos be a gyökérzónába. Emellett lehetőségünk van még tápoldat készítésére is. Ennek előnye, hogy a vizet és a tápanyagot egyszerre kapják a növények.
A modern tápoldatozás, azaz a vízben tökéletesen feloldódó műtrágyák kijuttatása körülbelül 40 éve terjedt el igazán. A lombtrágyázás, a tápoldatos permetezés is ekkor vált gyakorivá.

A tápoldatozás előnyei

Az ősszel, vagy tavasszal kijuttatott alaptrágyákat (melyeket a talajba kevertünk) növényeink csak vízben oldott formában képesek felvenni. Azaz vagy csapadékra van szükség, vagy öntözésre, de ezek híján hiába jó tápanyag-ellátottságú a talaj, e vegyületeket a növények nem képesek felvenni csak vízzel együtt. Ha tápoldatozunk, ez a probléma megoldódik, mivel itt a műtrágya eleve vízzel együtt áll a növények rendelkezésére.
Az alaptrágyázás esetén általában valamilyen komplex műtrágyát, vagy természetes istállótrágyát juttatunk kertünkbe, ám a növényeknek fajtól, illetve fejlődési fázistól függően más-más tápanyagokra van nagyobb szükségük, tehát a tápanyagok összetételével kapcsolatos igényeik nem egyformák! Gondoljuk csak el, egy konyhakertben szinte 2-3 négyzetméterenként váltakoznak a növények. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiknek egyedi keverékre lenne szüksége, ám olykor célzottan nem árt besegíteni nekik, például, ha valamilyen hiánytünetet észlelünk rajtuk.

Öntözve, vagy permetezve

Tápoldatként kijuttatható műtrágyákat kétféle formában vásárolhatunk. Vannak, amelyek már eleve folyékony kiszerelésben kaphatók, és vannak, amelyek kristályosak, és nekünk kell feloldanunk ezeket használat előtt. Utóbbiak esetén sajnos nem mindegyik oldódik maradéktalanul (annak ellenére, hogy ez áll az ismertetőjén). Ez mindaddig nem okoz nagyobb problémát, amíg például locsolóval öntözzük ki növényeink tövéhez. Ha azonban permetezővel, vagy csepegtetőcsövön keresztül akarjuk növényeinkre juttatni a tápoldatot, akkor a fel nem oldódó szemcsék dugulást okozhatnak.
A kristályos formájú szereknél ezért célszerűbb előbb törzsoldatot készítenünk. Azaz kis mennyiségű vízben folyamatos keverés mellett feloldjuk a szükséges mennyiségű műtrágyát, majd ha ez sikerült, akkor ezt a törzsoldatot hígítjuk fel újabb adag vízzel, annyival, hogy az oldat megfelelő töménységű legyen.
Hogy milyen tömény oldatot kell készítenünk? Ez mindig az adott műtrágya használati utasításában leírtaktól függ. Általában ha egy tápoldat kiöntözéshez hígított töménysége az utasítás szerint 8-10 százalék körüli (1 liter folyékony műtrágyához kb. 9 liter vizet keverünk), akkor lombtrágyás felhasználása esetén ugyanezt a folyékony műtrágyát 1-2 százalékos töménységűre kell hígítani.
Ha kiöntözéssel juttatjuk ki a tápoldatot, akkor azért lehet töményebb az oldat, mert a gyökéren keresztül veszi majd fel a növény, ami egyébként is a tápanyagfelvételre szakosodott szerve. Másrészt a talajszemcsék a tápoldatban található tápanyagoknak jelentős részét megkötik, tehát nem egyszerre fogja az egészet a növény felvenni.
Lombtrágyázás esetén azonban ezt a híg tápoldatot a levelekre permetezzük, a növény ezeken keresztül veszi majd fel, tehát egy olyan szervén, amelynek egyébként nem ez a feladata. Ezért kell ekkor jóval hígabb oldatot alkalmaznunk.
Annak, hogy a tápoldatot kiöntözve, azaz gyökérzónába juttatva, vagy lombtrágyaként levélre permetezve is adhatjuk a növényeinknek számos, előnye van. Amikor öntözve juttatjuk ki, akkor ugye időt spórolunk: a tápanyaghoz és a vízhez egyszerre jut a növény, nekünk pedig nem kell külön műtrágyát szórnunk és öntöznünk.
A lombtrágyázó permet kijuttatására leginkább tüneti kezeléskor van szükség, azaz, ha a növény valamilyen tápanyaghiány tüneteit mutatja. A lombtrágyaként kijuttatott tápanyag ilyen esetben gyorsabb javulást eredményez, hiszen egyből a levelekhez jut, lerövidítve a gyökértől a levelekig tartó utat. Mivel ez inkább csak tüneti kezelésre alkalmas, javulás esetén is adjunk ezzel egy időben a gyökérzónába juttatva is tápoldatot. A lombtrágyás kijuttatás másik előny, hogy e tápoldat-permetbe növényvédő szereket is keverhetünk: így a növényvédelem és a tápanyagpótlás valósul meg egy menetben.
Lombtrágyázáskor arra építünk, hogy a lombozat vizet és a benne oldott ásványi anyagokat képes felvenni bizonyos mennyiségben. Ezek egyből a felhasználási helyükre jutva képesek a tápanyaghiány gyors orvoslására. Lombtrágyázáskor főleg a mikroelemek hiányát pótolhatjuk, de emellett a nitrogén, kálium kalcium és magnézium is jól pótolható ezzel a módszerrel. A lombtrágyázásnak akkor van jelentősége, ha a külső körülmények miatt a növények tápanyagfelvétele valamiért gátolt. Jó víz és tápanyag-ellátottságú növényeken a lombtrágyázás hatástalan.

Hiánytünetek

Bár az egyes tápanyagok hiánya okozta tünetek némi eltérést mutatnak a növényfajonként, néhány általános tünetet gyűjtöttünk alább csokorba.
Ha e tüneteket véljük felfedezni a növényeken, akkor tápoldatos kezelésükkor mindenképp komplex műtrágyákat alkalmazzunk, de olyat, amelyekben nagyobb hányadban van jelen a talajból a tünetek alapján hiányzó tápelem. Erre azért van szükség, mert a növények a számára szükséges tápanyagok felvételét a legkisebb mennyiségben jelen levő tápelem határozza meg. Azaz, ha valami hiányzik a talajból, akkor az rövid időn belül az össze többi tápanyag felvételét is akadályozni fogja.
Nitrogénhiány: a növények színe mattul, vékonyodik a levéllemez, a növény visszamarad a fejlődésben, vegetatív szervei (szár, levél és zöldtömeg növekedése csökken.
Foszforhiány: a virágok kis méretűek, a magvak töppedtek. Okozhatja a talaj nem megfelelő kémhatása is. A foszfort legkönnyebben 5,5-7,0 pH-nál veszik fel a növények, ha a kémhatás nem kedvező a talajban, akkor lehet, hogy a tüneteket nem a foszfor hiánya, hanem annak felvehetetlensége okozza.
Káliumhiány: A szár és hajtás vékony, erőtlen, egyes esetekben a virág alatt égési tüneteket tapasztalunk. Káliumhiányra utalhat az is, ha az alsó levelek fokozatosan leszáradnak.
Magnézium és vashiány: A magnézium a növények zöld színanyagának a klorofillnak központi építőköve. A vas is nélkülözhetetlen a zöld színtestek képződésénél. A levelek halványak, sárgás árnyalatúak.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert

Címkék: műtrágya, tápoldat

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tápanyagok utánpótlása

Növényeink optimális fejlődéséhez az adott környezeti tényezőkön kívül – mint a hőmérséklet, csapadék vagy a talaj – szükséges a mi gondoskodásunk is. Ennek egyik lényeges eleme a növények...


Tápoldat-termékteszt

Tápoldatokat ellenőrzött legújabb terméktesztjén aNemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az élen az „Auchan általános tápoldat”, a „Terrasan muskátlitáp” és a „Compo kaktusztáp”...