Tervezés és kivitelezés

A tervezéskor mindig az épületfizikából kell kiindulnunk. A mai építkezésre sajnos jellemző, hogy miközben egyre jobban figyelünk a hőtechnikai szempontokra, kijavítjuk a hőtechnikai hibákat, és ezzel egy időben megjelennek a páratechnikai problémák. Ha egy épületet megfelelően szigeteltünk - megfelelően "bezártunk" páratechnikaileg is -, akkor gondoskodnunk kell a szabályozott szellőzéséről. Bizonyos szintű páradiffúziós képessége természetesen maguknak az építőanyagoknak is van, de ez már nem mindig elegendő. Figyelni, ellenőrizni kell a lakótér páratartalmát, és ha ez túlságosan magas (70 % már az), akkor biztosítani kell a gépi szellőztetést.
Hőszigetelési és páratechnikai szempontból az egész házat - falazat, nyílászárók, tetőszerkezet stb. - egy szerkezetnek kell tekinteni. Sajnos a mai magyar építési gyakorlatra jellemző az, hogy az építész tervező az engedélyezési terv kiadásáig kapcsolódik egy építkezéshez. A kivitelezés azután fázisonként más-más kivitelezővel folytatódik, és nem jelenik meg az a rendező elv, ami az egész épületet - benne a lakókkal - egyben látja, kezeli.
Minden építkezőnek azt ajánljuk, hogy keresse meg azt a tervezőt - még ha ez egy kis plusz költségbe is kerül - aki az épületet egészében és a legapróbb részletekben is megtervezi, nem csak az engedélyek kiadásáig értelmezi a megbízatását. Aki nem csak statikailag méretezi a házat, aztán előírja, hogy legyen rajta egy minimális hőszigetelés, meg persze valamilyen ablakok és tető is, hanem pontosan összehangolja egymással a felhasznált építőanyagokat. Nyílván kalkulálnia kell az építtető pénztárcájával is, de azon belül megtalálja az egymással összehangolható építési rendszereket.
Egy jó épületszigetelésnek nem csak a szigetelési értékei jók, hanem diffúzió-nyitottnak is kell lennie, különben bedunsztolódik az épület. Önmagában bármelyik szigetelési rendszer lehet jó - ha nem is egyforma mértékben -, és a nagyobb gyártók mindegyike ki is dolgozta a maga összehangolt szigetelési rendszerét. Ezeknél a gyártó pontosan megmondja, hogy milyen falazathoz milyen szigetelő anyagot, ragasztót, hálót, vakolatot ajánl, és ez így - rendszerben - biztosítani fogja a szükséges páradiffúziót is. De el is lehet rontani bármelyiket, pl. egy párazáró műgyanta ragasztó, vagy a rendszertől idegen háló használatával.

Elő lehet írni egy szálas szigetelőanyag használatát a padlóra terítve, de ha ugyanezt a ferde tetősíkba szereljük be, akkor a roskadás miatt több kárt okozunk, mint hasznot. Ki lehet cserélni a régi ablakokat, megszüntetve ezzel a hibájukból eredő természetes szellőzését, de akkor gondoskodni kell a szabályozott szellőzés megteremtéséről.
Nem érdemes tehát a gondos tervezőn spórolni meg az építési költségek egy elenyésző részét, mert egy épületet sok évtizedre építünk, és a hibáitól is évtizedekig fogunk szenvedni. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy az építtető maximálisan tájékozódjon (sajtóból, szakirodalomból, Internetről), és egészítse ki a tanultakat más építkezők tapasztalatával.