Házikerti melegágyak

A könnyen elkészíthet melegágyakban korán elkezdhetjük a család számára szükséges palánták elállítását, így áprilisra, májusra – amikor ezek kiültetésére kerül a sor – már erős, nagy méret növények kezdik meg kinti életüket. Palánták kiültetésével korábban számíthatunk termésre, és az elnevelt növényeknek a hosszabb tenyészidő miatt a termésmennyisége is nagyobb lesz, mintha közvetlenül szabadföldbe vetettük volna a magokat.

Néhány évtizeddel ezelőtt még nagy hagyományai voltak a házikerti melegágyak építésnek, amelyekben könnyedén megnevelhetők voltak a család számára szükséges zöldségnövények és egynyári virágok palántái. Ma már csak kevés helyen alkalmazzák ezt a módszert. Ennek oka, hogy a palánták többsége megvásárolható termelőktől.
Ha azonban biztosra szeretnénk menni a kertünkbe szánt fajtákat illetően, akkor célszer magunknak felnevelnünk a palántákat. Ezt végezhetjük ablakpárkányon is, aminek hátránya, hogy az elégtelen fényviszonyok miatt megnyúlhatnak a növények. Emiatt kiültetéskor több odafigyelést igényelnek, de fejlődésük még így is kissé megtorpan.
A másik palántanevelési lehetőség a melegágy építése, ami valamivel több munkával jár ugyan, de edzett, életerős növényeket eredményez a kiültetési időszakra.

A melegágy elkészítése

A melegágy egy üvegezett keretből áll, ami alatt zavartalanul fejlődhetnek a növényeink április végéig, május elejéig, amikortól már nem kell számítanunk talajmenti fagyokra sem.
A melegágy lehet „fűtés nélküli”, de az év elején építettekbe érdemes némi biofűtést beterveznünk. A melegágyaknál a növények fejlődéséhez szükséges hőmérsékletet a termőföld alá rétegzett trágya biztosítja, amely bomlása során hőt termel.
Először ássuk ki a melegágy alapját. A földet olyan vastagon termeljük ki, amekkora hely szükséges a trágyatalpnak és a rá kerül termőrétegnek együttesen. Január-februárban készített melegágyhoz 60-80, míg a márciusban, vagy az április elején készített melegágyhoz 40-50 centiméternyi vastag trágyatalp szükséges, valamint mindkét esetben 20 centiméternyi termőföld vastagsággal számoljunk ezeken felül. A trágyatalp vastagságbeli eltérése természetesen abból adódik, hogy minél hamarabb akarjuk használatba venni a palántanevelő helyet, annál hosszabb ideig van szükségünk arra, hogy a trágya bomlása meleget szolgáltasson a fejlődő palántáknak.
A trágyára csak akkor rétegezzük majd a termőföldet, amikor az már bemelegedett. A melegágyi keretet természetesen a trágya behordása után egyből szereljük fel, így gyorsítva a bomlás, és az ezzel járó hőtermelés beindulását.
A melegágy magassága akkora legyen, hogy a növények kényelmesen elférjenek majd alatta, tehát legalább 40-50 centiméter. Az üvegezett keret alá deszkakeretet is szerkeszthetünk, de földből emelt kupacra, vagy téglákból kirakott emelvényre is helyezhetjük ezt. A lényeg, hogy könnyen kezelhet legyen, hiszen minden munkafolyamat elvégzésekor, ezt le kell emelni. Az üveg lejtsen, hogy a víz lefolyhasson róla.
Vetés előtt jól szellőztessük át a földet, forgassuk meg, hogy a bomlás során keletkezett gázok távozhassanak belőle. A melegágyi növénynevelésben egyébként a szellőztetés folyamatosan kulcskérdés, a bomló anyag keltette gázok miatt.
A káposztafélék, és karalábé palántáinak neveléséhez 5-7 hét szükséges, a paradicsom és a paprika a vetéstől számított 8-12 hét múlva lesz kiültethet az üveg alól, zellernél is 10-12 hetes nevelési időre számítsunk. A palántaneveléshez szükséges időtartam és a trágyatalp vastagságából adódó hőtermelés ismeretében már csak a kiültetés tervezett időpontját kell meghatároznunk, és attól visszaszámolva megkapjuk a vetés időpontját.
A kelés után a növekvő magoncokat ritkítsuk meg, vagy tűzdeljük át, hogy mindig legyen elegendő helye a fejlődő növényeknek. Kiültetés előtt egyre többet szellőztessünk, és az üvegre rakott árnyékolást is fokozatosan csökkentsük, így edzve a palántákat a kinti körülményekhez. Ha nem tartjuk be a fokozatosságot, könnyen megperzselheti majd a májusi Nap a frissen kiültetett növényeinket.

Milyen trágyát használjunk?

Az istállótrágyák közül a lótrágya a legjobb hőfejlesztő, körülbelül 60 százalékos nedvességtartalma szintén kedvez a bomlás gyors beindulásának. A trágyatalp a berakást követen egy héttel már erjedésnek indul, és a következő héten akár 60-70 °C-ot is produkálhat. Ezután hűlni kezd, és 30 °C körüli hőmérsékletével két hónapon keresztül egyenletesen biztosítja a magoncoknak a megfelel hőmérsékletet.
A marhatrágya – mivel nedvesebb a lótrágyánál – lassabban kezd el erjedni, és kevesebb hőt termel. Érdemes a marhatrágyát keverten alkalmazni a jobb hőtermelő hatékonyság érdekében. Mázsánként egy kilogramm nitrogén műtrágyát, vagy égetett meszet is keverhetünk hozzá, amely az erjedés beindulását segíti. A juh, nyúl és baromfitrágyát hőtermelésre kisebb nedvességtartalmuk miatt ritkán alkalmazzák, ha mégis akkor vízzel keverve. A melegágy trágyáját – miután bemelegedett – tömörítsük, hordjuk rá a termőföldet, majd kezdődhet a vetés.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert

Címkék: melegágy

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Jó tanácsok matrac vásárlásához

Megtalálni az egyedi igényeinek legjobban megfelelő matracot, nem könnyű. Európa egyik legnagyobb matrac kereskedője most tanácsokkal látja el vásárlóit, hogy mikre figyeljenek oda új ágybetét...


Hogyan használjuk a klímaberendezéseket?

A klímaberendezés helyes megválasztása mellett fontos szerepe van a berendezésünk megfelelő, szakszerű használatának is. Főleg nyáron nem szabad, hogy a hőmérsékletkülönbség a benti és kinti...