Hogyan juthatunk lakáshoz?

Mi maradt a lakástámogatásokból?

2009-11-06 18:47:06 | Módosítva: 2009-11-06 22:10:57

Nincs rajta mit szépíteni: hazánkban a lakástámogatások rendszere elvérezni látszik. Gyakran már egy élet munkája sem elegendő ahhoz, hogy valaki lakáshoz jusson, és azok a könnyítések, amelyek eddig megvoltak, idén július 1-től jórészt megszűntek

Mi volt, mi van, és mi lesz?

Idén nyáron hidegzuhanyként ért sokakat, hogy az országgyűlés megszavazta a szocpol, a félszocpol és a kamattámogatásos lakáshitel eltörlését. Döntöttek az áfa-emelésről, az ingatlanadó bevezetéséről. Az áfa-emelés egy újépítésű 10 milliós lakás esetén majdnem félmillió forintot húz ki a pluszban a tulajdonosok zsebéből és akkor a vagyonszerzési illetékről és egyéb engedélyeztetési díjakról még szót sem ejtettünk! Az építkezéssel, és a ház berendezésével összefüggő anyag-, és szolgáltatások költségének áfá-ja szintén 5 százalékkal emelkedett.
Nem szűnt még meg a panelfelújítás, és ha minden igaz októbertől a fészekrakó hitel - ami a fiatalok lakáshoz jutását is segíti - valamilyen formában talán visszatér. Közben a bankok hitelezési gyakorlatai is jelentősen megváltozott: a hitelbírálat egyre szigorúbb, és az instabil forint-euró, forint-svájci frank árfolyamok sem kedveznek a hitelterhek kiszámíthatóságának.
Maradtak a lakás-takarékpénztári szerződések, és az államtól független eltartási szerződések lehetőségként, ha valaki viszonylag gyorsan lakáshoz szeretne jutni.
Pedig a hazai lakáspolitika a rendszerváltás után szépen indult. Borsi László ingatlanszakértő, a Lakásvásár Médiacsoport elnöke több médiában is kiemelte: 1990 környékén a lakásprivatizáció, 2000-ben a jelzáloghitelezési rendszer bevezetése, kiegészülve a szocpollal, a panelprogrammal szép eredményeket hozott: volt, hogy évi 40 000 új lakás is megépült. Ennek most úgy tűnik egy időre vége...

A lakás-előtakarékosságról

A lakás-előtakarékosság az egyetlen olyan államilag támogatott lakásfinanszírozási lehetőség, amelyet szinte minden nagykorú magyar állampolgár igénybe vehet. A lakás-előtakarékosság megtakarítás és hitellehetőség is egyben. A rendszeres lakáscélú betétgyűjtést az állam úgy ösztönzi, hogy a teljes éves megtakarítás 30 százalékának erejéig, legfeljebb évi 72 000 Ft támogatást nyújt az előtakarékoskodónak. A maximális támogatás megszerzéséhez havonta és rendszeresen 20 000 forint megtakarítás befizetése szükséges a vállalt futamidő alatt. Ez 4 év 4 hónaptól 8 év 2 hónapig terjedhet. A 8 éves változat előnye, hogy azt már a megtakarítás tulajdonosa bármire felhasználhatja: nem kell kötelezően lakásvásárlásra, vagy felújításra elköltenie az összeget.
A megtakarítási idő lejártát követően, 3,9%-os fix kamatozású (THM 5,12-5,22%) lakáskölcsönt igényelhet az ügyfél a lakás-takarékpénztártól. A jelenlegi banki gyakorlattal ellentétben ennek a konstrukciónak az előnye, hogy minden költsége előre és fixen rögzített, valamint, hogy több családtag is köthet szerződést, így a futamidő végén felvehető összeg akár akkorára is növelhető, hogy tényleg lakást lehet belőle venni.
Ez annyit jelent, hogy havi 20 000 forint megtakarítással számolva 4 év 4 hónap alatt a támogatásokkal és kamatokkal összesen 1 300 000 forint gyűlik össze, amiből a kamat és a támogatás összege 321 843 Ft. Minderre 1 900 000 forintnyi fix kamatozású hitelt adnak, így a bő 4 év után felvehető összeg (saját befizetés, támogatás, kamat és hitel) összesen 3 220 000. Nyolc éves előtakarékosságnál ez 6 250 000 forint. Ha két családtag szerződik, akkor ennek a duplája.

Eltartási szerződéssel is egyre többen próbálkoznak

Az eltartási szerződések régebben is elterjedtek voltak, de a jelenlegi helyzetben ez látszik a legegyszerűbb megoldásnak, ha valaki lakáshoz szeretne jutni. Nincs önerő, nincsenek kamatok, kezelési költségek, ám van helyette emberi tényező, és egy hivatalos, jogi nyelven szólva szerencseszerződés, ami a szó szoros értelmében az. Másik szépséghibája a dolognak, hogy a szerződés érvénybelépésétől a szerződő felek részben ellenérdekeltté válnak. Az eltartott alapesetben minél tovább szeretné élvezni nyugdíjas éveit, az eltartó gondoskodása mellett, az eltartó azonban annál hamarabb jut ténylegesen a gondozásért járó ingatlanhoz, minél hamarabb hal meg az eltartott.
Előfordulhat, hogy az eltartott a szerződés megkötése után rövid időn belül meghal, ekkor az eltartó a kapott vagyonérték csupán kis részét fordította az eltartott gondozására, tehát anyagilag jól járt. Előállhat azonban az a helyzet is, hogy az eltartott akár még évtizedeken keresztül él, és élvezi a gondoskodást, ekkor az eltartó által nyújtott szolgáltatások értéke lehet, hogy többszörösen meghaladja majd a cserébe kapott ingatlan értékét. Mivel a tartási szerződés az eltartott haláláig áll fenn, ezért e szerződéseket szerencseszerződéseknek nevezik.
A tartási kötelezettség a gondozásra, a gyógyításra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed. A szerződés lényeges vonása a járadékszerűség: az eltartó szolgáltatásai rendszeresen ismétlődnek, időszakonként, esetleg naponként. Így az eltartó folyamatosan biztosítja az élelmezést, fűtést, világítást, szükség szerint az ápolást, kezelést. A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint az eltartó köteles a tartásra szorulót megfelelően eltartani, míg ezért cserébe a szerződés megkötésével egy időben megszerzi a tartás ellenértékét, az eltartott valamilyen ingatlanját, ingóságát.

Nincs egyszerű eset

Az eltartási szerződéseknél leggyakrabban kétféle probléma merül fel. Egyik, hogy az eltartó és az eltartott viszonya amiatt romlik meg, hogy utóbbi nem elégedett a gondoskodás formájával, mértékével. Ekkor valahogy rendezni kell a helyzetet, hiszen ez mindkét fél életét megkeseríti.
Másik lehetséges probléma, hogy az eltartott halála után gyakran jelentkeznek örökösök, akik az elhunyttal életében nem foglalkoztak (aki vélhetően pont ezért nem rokonnal kötött eltartási szerződést), ám ilyenkor a vagyonra vagy annak egy részére igényt tartanának.
A jog szerint a tartási szerződéssel elidegenített vagyontárgyra a közvetlen hozzátartozóknak még köteles rész sem jár. Amikor ezzel szembesülnek, általában megpróbálják megtámadni a szerződést, mondván, hogy színlelt szerződésről van szó, tényleges gondozás nem történt.
Aki ilyen szerződést szeretne kötni, számítson rá, hogy az eltartott valószínűleg több gondoskodást vár el, mint amire az eltartó eredetileg gondolt, másik, hogy az eltartott halála után még egy darabig hadakozhat az örökösökkel is.

Életjáradék lakásért

Az eltartási szerződés mellett számos más mód is kínálkozik arra, hogy az ingatlannal rendelkező idős emberek vagyonukért cserébe gondoskodáshoz juthassanak. Míg eltartási szerződésnél az ingatlan tulajdonjoga egyből az eltartóra száll, az eltartott haszonélvezetének bejegyzése mellett, addig az öröklési szerződés alapján az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás, vagy életjáradék fejében örökösévé teszi egész hagyatékára vagy egy hányadára, az eltartó pedig az örökhagyó részére életjáradék fizetését vállalja.
Az eltartási szerződésnél természetben történik az eltartott ellátása, azaz személyes gondoskodást vállal az eltartó. A személytelenebb életjáradéki szerződésnél ebből a célból a kötelezett meghatározott időszakonként visszatérően szolgáltat bizonyos pénzösszeget az eltartottnak. Ez olyan szempontból jó, hogy az eltartó és az eltartott nem kell, hogy elviselje egymás rigolyáit, hiszen itt a személyes kapcsolattartás sokkal lazább.
A szerződést két tanú helyett érdemes ügyvéd, vagy közjegyzői ellenjegyzéssel készíteni, ez lerövidíti az esetleges viták rendezésének idejét. A tartási szerződés mellett előnyös, ha ennek tényét az eltartott a végrendeletében is leírja, melyből egy példányt az eltartónak is ad. A végrendelethez elegendő formai követelmény, ha kézírással készül, és két tanú szabályszerűen ellenjegyzi.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Nyaralóból lakóingatlan

A nyaralók adás-vételi illetéke pár éve 10-ről 4%-ra változott, ezért egyre többeknek lehet vonzó lehetőség ilyen ingatlanban lakni, életvitelszerűen. Kérdés, hogy a járulékos költségek miatt...


Változások az ingatlanszektorban

Az elmúlt másfél évben óriási változások következtek be az ingatlanok forgalmában. A hitelfeltételek szigorítása főként a gépjárművek, és az ingatlanok kereskedelmét csökkentette le drasztikusan....