Változások az ingatlanszektorban

2010-03-08 17:56:26 |

Az elmúlt másfél évben óriási változások következtek be az ingatlanok forgalmában. A hitelfeltételek szigorítása főként a gépjárművek, és az ingatlanok kereskedelmét csökkentette le drasztikusan. Változik az illeték, néhány hónapja pedig a büntető törvénykönyvben is változások történtek, így a magántulajdon védelme talán mostantól erősebb lábakon áll majd. De január 1-től újabb változások is lesznek.

Csökken az illeték

A gazdasági visszaesés az élet minden területén csökkentette a forgalmat az alapvető élelmiszer-kereskedelemtől kezdve a legnagyobb értékű dolgokig. A legjobban a nagy értékű és luxuscikkek forgalma sínyli meg a visszaesést. Mivel az elmúlt években az ingatlanok és gépjárművek adásvétele nagyrészt valamilyen hitelfinanszírozással valósult meg hazánkban, e hitelek kihelyezésének szigorítása óriási visszaesést hozott ezen a piacon.
Ennek mérséklésére az országgyűlés változtatásokat fogadott el: 2010. januárjától csökkennek a vagyonszerzési illetékek. Eddig 4 millió forintig 2 százalék illetéket kellett fizetni lakásvásárlás esetén, ami továbbra is változatlan marad. A 4 millió forint feletti részt eddig 6 százalékos illeték terhelte, ez viszont 4 százalékra mérséklődik. A legnagyobb változás a hétvégi házas és üzleti ingatlanok esetén lesz a mostani 10 százalékról ugyancsak 4 százalékra csökken az illeték nagysága. Ha tehát valaki 10 millióért vásárolt 2009-ben egy nyaralót, akkor 1 millió forint vagyonszerzési illeték megfizetésére kötelezik. A befizetendő illeték 2010-től már "csak" 400 000 forint lesz.
Szakértők szerint ez az intézkedés könnyebbséget hoz azoknak, akik ingatlant vásárolnak 2010-ben, ám a problémát nem oldja meg, hiszen ettől még több pénze nem lesz az embereknek, hitelhez sem jutnak egyszerűbben (ami a felelőtlenül felvett és bedőlt hitelszerződések számát látva, nem biztos hogy baj). Az ingatlanpiac ettől valószínűleg nem kap új erőre, de aki vásárol, az most egy jobban jár.

A magántulajdon szentebb lett

220 voltos áramot augusztus óta sem szabad a kerítésbe vezetni, de a magánterületen belül már olyan áram vezethető a kerítésbe, és egyéb tereptárgyakba, melyek emberi élet kioltására alkalmatlan, csak sérülést okoz. Bár a tolvaj sérülésének megelőzésére is mindent meg kell tenni, azaz annak tényét, hogy a területen áramütés érheti, vagy csapdába eshet, jól láthatóan ki kell táblázni. Mindez csak olyan helyen alkalmazható, ahol a magánterület szabályosan körbe van kerítve, hagyományos kerítéssel. Tehát csak azt érheti áramütés, aki átmászik a magántulajdont védő kerítésen, mert csak ezen belül lehet kialakítani ezt az újfajta védelmi rendszert. Várhatóan hamarosan a kereskedelmi forgalomban is megjelennek majd a tolvajok ellen használható villanypásztorok, és csapdák.
A Btk. más ponton is módosult 2009. végén, illetve 2010. elején. Nem büntethető immár, aki jogos önvédelem esetén ijedtségből vagy felindulásból a támadóval szemben a kelleténél hevesebben lép fel. Eddig, ha valaki betörőt fogott a házában, és az késsel hadonászott, nem lehetett vasvillával nekimenni, mert a törvény szerint ez az önvédelem jogos volt ugyan, de eltúlzott a támadáshoz viszonyítva.
Ezt az életszerűtlen szabályt most megváltoztatták, mert az mégse járja, hogy az áldozatnak kelljen gondolkodni; mit engedhet meg a támadójával szemben, amiért nem büntetik majd meg. Augusztus közepe óta már nem büntethető az, aki a támadás elhárításakor az ellentámadás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi, egyúttal a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. Ezek a változások mindenképpen egybecsengenek a közvélemény elvárásaival.

Januártól örvendetes, bár egyelőre kétséges eredményességű változás, hogy a 20 000 forintos értékhatárt meg nem haladó károkozás, lopás, rongálás esetén is eljárást kell indítania a rendőrségnek. Eddig a tolvajok többségének jó kibúvót szolgáltatott, hogy a 20 000 forint alatti értékben elkövetet lopás stb. nem számított bűncselekménynek, csak szabálysértésnek, ezért a települési jegyzőhöz került az ügy, tehát gyakorlatilag megúszta a tettes, még ha ismertté is vált a személye.
2010. elejétől azonban már ezen összeghatár alatti kár esetén is nyomoznia kell a rendőrségnek. Maga a szabály megváltoztatása dícséretes, ám kérdés, hogy a létszámhiánnyal küzdő és nem túl motivált rendőrség hogyan és milyen eredményességgel indul majd neki egy 10-12 ezer forint értékben elkövetett lopás tettesét felkutatni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A lakásépítések megugrása várható

A lakásépítési engedélyek látványos növekedése miatt jövőre 16 ezer, 2018-ban pedig 20 ezer újlakás átadására lehet számítani. A KSH adatai szerint akiadott lakásépítési engedélyek és az új...


Vigyázat szélhámosok!

Trükkös lopások alkalmával a szélhámos elkövetők sok esetben hivatalos személyként lépnek fel. Úgy csöngetnek be a gyanútlan ügyfelekhez, mintha az energiaszolgáltató alkalmazottai lennének. A...