Beépített tetőterek, és ezek problémái

2009-10-01 16:49:04 |

Az építkezéseket járva szomorúan tapasztaltuk, hogy a mai napig nem történt lényeges változás a tetőtér beépítések szakszerűségét és működőképességét, valamint a beépített anyagok minőségét illetően. Tisztelet a kivételnek, -mert jól működő, minőségi anyagokból megalkotott tetőket is találtunk, amikre tulajdonosaik joggal büszkék lehetnek. Elmondásaik alapján nem bánták meg, hogy az építés fázisában egy kicsivel többet áldoztak a minőségi anyagokra és a minőségi munkára.

Mik is a legjellemzőbb problémák?

  • Téli időszakban az energiapazarlás.
  • Nyári hónapokban elviselhetetlen a hőség.
  • Ősztől tavaszig a hőszigetelés és a tetőszerkezet elnedvesedik, esetleg a tetőfedés beázása nélkül, a hiányosan, nem szakszerűen elkészített belső oldali pára- és légzáró réteg működésképtelensége miatt.

Tapasztalataink szerint általában ezek a szomorú tények jellemzik a beépített tetőtereket. Sajnos ezeknek a problémáknak a feltárása és megszüntetése nem kevés pénzbe kerül, hiszen a legtöbb esetben csak bontással és újraépítéssel oldhatók meg.
Kevés a kifogástalanul működő beépített tetőtér, ahol a nyári forróság ellenére is kellemes, jó közérzetet biztosít a tetőtér kiegyenlített klímája, és téli hónapokban sem kell mélyebben a zsebünkbe nyúlnunk a fölösleges energiapazarlás miatt.

Hogy miért van ez így? Ennek több oka is lehet.

Az építtetők, beruházók, tulajdonosok úgy gondolják, hogy amit az építőanyagokon - az olcsóbb anyagokat és technológiát alkalmazva a megbízható, minőségi anyagok és kiforrott technológia helyett - az építés fázisában megspórolnak, az a zsebükben marad, másra, tudják fordítani. Ezzel a hozzáállással energiapazarló, rosszul működő rendszereket építünk az utókor számára, ami beláthatatlan következményekkel járhat.
Talán a tervezők egy része sem fordít kellő figyelmet a megfelelő rétegrend kialakításra, és nem mindig a megfelelő rendszert, agyagokat és méreteket tervezik be. Például az ellenléc magassága, a hőszigetelés vastagsága, az alátétfólia/alátétfedés, valamint a pára- és légzáró réteg anyaga, minősége, élettartama, a kiegészítők alkalmazása nem megfelelők.
A kivitelezők nagy része sem tudja szakszerűen elkészíteni az alátétfóliázást/alátétfedést, a pára- és légzáró réteget. Sokan azt sem tudják, hogy az alátétfólia/alátétfedés és a pára- és légzáró réteg nem más, mint szigetelésvédelem: a hőszigetelés és a szerkezet védelme. Mindezzel nem bírálni, csak az eddig feltárt tényeket szeretném megosztani azokkal, akik komolyan gondolják, és szeretnének jól-működő, problémamentes és energiatakarékos rendszereket tervezni, építeni és használni.

Nagyon sok beruházó és háztulajdonos megkérdezte már, hogy ők miért nem kaphatnak bővebb információt a legújabb anyagokról és technológiákról, miért nem kapják meg a választás lehetőségét, hogy a várható előnyök, hátrányok és következmények tudatában eldönthessék; nekik mi a jó, mi a rossz, mi az olcsó és mi a drága.
Sajnos Magyarországon 1989-óta nincs építésügyért felelős kormányzati szerv (minisztérium), az építtető saját információi alapján próbál jót építtetni, esetleg rábízza hozzáértő vagy hozzáértőnek vélt vállalkozóra a feladatot. A vállalkozó jó esetben lelkiismeretesen végzi a munkáját, de tőle nem várható el, hogy a saját érdekei elé helyezze a beruházó érdekeit. Ha nincs kellő felügyelet (20 éve nincs), aki az új igényekhez és új technológiákhoz igazítja a szabályzókat és követelményeket, akkor a piac, a profit érdek lesz az úr. Az új fejlesztésű, az igényeknek legjobban megfelelő anyagok és technológiák "néha" versenyhátrányba szorulnak. Nem az a baj, ha valaki takarékosan építkezik. Az viszont kimondottan probléma, ha a következmények ismerete hiányában - esetleg hozzáértőnek gondolt, lelkiismeretlen "szakemberek" tanácsait követve - olcsón építkezik, és aztán drágán, de nagyon hamar felújításra kényszerül.
A mi szakmánk a szigetelés védelem. Ebből itt most a magas tető hőszigetelés védelmével szeretnénk egy kicsit részletesebben foglalkozni, annak reményében, hogy aki ezt a cikket elolvassa, nagyobb eséllyel ússza meg az előbb említett költséges tetőfelújítást.

Mi ellen kell védeni a hőszigetelést és a szerkezetet?

A külső oldalon a héjazat alá bejutó csapadék, nedvesség és a lehűléskor keletkező páralecsapódás, (por, porhó, csapóeső, páralecsapódás stb.), valamint a szél kedvezőtlen (hűtő, nyomó, vákuum) hatásai ellen. Ezen kívül - mivel a tetőfelület egy részét mindenképpen közel merőlegesen éri a nyári napsugárzás - a felmelegedő tetőfedő anyag nyári fűtő hatásától. A hőszigetelések ennek a hatásnak csak korlátozottan képesek ellenállni.
A belső oldalon az épületen belül és a tetőtérben keletkezett, a beltéri meleg levegőben nagy mennyiségben jelenlévő pára hőszigetelésbe illetve a szerkezetbe való bejutását egy jól tömített pára- és légzáró réteggel kell meggátolni. Ezzel együtt megakadályozzuk a levegőcserét is. Téli hónapokban a meleg beltéri levegő kiáramlását és a hideg kültéri levegő beáramlását, tehát a tetőtér kihűlését akadályozzuk meg. Nyári időszakban ez a folyamat éppen fordítva játszódna le, így a felmelegedést csökkentjük.
Jól működő rendszerrel és megbízható, minőségi anyagok alkalmazásával nagyon sok, fűtésre-hűtésre szánt energiát, és ennek folyton növekvő árát takaríthatjuk meg.

Mi tehát a mindenki számára elfogadható megoldás?

Egy gondosan, körültekintően és részletesen kidolgozott terv, a legújabb, legmegbízhatóbb és a célnak legmegfelelőbb anyagokra és technológiákra építve. Mindezt a beruházókkal, építtetőkkel és a kivitelezőkkel a legapróbb részletekre is kiterjedően egyeztetve. Megadva a választás lehetőségét is.
Az egyre magasabb energia árak hatására ma már eljutott a köztudatba, hogy hőszigetelni kell, és ha lehet, egyre vastagabban. A következő lépés, hogy ez a "vastag" hőszigetelés télen-nyáron maximálisan működjön.

Itt csak néhány alapelvet lehet megemlíteni, amelyek minden esetben átgondolásra érdemesek:

  • A tető fedőanyaga alatt megfelelő keresztmetszetű szabad szellőző keresztmetszet. Ez minimum 5 cm-es ellenléccel biztosítható, természetesen még kell levegő belépéshez és kilépéshez is megfelelő szabad keresztmetszet.
  • A nyáron felhevült fedőanyag sugárzó hőjét célszerű visszaverni úgy, hogy közben az alátétfólia páraáteresztő is legyen, de ne legyen lyukas. Ez egy igen nehéz feladat, jelenlegi ismereteink szerint csak egy fémmel (titánnal) sikerült ezt a két egymásnak ellentmondó követelményt egészen jó eredménnyel, tartósan összebékíteni.
  • A belső oldalra (télen fűtött), minden esetben kötelező egy zárt, nagy- esetleg mérsékelten nagy pára-ellenállású anyag, amely a levegő számára átjárhatatlan.
Erdélyi Miklós, Tetőfedő mester
Farkas Imre, Okleveles gépészmérnök
DÖRKEN Kft

DÖRKEN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
H-1087 Budapest, Asztalos Sándor u. 12.
Telefon: (36-1) 210-63-50
Fax: (36-1) 210-63-56
E-mail: doerken@doerken.hu
Web: www.doerken.hu

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Parafa anyagok dekorációs célokra

Az egzotikus anyagokat kedvelők között a parafa eléggé ismert. A kedvelt padlólapokon kívül még tapétaként is használható ez a szép anyag. Előnye, hogy az ilyen burkolatok vastagságuktól függően...


Hőszigetelt áthidaló redőnytokkal

A rejtett mini tokos redőny kivitelezéséhez a tervező, a kőműves, azablakos, és a redőnyös feladatok állandó egyeztetésére van szükség. Alépcsős áthidaló erősen leszűkíti a szigetelés lehetőségét a...