Használjuk a termosztátot!

2010-01-28 18:37:48 | Módosítva: 2010-01-31 17:57:28

2009 végére százezer lakásban válik szabályozhatóvá a fűtés, köszönhetően a panel-felújítási és más energiatakarékossági programoknak. A megtakarítás viszont csak akkor lesz kézzelfogható, ha tudunk is élni a fűtésszabályozás lehetőségével.

Gyakorta hangoztatott adat, hogy 1 °C hőmérsékletcsökkentés kb. 5% fűtőenergia-megtakarítást eredményez. Azért fontos ezt tudni, mert a tapasztalatok szerint a lakóhelyiségek általában túlfűtöttek. Ez nem csak a számlánkat terheli meg feleslegesen, hanem élettanilag sem előnyös (kivéve, ha kisgyermekről vagy idős emberekről van szó).
A hőmérséklet szabályozásának és egyenletes szinten tartásának legkényelmesebb módja a termosztát, azaz a hőmérséklettartó automatika. Az egyedi fűtéseket központi (szobatermosztát) vezérli, a fűtőtestre szerelhető hőfokszabályzó termosztatikus szelep pedig a helyiségenkénti szabályozást teszi lehetővé, és bizonyos szintig automatizálja. Egyes típusokon a hőmérsékleti értékeken túl időpontokat is megadhatunk, így lehetőségünk van pl. automatikus éjszakai hőmérsékletcsökkentésre.

A távfűtési rendszereknél - a lakásokban - a fűtőtesten lévő termosztatikus szeleppel lehet a hőmérsékletet szabályozni. (Az épület hőközpontjában természetesen a külső hőmérséklethez, időjárási viszonyokhoz és napszakokhoz igazodó beavatkozásra is van lehetőség, de csak az egész épületre vonatkozóan.) A termofejen vagy konkrét hőmérsékleti értékeket, vagy 1-10-ig számokat találunk. A beállított hőmérsékletet a fűtőtest ezután stabilan fogja tartani. Amennyiben nem rendelkezünk sem központi termosztáttal, sem egyedi termosztatikus radiátorszeleppel, egyszerűen a fűtőtest szelepével tudunk visszavenni a hőmérsékletből, igaz ekkor a fűtőtest nem követi a szoba hőmérsékletváltozását, nekünk kell a fűtési melegvizet adagolnunk. Ezeken a szelepeken (ha működnek még és nem csepegnek) gyakorlatilag csak a két szélső eset állítható be; a radiátor vagy melegít, vagy nem. A lakás, a falak hőtehetetlensége folytán azonban ezek is egész jól használhatók, hiszen a radiátor lezárását követően még órákig alig csökken a helyiség hőmérséklete.

Éjszaka szükségtelen a nappali hőmérsékletet tartani, az ágyban nem szükséges, hogy meleg legyen a szoba. A hőmérséklet 16-18 °C közé történő csökkentése kifejezetten jó hatással van a szervezetre. Az éjszakai hőmérséklet-csökkentést legalább 1 órával a lefekvés előtt célszerű alkalmazni, de mint a fentiekből kiderül, pl. egy panelépületnél ez több óra is lehet.. A kb. 5 °C-kal alacsonyabb helyiséghőmérséklet jelentős tüzelőanyag, illetve fűtőenergia-megtakarítást jelenthet.
Jó hőszigetelésű és nagy tömegű falaknak jó a hőtároló képessége, ezért nem túl hideg téli éjszakákon a fűtés teljesen leállítható. A hőmérséklet ennek ellenére nem süllyed reggelre 15 °C alá, az újrafelfűtés ezáltal könnyű. Kétnapi (vagy annál hosszabb) távollét esetén a hőmérsékletet szintén 15 °C-ra érdemes állítani.
A fűtésrendszer szabályozhatósága tehát megteremti a lehetőséget a célszerű és takarékos fűtésre. A megtakarítás azonban csak akkor jelentkezik, ha élünk is ezzel a lehetőséggel; használjuk a szabályozó szelepeket, és - szakítva régi rossz berögződéseinkkel - nem fűtjük indokolatlanul túl lakásunkat.

Nagyobb házközösségekben az igazi ösztönzést sajnos csak az egyedi mérés lehetőségének a megteremtése jelenti. Fűtési költségmegosztó, és különösen a lakásonkénti hőmennyiség-mérők alkalmazása már minden lakástulajdonost a takarékosságra ösztönöz. A sok egyedi megtakarítás pedig összeadódva az egész közösség számára jelentősen csökkenti a fűtésre fordított költségeket. Jól érzékelhető ennek az elvnek az érvényesülése a lakásonkénti vízórák elterjedt használata óta.

Szellőztetés

Kell a friss levegő, de közben ne az utcát fűtsük! Ne hagyjuk az ablakot órákon keresztül résnyire nyitva, miközben fűtünk a lakásban! A napi többszöri, rövid ideig tartó (5 perces) szellőztetés - kitárt ablakokkal - sokkal hatékonyabb, csak a levegőt cseréli le, a falak viszont nem hűlnek ki.
Fontos az ablakok árnyékolása is. Télen az ablakokon betűző napsütés is jól hasznosul, naplemente után viszont érdemes leereszteni a redőnyt vagy behúzni a sötétítő függönyt, mert így csökkenthetjük a gyorsan lehűlő ablakfelületeken keresztüli hőveszteséget. A leeresztett redőny az ablak hőveszteségét átlagosan 30%-kal csökkentheti. Nyáron a külső árnyékolók védhetik meg szobánkat a túlmelegedéstől.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fűtési költségmegosztó anomáliák

A fűtési szezon vége felé az egyik budapesti, 3 szintes társasház számvizsgáló bizottsága úgy érezte, hogy az eddig rendelkezésre álló fűtéssel kapcsolatos adatokat és tapasztalatokat...


Villamos energia

Vásárlás előtt érdemes alaposan áttanulmányozni az energiacímkéket. Lehetőség szerint válasszuk az olykor kicsit drágább, de hosszú távon költség- és energiatakarékosabb A vagy A+++ osztályú...