Régi igazság, hogy minden jó megoldásnak vannak hátrányai. Így van ez az új, jól záródó nyílászárokkal is. Tökéletesen záródnak, nincs huzat, megakadályozzák, hogy a réseken télen megszökjön a meleg, viszont ezzel megszüntetik a lakóhelyiségek légcseréjét is, ami egyébként szükséges.Életvitelünkből adódóan a levegőben fokozatosan nő a páratartalom, amit csak kellő szellőztetéssel lehet megszüntetni. Ha ez nem megfelelő, könnyen a falak penészesedését, foltosodását idézheti elő, különösen a nem kellően szigetelt falú épületeknél. Igen ám, de miként lehet ezt a jól záródó ablakoknál optimálisan megoldani? Ezt a problémát az ablakszellőzők, pontosabban a légbevezető szerkezetek oldják meg, mégpedig szinte automatikusan.
Új résszellőző állás az ablakokon
A túl intenzív szellőztetés problémája ma már csak a régebben beépített, vagy kicserélt korszerű ablakoknál okoz problémát. A régi ablakokon ezt a rosszul záródó ablakszárnyak melletti rések intenzíven elvégzik. Az új vasalatú műanyag- és fa ablakoknál a szellőzés megteremtésére ugyanis már eleve van egy ún. résszellőző állás is, amely lehetővé teszi az ablak szellőző funkciójának használatát. Ezt az ablakszárny bukóállásában 1 cm szélesre nyitásával lehet elérni. A résszellőző ablakszárny-állást a kilincs felső állása előtti helyzetében lehet beállítani és egyben rögzíteni.
A szellőzés ideje azonban tőlünk függ, és ez nem mindig ideális, különösen a fűtési idényben lehet gazdaságtalan, vagy nem elégséges. Ez a megoldás azonban még mindig előnyösebb, mintha a szellőztetéshez a szokványos bukófunkciót vennénk igénybe. Az ideális és a belső páratartalomhoz igazodó szellőzési időt azonban csak higrométer segítségével lehet behatárolni, e nélkül nagyon is esetleges, bizonytalan és körülményes is a szellőzéshez szükséges idő megállapítása.
A régebbi, résszellőzéssel még nem rendelkező, de korszerű ablakok szellőzésének a javítására manuálisan nyitható és zárható légbevezető is pótolhatja az ablak résszellőző funkcióját, ám annál nem nyújt semmivel többet. A szellőztetés ideje ennél sem szabályozott, viszont a bukó ablakálláshoz viszonyítva alig érzékelhető a levegő frissítése. Felszereléséhez az ablakba mart átvezető nyílások szükségesek, amelyek szerencsére utólag is kialakíthatók.
Higroszabályozós légbevezetők
A páraérzékelős technológia a szabályozott szellőzés korszerű, megbízható és automatikusan működő megoldása. A páratartalom ugyanis jól jelzi a levegő szennyezettségének a mértékét. A páraérzékelős légbevezetők így az adott helyiségben a belső relatív pártartalom alapján szabályozzák a bevezetett friss levegő szükséges mennyiségét. A szellőző elemek folyamatosan és optimálisan működnek, mindig a megfelelő mértékben nyitnak utat a friss levegőnek.
Az érzékelők működésekor az anyagok nedvesség hatására történő megnyúlását, illetve a szárazabb levegő hatására történő összehúzódást használják ki. A légbevezetőkben ugyanis 8, illetve 16 rétegű poliamid pántköteg van, amely egy vagy több zsalut mozgat. A zsaluk szabályozzák a beáramló friss levegő mennyiségét a mindenkori belső páratartalom függvényében. Minél nagyobb a belső páratartalom annál jobban nyitnak a zsaluk. A légbevezetők érzékelője csak a belső pártartalmat érzékeli, a beáramló friss levegőtől el van szigetelve, tehát annak nedvességtartalma, vagy hőmérséklete a légbevezető zsaluinak működését nem befolyásolja.
A lakásokban gyakran az alapos és intenzív szellőztetésnek tulajdonítják az ilyenkor bekövetkező jelentős hőveszteséget, ami igaz is. A higroszabályozású szellőzők esetében viszont jelentős energia takarítható meg, hiszen csak az optimális mértékű légcserét teszi lehetővé, mégpedig csak akkor, amikor az indokolt. Szélsőséges hideg esetén egy tolóretesszel a beömlő nyílás le is zárható. Külön megemlítendő, hogy a külső esővédők egyben akusztikus zajcsökkentőként is funkcionálnak, ami a nagy forgalmú utak mentén a zajterhelést is jelentősen csökkentik. Ezek a korszerű légbevezetők jelentős energia-megtakarítást eredményeznek, és felszerelésükre szerencsére még utólagosan is mód van.
Típusváltozatok és kiválasztásuk
Mivel több típus is beszerezhető kézenfekvő a kérdés, hogy melyiket válasszuk? Ezt Várnagy Elemér, az A-ablak Kft. szakértője szerint a helyiség légköbmétere, a használati módja és fűtése alapján ajánlatos meghatározni. Tapasztalata szerint célszerű mindig a nagyobb hozamú légbevezetőt választani, mert a lakóhelyiség használata változhat, a nagyobb hozamú légbevezető pedig a megnövekedett páratartalmú légteret is képes átszellőztetni.
Ha pedig a lakóhelyiségben nyitott égésterű gázkészülék van, akkor csak nem zárható és növelt minimumhozamú légbevezetőket célszerű alkalmazni. Ezek ugyanis a nyílt égésterű gázkészülékek működéséhez szükséges égési- és szellőző levegő utánpótlását is képesek biztosítani. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a légbevezetők megoldják ugyan a friss levegő beáramoltatását, viszont az elhasznált levegő elvezetéséről gondoskodni kell. Ezt csak egy komplett szellőztetési rendszer kiépítésével lehet ideálisan megoldani.
Ami pedig a beépítésüket illeti, azt már az új ablak megrendelését követő helyszíni felmérés alkalmával ajánlatos jelezni, hogy a helyiség adottságai alapján lehessen meghatározni a megfelelő légbevezetők típusát a fűtőkészülékre is tekintettel. Új építésű létesítményeknél ezt a gáztervet készítőnek kell meghatároznia. Az utólag beépítendő légbevezetők beszereléséhez természetesen nyílást kell marni az ablakba, ami a helyszínen, a légbevezetőhöz igazodóan is elvégezhető, ám ezt nem minden ablakos cég vállalja. Ilyen esetekben olyan céget kell keresni, aki ezt felelősséggel és garanciával hajlandó elvállalni.