Energiatakarékosság

2009-10-06 22:26:04 |

Nyaranta egyre többször hallani túlterhelt elektromos rendszerekről, amik nem képesek lépést tartani a sok ezer klímaberendezés miatt megugrott energiaigénnyel. Néhány egyszerű megoldással és némi odafigyeléssel csökkenthetjük villanyszámlánkat, valamint a környezet terhelését.

A klimatizált otthonok száma évről évre növekszik, egyre többen védekeznek így a forró nyári napokon a hőség ellen. A klíma ésszerűen használva hasznos kiegészítője a háznak, de nem megfelelő működtetés mellett légúti betegségek okozója lehet, a legolcsóbb típust választva pedig csak rövidtávon járunk jól anyagilag.
Jelenleg a legkorszerűbb klímák az ún. inverteres készülékek. Az inverteres klíma készülékek hűtő- ill. fűtőteljesítménye a kondicionált belső tér igényei szerint változtatható. Amikor bekapcsolják, az inverteres légkondicionáló pontosan azt az energiamennyiséget biztosítja, ami a szoba gyors hűtéséhez vagy felmelegítéséhez szükséges. Ezáltal az inverter nélküli modellekhez képest kb. negyedannyi idő alatt éri el a beállított hőmérsékletet. Amikor a helyiség hőmérséklete eléri a kívánt szintet, az inverteres klíma alacsony fordulatszámon járatja a kompresszort, így érve el jelentős energia megtakarítást.

A legmodernebb inverteres klímák EER/COP értéke 5.0 feletti. Ez a viszonyszám azt jelenti, hogy a felvett teljesítménynél 5x nagyobb a leadott teljesítmény. A 2,0 kW hűtőteljesítmény leadásához a legfejlettebb inverteres klímakészülék csak 350 Watt teljesítményt vesz fel. Egy hagyományos elven működő klíma esetében, miután a belső hőmérséklet elérte a kívánt értéket, a kompresszor gyakori Ki/Be kapcsolással tartja a beállított hőmérsékletet. Amikor a kompresszor kikapcsol, a hőmérséklet meredeken emelkedik, ami kellemetlen közérzetet jelenthet. A Ki/Be kapcsolgatás sokkal több energiát emészt fel, a hőmérsékletet elérni nagyobb munka, mint megtartani azt. Autós példával élve 100 kilométert megtenni autópályán haladva egyenletes sebességgel kevesebb üzemanyagot igényel, mintha a 100 kilométert a városban felgyorsítva - megállva tennénk meg.

Tippek a klíma használatához:

  • Olyan hőmérsékletre állítsuk a gépet, ami komfortos, de nem túl hűvös. A túl hideg levegő nem csak egészségtelen, de amikor újra kimegyünk a melegre, az annál elviselhetetlenebb lesz.
  • Ne sajnáljuk a pénzt a légkondi rendszeres tisztítására és karbantartására, a koszos filter rontja a gép hatékonyságát. Klímatisztító spray a bevásárlóközpontokban és barkácsáruházakban kapható, kezelése egyszerű, sok ezer forintos kiadástól kíméljük meg magunkat, ha magunk végezzük el a takarítást!
  • Válasszunk olyan modellt, amely energiatakarékos, és nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat (freonmentes)!

Árnyékolás

Magyarországon közel másfélszer annyit költünk lakásunk egy négyzetméterének fűtésére, mint az Európa Unió más országainak lakói. A rosszul záródó ablakok és a korszerűtlen szigetelés miatt elpazaroljuk az energiát. Ugyanakkor nyári energiafogyasztásunk is egyre nő, lassan eléri a téli időszakra jellemző mértéket.
Jól megválasztott külső és belső árnyékolókkal egyszerűen szabályozhatjuk lakásunk klímáját a forró nyári és a hideg téli napokon egyaránt. A leghatékonyabbak a mozgatható külső árnyékolók (redőny, zsaluzat, napárnyékoló), amelyekkel a nagy nyári melegben tízszer jobb hatást érhetünk el, mint a belső árnyékolókkal (például szalag- vagy pliszé függöny, roló). A külső árnyékolók nyaranta hatékonyan óvják belső tereinket a túlmelegedéstől, hiszen megakadályozzák, hogy az ablaküvegen át túl sok napenergia jusson be az épületbe.

Tippek az árnyékoláshoz:

  • Minél kijjebb van az árnyékolás, annál nagyobb hatása lesz a szoba hőmérsékletére, hiszen ha már az ablakot sem éri a napfény, az üveg nem melegszik fel, és nem fűti a szobát.
  • Amint elkezd besütni a nap, árnyékoljuk a szobát! A legjobb megoldás egy kibillenthető redőny (ez beengedi a levegőt, ugyanakkor árnyékol), majd a reluxa, és végül a sötétítőfüggöny.
  • A napos oldalon légkondi használatakor is árnyékoljunk, hiszen minél kevesebb hőt engedünk be, annál kevesebbet kell dolgoznia a gépnek.

Napkollektor

Mindenki tapasztalhatja, hogy nyári este, kihúzva az addig összetekert öntözőcsövet, abból először forró víz folyik. A napkollektor nem más, mint egy üveglappal fedett, fekete színű csőkígyó, amelyben folyamatosan áramlik a víz, így egész nap termeli a meleg vizet. A fekete szín a napfény elnyelését fokozza, az üveglap alatt pedig - akár az üvegházban - jobban hasznosul a nap sugárzása, mivel ott csapdába esik, és visszafelé csak kis része távozik.
Egy ember körülbelül 50-60 liter meleg vizet használ el naponta, ennek az előállításához 2,5-3 kWh hőmennyiség szükséges. A napkollektorokhoz nagyobb bojler (hőtároló) szükséges, mintha gázzal vagy villannyal melegítjük a vizet. Először is mert nem 80-90, hanem legfeljebb 45-50 Celsius-fokra melegíti a nap a vizet, másrészt át kell hidalni a borús napokat is. Egy családi háznál minimum 4-6 négyzetméter napkollektor-felülettel és egy 300 literes, két belső hőcserélőjű tárolóval kell kalkulálni használati (a csapokból folyó) melegvízre. Egy megfelelően méretezett napkollektoros rendszer a nyári napokon 100%-ban ellátja a ház használati melegvíz szükségletét, nincs szükség gázos vagy elektromos rásegítésre.

Hőszivattyú

A hőszivattyú a téli fűtés mellett a nyár folyamán a belső terek hűtésére is alkalmas. E folyamat során a magasabb hőmérsékletű levegőt kivonja az épületből, és visszasugározza a földbe vagy a légkörbe. Így ugyanazt a rendszert használhatjuk a lakóterek fűtésére, hűtésére sőt még vízmelegítésre is. Nem kell mást tennünk, mint egy viszonylag egyszerű kiegészítő szerelvény segítségével megfordítani a körfolyamatot. Az összesűrített gázt a természettel lehűtetjük, és a kiterjedt, hideg közeget otthonunk hűtésére használjuk. A hőszivattyús hűtés padló- és falfűtéses rendszerekkel összekapcsolva a leghatékonyabb, sokkal kellemesebb hőérzetet érhetünk el vele, mint egy hagyományos klíma segítségével.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Plaszlo avatarja

Plaszlo        

Nem igazán szerencsés az ON/OFF klímákat az autók városi/országúti használatához viszonyítani. Az autónál egy jelentős tömeget kell felgyorsítani, majd lefékezni, ami minden gyorsításnál jelentős energiát emészt fel, míg a fékezésnél ez a mozgási energia elvész, használhatatlan hővé alakul . Országúti tempóban - feltételezve az egyenletes mozgást -, csak a veszteségek (légellenállás, súrlódás, generátor, klíma üzeme) ellenében kell a motornak dolgoznia. Már másabb lenne a helyzet, ha a fékezéskor a mozgási energiát vissza lehetne alakítani, amit a következő gyorsításnál újra fel lehetne használni.
Az inverteres klíma nem ezért hatékonyabb, hisz itt nem kell jelentős tömeget mozgásra kényszeríteni minden indulásnál - csak a kompresszort felpörgetni -, hanem mert részterheléses üzemmódban a teljes terhelésre méretezett hőcserélőkkel sokkal gazdaságosabban, nagyobb hatásfokkal tud működni.

Közel nulla energiaigényű épületek 2020-tól

A CO2 kibocsátás növekedése nem a Földet veszélyezteti – hiszen évmilliárdos története során bolygónk már több magas széndioxid koncentrációt kihevert –, hanem az emberi civilizációt - hangzott el...


Stanley LED lámpák

A Stanley márkanév több mint 160 éve összekapcsolódik a szerszámok fejlesztésével a legújabb technológiák alkalmazásával, úgy a gyártásban, mint a termékek terén. A márka minőségi szerszámai...