Energiatakarékosság

2009-10-06 22:26:04 |

Nyaranta egyre többször hallani túlterhelt elektromos rendszerekről, amik nem képesek lépést tartani a sok ezer klímaberendezés miatt megugrott energiaigénnyel. Néhány egyszerű megoldással és némi odafigyeléssel csökkenthetjük villanyszámlánkat, valamint a környezet terhelését.

A klimatizált otthonok száma évről évre növekszik, egyre többen védekeznek így a forró nyári napokon a hőség ellen. A klíma ésszerűen használva hasznos kiegészítője a háznak, de nem megfelelő működtetés mellett légúti betegségek okozója lehet, a legolcsóbb típust választva pedig csak rövidtávon járunk jól anyagilag.
Jelenleg a legkorszerűbb klímák az ún. inverteres készülékek. Az inverteres klíma készülékek hűtő- ill. fűtőteljesítménye a kondicionált belső tér igényei szerint változtatható. Amikor bekapcsolják, az inverteres légkondicionáló pontosan azt az energiamennyiséget biztosítja, ami a szoba gyors hűtéséhez vagy felmelegítéséhez szükséges. Ezáltal az inverter nélküli modellekhez képest kb. negyedannyi idő alatt éri el a beállított hőmérsékletet. Amikor a helyiség hőmérséklete eléri a kívánt szintet, az inverteres klíma alacsony fordulatszámon járatja a kompresszort, így érve el jelentős energia megtakarítást.

A legmodernebb inverteres klímák EER/COP értéke 5.0 feletti. Ez a viszonyszám azt jelenti, hogy a felvett teljesítménynél 5x nagyobb a leadott teljesítmény. A 2,0 kW hűtőteljesítmény leadásához a legfejlettebb inverteres klímakészülék csak 350 Watt teljesítményt vesz fel. Egy hagyományos elven működő klíma esetében, miután a belső hőmérséklet elérte a kívánt értéket, a kompresszor gyakori Ki/Be kapcsolással tartja a beállított hőmérsékletet. Amikor a kompresszor kikapcsol, a hőmérséklet meredeken emelkedik, ami kellemetlen közérzetet jelenthet. A Ki/Be kapcsolgatás sokkal több energiát emészt fel, a hőmérsékletet elérni nagyobb munka, mint megtartani azt. Autós példával élve 100 kilométert megtenni autópályán haladva egyenletes sebességgel kevesebb üzemanyagot igényel, mintha a 100 kilométert a városban felgyorsítva - megállva tennénk meg.

Tippek a klíma használatához:

  • Olyan hőmérsékletre állítsuk a gépet, ami komfortos, de nem túl hűvös. A túl hideg levegő nem csak egészségtelen, de amikor újra kimegyünk a melegre, az annál elviselhetetlenebb lesz.
  • Ne sajnáljuk a pénzt a légkondi rendszeres tisztítására és karbantartására, a koszos filter rontja a gép hatékonyságát. Klímatisztító spray a bevásárlóközpontokban és barkácsáruházakban kapható, kezelése egyszerű, sok ezer forintos kiadástól kíméljük meg magunkat, ha magunk végezzük el a takarítást!
  • Válasszunk olyan modellt, amely energiatakarékos, és nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat (freonmentes)!

Árnyékolás

Magyarországon közel másfélszer annyit költünk lakásunk egy négyzetméterének fűtésére, mint az Európa Unió más országainak lakói. A rosszul záródó ablakok és a korszerűtlen szigetelés miatt elpazaroljuk az energiát. Ugyanakkor nyári energiafogyasztásunk is egyre nő, lassan eléri a téli időszakra jellemző mértéket.
Jól megválasztott külső és belső árnyékolókkal egyszerűen szabályozhatjuk lakásunk klímáját a forró nyári és a hideg téli napokon egyaránt. A leghatékonyabbak a mozgatható külső árnyékolók (redőny, zsaluzat, napárnyékoló), amelyekkel a nagy nyári melegben tízszer jobb hatást érhetünk el, mint a belső árnyékolókkal (például szalag- vagy pliszé függöny, roló). A külső árnyékolók nyaranta hatékonyan óvják belső tereinket a túlmelegedéstől, hiszen megakadályozzák, hogy az ablaküvegen át túl sok napenergia jusson be az épületbe.

Tippek az árnyékoláshoz:

  • Minél kijjebb van az árnyékolás, annál nagyobb hatása lesz a szoba hőmérsékletére, hiszen ha már az ablakot sem éri a napfény, az üveg nem melegszik fel, és nem fűti a szobát.
  • Amint elkezd besütni a nap, árnyékoljuk a szobát! A legjobb megoldás egy kibillenthető redőny (ez beengedi a levegőt, ugyanakkor árnyékol), majd a reluxa, és végül a sötétítőfüggöny.
  • A napos oldalon légkondi használatakor is árnyékoljunk, hiszen minél kevesebb hőt engedünk be, annál kevesebbet kell dolgoznia a gépnek.

Napkollektor

Mindenki tapasztalhatja, hogy nyári este, kihúzva az addig összetekert öntözőcsövet, abból először forró víz folyik. A napkollektor nem más, mint egy üveglappal fedett, fekete színű csőkígyó, amelyben folyamatosan áramlik a víz, így egész nap termeli a meleg vizet. A fekete szín a napfény elnyelését fokozza, az üveglap alatt pedig - akár az üvegházban - jobban hasznosul a nap sugárzása, mivel ott csapdába esik, és visszafelé csak kis része távozik.
Egy ember körülbelül 50-60 liter meleg vizet használ el naponta, ennek az előállításához 2,5-3 kWh hőmennyiség szükséges. A napkollektorokhoz nagyobb bojler (hőtároló) szükséges, mintha gázzal vagy villannyal melegítjük a vizet. Először is mert nem 80-90, hanem legfeljebb 45-50 Celsius-fokra melegíti a nap a vizet, másrészt át kell hidalni a borús napokat is. Egy családi háznál minimum 4-6 négyzetméter napkollektor-felülettel és egy 300 literes, két belső hőcserélőjű tárolóval kell kalkulálni használati (a csapokból folyó) melegvízre. Egy megfelelően méretezett napkollektoros rendszer a nyári napokon 100%-ban ellátja a ház használati melegvíz szükségletét, nincs szükség gázos vagy elektromos rásegítésre.

Hőszivattyú

A hőszivattyú a téli fűtés mellett a nyár folyamán a belső terek hűtésére is alkalmas. E folyamat során a magasabb hőmérsékletű levegőt kivonja az épületből, és visszasugározza a földbe vagy a légkörbe. Így ugyanazt a rendszert használhatjuk a lakóterek fűtésére, hűtésére sőt még vízmelegítésre is. Nem kell mást tennünk, mint egy viszonylag egyszerű kiegészítő szerelvény segítségével megfordítani a körfolyamatot. Az összesűrített gázt a természettel lehűtetjük, és a kiterjedt, hideg közeget otthonunk hűtésére használjuk. A hőszivattyús hűtés padló- és falfűtéses rendszerekkel összekapcsolva a leghatékonyabb, sokkal kellemesebb hőérzetet érhetünk el vele, mint egy hagyományos klíma segítségével.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Plaszlo avatarja

Plaszlo        

Nem igazán szerencsés az ON/OFF klímákat az autók városi/országúti használatához viszonyítani. Az autónál egy jelentős tömeget kell felgyorsítani, majd lefékezni, ami minden gyorsításnál jelentős energiát emészt fel, míg a fékezésnél ez a mozgási energia elvész, használhatatlan hővé alakul . Országúti tempóban - feltételezve az egyenletes mozgást -, csak a veszteségek (légellenállás, súrlódás, generátor, klíma üzeme) ellenében kell a motornak dolgoznia. Már másabb lenne a helyzet, ha a fékezéskor a mozgási energiát vissza lehetne alakítani, amit a következő gyorsításnál újra fel lehetne használni.
Az inverteres klíma nem ezért hatékonyabb, hisz itt nem kell jelentős tömeget mozgásra kényszeríteni minden indulásnál - csak a kompresszort felpörgetni -, hanem mert részterheléses üzemmódban a teljes terhelésre méretezett hőcserélőkkel sokkal gazdaságosabban, nagyobb hatásfokkal tud működni.

Norvég elektromos fűtés megoldás

Az elmúlt időszakok gáz ár változásai miatt egyre nagyobb figyelmet kapnak az alternatív fűtés megoldások. Cégünk világszerte ismert norvég gyártók fűtéstechnikai megoldásaival kínál komplett,...


Napkollektorok rögzítése

Miután gondosan megterveztük és megvásároltuk napkollektoros rendszerünket, a napkollektor táblák rögzítése, majd a rendszer összeszerelése, végül a beüzemelés következik.