Indul a balkon-növények szezonja

2009-07-17 23:48:13 |

Május közepétől már talaj menti fagyokra sem kell számítani, így a fagyérzékeny egynyári növények szezonja is beindul, és benépesülhetnek a balkonládák. A jó növényválasztásnak és a helyes gondozásnak köszönhetően késő őszig - az első fagyok beálltáig - élvezhetjük a balkonládában tartott növényeink szépségét.

Milyen a jó balkonláda?

Minél nagyobb annál jobb. Bár a balkonládák fő tulajdonsága, hogy általában kicsik, és nem elsősorban a növény igényeihez sokkal inkább a terasz, balkon korlátjának a formájához igazodnak, mégis szerencsésebb minél szélesebbet és mélyebbet választani. Minél több föld fér el benne, az annál több nedvességet képes magában tartani, és annál jobban képes lesz a növény számára kedvezőtlen környezeti viszonyokat csökkenteni. Mivel egy balkonládában viszonylag kevés föld található, az sokkal könnyebben átmelegszik, hamarabb kiszárad, mint a természetes talaj. Hogy ezeket a hatásokat csökkentsük, ezért válasszunk minél nagyobb méretű ládát.
A balkonláda színe lehetőleg legyen világos, legjobb a fehér, mert az visszaveri a nap sugarait, míg a fekete melegszik át a legkönnyebben, és a legnagyobb mértékben.
A balkonláda anyagválasztása is lényeges. A műanyag minden szempontból a legjobb választás, ezt követi a fa végül a kerámia. A kerámia nehéz, pórusain könnyen kipárolog a nedvesség egy része, és a már említett kis talajtérfogat miatt, minden csepp elveszett vízért kár. A fa, ha nincs jól felületkezelve, bedagad, azaz a nedvesség egy részét szintén elveszi a növényektől. A műanyag olcsó, könnyű, és nem ereszti át a vizet, ezért a legideálisabb megoldás balkonnövényeknek. A műanyag termékeknél arra figyeljünk oda, hogy a láda UV álló legyen, azaz hosszú ideig ellenálljon a napsugárzásnak. Ha fagyálló terméket választunk, akkor az egynyári növények őszi kikerülése után a fagytűrő árvácskából is ültethetünk bele, azaz akár egész évben kihasználhatjuk, és színesíthetjük vele balkonunkat.

Jó, ha a balkonládának van alátéte, ami szintén minél nagyobb annál jobb, hiszen annál több vizet képes tartalékolni. Így öntözéskor nem csak a talajban felhalmozódó vízkészletre számíthat a növény, hanem még az alátétben levőre is.
Több kombinált balkonláda típus is kapható már. Vannak, amelyben egy textil-filcréteg segíti a víz bejutását az alátétből a talajba, másoknál olyan vízedényrendszer van kialakítva, ami ugyanezt a folyamatot egyszerűsíti le. Olyan terméket is találunk, amely - megkönnyítendő az öntözést - egy tölcsérrel rendelkezik, ebbe öntve a vizet az egyből levezeti azt az alátét-tálba, ahonnan alulról szívhatják föl a gyökerek. Ez főleg nyár vége felé praktikus, amikor a felülről öntözés egyre hátrányosabbá válik, mivel a gyakorta levélre kerülő vízcseppek, az időjárás változásával együtt egyre jobb körülményeket teremtenek a kórokozók, főleg a gombás betegségek megjelenésének.

Növények a balkonládában

A növények kiválasztásánál is fő szempont, hogy a kis talajmennyiség miatt, csak olyan növényeket válasszunk, amelyek ezzel együtt tudnak élni. Egy növény minél nagyobb méretű, minél nagyobb a lombtömege, lombfelülete, annál több vízre van szüksége.
A gyökérnek a hely a balkonládában korlátozott, ami a növényméretet is korlátozza valamelyest. Ez nem jelenti azt, hogy egy balkonládában nem lehet szép, hosszan leomló futómuskátlikat nevelni, csak az ilyen növények esetén, ahol a gyökér, lomb arány aránytalanul eltolódik az utóbbi javára, számítani kell arra, hogy ahhoz, hogy a növény teljes pompáját mutassa, akár napi kétszeri öntözésről is gondoskodni kell, amit nem mindig könnyű kivitelezni.

A faj és fajtaválasztáskor több dologra is oda kell figyelni. Évről-évre jelennek meg új fajták szinte minden egynyáriból, új színek, virágformák is megjelennek. Azt könnyedén el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy nem. Érdemes azonban rákérdezni, és olyat választani, ami betegségeknek ellenálló fajta, főleg a lisztharmat tudja megcsúnyítani nyár végétől balkonnövényeinket. Lényeges, hogy az adott fajta öntisztuló-e, azaz az elnyílt virágok maguktól lehullnak, vagy nekünk kell leszedegetni azokat.
Ugyancsak lényeges, hogy mennyire kompakt növekedésű az adott fajta. Főleg régebbi petúniafajtákra volt jellemző, hogy kevéssé ágaztak el, és mindig csak a hajtásvégen virágoztak. E növények nyár elején még jól néznek ki, ám ahogy telik az idő eltorzulnak: a nyár vége felé egy nem túl látványos, hosszan lecsüngő leveles szár alján nyílik egy-két virág. A kompakt növekedésű taxonok maguktól is elágaznak, míg az előbb említett fajtatípusokat rendszeres metszéssel kell serkenteni arra, hogy elágazva dúsan bokrosodva fejlődjenek.

Vessük, vagy palántázzuk?

Ritkább eset, hogy valaki a balkonládájába vetéssel szaporítva nevel növényeket. Ennek csupán az az oka, hogy a vetést követően, a fajtától függően 6-14 nap telik el a kelésig, utána pedig még további heteket várhatunk, mire virágozni kezd a növény. Az egynyári növények palántáit pedig bimbós, sokszor már virágzó állapotban árusítják, azaz beültetés után egyből díszít, nem kell hetekig várni erre.
A körömvirág, a bársonyvirág, a sarkantyúka, a törpe dáliák, a gazánia mind alkalmasak magvetéssel történő szaporításra, mivel viszonylag gyorsan elkezdenek fejlődni és virágozni. Helyenként kaphatók magszalagok, melyek lényege, hogy egy a talajban könnyen lebomló papírszalagra vannak ragasztgatva a magok egymástól megfelelő távolságra. Így nem történhet meg, hogy túl sűrűn vetünk, aminek a következménye, hogy vagy komoly ritkítást kell véghezvinnünk a kikelt magoncok között, vagy ha túl sűrűn hagyjuk meg őket, akkor az egymás közti konkurenciaharc megy a virágzás és a díszítőérték rovására majd.
Magszalagon nem csak egynyári dísznövényeket, egyes zöldségeket is lehet kapni, amit egyszerűen csak le kell fektetni a talajra, majd földdel takarni, öntözni, és egy-két héten belül a megfelelő tőtávolságban jönnek elő majd a magoncok.

Kettő az egyben

A balkonláda benépesítésekor mindenki egyből muskátlira és petúniára gondol, aztán a többi, népszerű egynyári virágok jönnek sorba. Ám olyan növényeket is összeválogathatunk balkonunkra, hogy a díszítőértékük mellett hasznot is hozzanak. Számos zöldségünknek vannak olyan változatai, melyek dísznövényként is megállják a helyüket, és a balkonláda adta szűkös keretek között is eredményesen nevelhetők.
Ilyen a mohafodrozatú petrezselyem, és a saláták között is találunk többféle fodros-, sőt akár színes, bordó levelű változatot is. De itt van például a mangold, ami nagy méretű, és sokrétűen felhasználható (főzeléknek, levesnek, párolva) levelei látványosak.
És akkor még nem ejtettünk szót a fűszernövényekről, melyek között szép számmal találunk kis helyigényűt, és díszes kinézetűt. A zsályák között sok színes lombú van, de bazsalikomból is vásárolhatunk a zöld mellett sötét bordó lombút is. A balkonládában nevelt fűszereket használhatjuk zöldfűszerként vagy szárítva is. Nevelésükben egyetlen különbség, hogy ha betegség üti fel a fejét, ezeket ne permetezzük, amennyiben étkezési célokra is felhasználjuk őket. Ilyen esetben vágjuk le a beteg lombot, és várjuk meg az új általában már egészséges, zsenge levelek kifejlődését.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nzr


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Növények balkonládákban

A balkonládák kedvelt díszítőeszközei az ablakoknak. Előnyük, hogy szép kilátást nyújtanak, díszítik az ablakot, a nyitott ablakból könnyen gondozhatók. Hátrányuk, hogy némileg vonzzák a...


Magvetés vagy palántázás?

Már egy 50 négyzetméteres konyhakert képes egy négytagú család zöldségellátását biztosítani. Egyre többen felismerik, hogy akár kis terület is elég ahhoz, hogy sok zöldséggel, fűszerrel tudjunk...