Fásdugványozás

Tél végi növényszaporítás

2010-03-21 23:57:53 |

A növények szaporításának számos formája van: télen-nyáron mindig van valami aktuális. Most a tél végi fásdugványozás eljárását és változatait mutatjuk be.

A téli fásdugványozás annyiban tér el a vegetációs időszakban alkalmazható zölddugványozástól, hogy akkor van lomb a dugványnak felaprított vesszőkön, ilyenkor nincs. Most fásodott vesszőt használunk alapanyagnak, nyáron még zöld, nyers vesszőket. Ez az időszak egyrészt előnyös, másrészt hátrányos. Hátrányos, mert ilyenkor lassabban indul meg a gyökeresedés, előnyös viszont, hogy mivel nincs levél rajtuk, kisebb a párolgási veszteség miatti kiszáradás veszélye.

A fásdugványozás ideje

A téli fásdugvány elkészítésének az ideje a vesszők lombtalan állapotában történik, azaz lSzobai körülények között a fóliatakarás előnyös a párolgás csökkentéséreombhullást követően, a tavaszi rügyduzzadás és kipattanás előtt. Egyes vélemények szerint a dugványok vágásának legjobb ideje a december, mert ekkor a növény vesszőjében levő tartalék tápanyagokból még alig használt, ám ezek tél végére csökkenni kezdenek, és ez jól jön majd a gyökeresedéshez. A decemberben vágott dugvány előnyei mellett hátrányokkal is rendelkezik, szabadföldi gyökeresedés esetén könnyebben megfagy. A másik ideális időszak a február, hiszen azok a vesszők, amelyek eddig nem fagytak meg, már valószínűleg nem fognak.

A fásdugvány vágása

A szaporítandó növényről ép, nem fagyott (belseje zöld és nem barna!) tavalyi, tehát fiatal vesszőket vágjunk le. A választékból az átlagosakat célszerű kiválasztani: a túl vastag és a túl vékony vesszők is gyengébben gyökereznek.
A levágott vesszők polaritására figyeljünk oda az összes művelet során: azaz mindig tudjuk melyik rész volt felfelé, melyik lefelé, ezt soha ne cseréljük össze. Az esetek többségében ezt a rügyállásból és abból is meg lehet állapítani, hogy az alsóbb részek vastagabbak a felsőbbek vékonyabbak a vesszőn, de amíg nem vagyunk gyakorlottak, erre különösen ügyeljünk. Ha egy dugványt fejjel lefele ültetünk majd el, az nem fog kihajtani!

A dugványültetés arányaiA dugványok vágásánál lényeges a hossz. Az ideális hossz fajonként változik a lényeg, hogy egy dugványon 4-6 rügyemelet - rügypár legyen. Ez általában 6-18 centiméter hosszú dugványt jelent attól függően, hogy az adott növényen milyen sűrűn állnak a rügyek.
A dugvány alját kicsivel rügy alatt, tetejét pedig kevéssel rügy felett vágjuk. Ideális esetben a földbe kerülő rügyek körül fog megkezdődni a gyökeresedés, a felsőkből pedig a hajtásnövekedés indul majd meg. Az alsó vágás merszlapja legyen vízszintes, a felső ferde vágású, és a felső rügytől ellentétes irányba lejtsen. A kétféle vágás egyrészt azért jó, mert így ültetéskor is meg tudjuk különböztetni a dugványtalpat a tetejétől. A felső srég vágás lényege még, hogy már gyökeres növényként a víz ne a rügy és a későbbi hajtás kiindulási pontja felé folyjék, mert ez gombás és bakteriális megbetegedések okozója lehet.
A dugványtalpat indol-ecetsav, vagy indol-vajsav tartalmú gyökereztető hormonba is márthatjuk. A talpon megvastagodott szövet, a kallusz fog először képződni, ez jó jel, mert ebből hamarosan előtörnek a gyökerek.

A dugványok elhelyezése

A fűzfafélék egyszerűen akár vízben is gyökereztethetőekA téli fásdugványokat szabadban, vagy szobai körülmények között is nevelhetjük. Ha a szabadba tesszük őket, akkor - amikor a föld épp nem fagyott - húzzunk barázdát, és ültessük bele a dugványokat talppal lefelé úgy, hogy nagyjából kétharmaduk a föld szintje alatt helyezkedjen el, egyharmad részük fölötte. Ezután öntözzük be a talajt, végül húzzunk a dugványokra egy bakhátat, így teljesen eltemetve azokat. Lényeges, hogy körülbelül 3-4 centiméterrel legyen magasabban a bakhát, mint a dugványcsúcs. Ez a mélység elég, hogy védjen a komolyabb fagyoktól, a hajtásnövekedés csak akkor induljon meg, amikor már elég meleg van, és ezt a mélységet a növekedő hajtás gond nélkül áttöri majd.
A szabadföldi dugvány gyökereztetés hátránya, hogy miután elkészítettük a bakhátat, már nem tudunk semmit növényeinkről mindaddig, míg elő nem jönnek a föld alól. Ekkor - vagy ha nagyobb térállásra dugványoztunk, akkor ősszel, lombhullás után - lehet kiszedni és szétültetni a már kész kis növényeket. Előnye a szabadföldi megoldásnak, hogy a környezeti tényezők összhangban vannak: amíg hideg van, nem indul a hajtás növekedésnek, amikor meg megindul, akkor mire kiér a földből, már elegendő fény is a rendelkezésére áll majd a fejlődéséhez. Ezek az arányok szobai körülmények között könnyebben összekuszálódhatnak.

A megvastagodást a kalluszképződés okozza, ez már a gyökeresedés előjeleSzobában célszerű cserépben vagy szaporító tálcában dugványozni. Jó megoldás a sejttálca, ahol kis, szinte gyűszűnyi lyukakba ültetünk, és az ebből később kikerülő növények gyökérsérülés nélkül szedhetők ki. A szaporító közeg itt legyen homok, perlit, vagy perlit és egy kis tőzeg keveréke. A homok jó, mert könnyen fertőtleníthető sütőben az ültetés előtt. A szobai dugványgyökereztetés mindig rizikósabb növényvédelmi szempontból, mint a szabadföldi, ezért öntözéskor keverjünk a vízbe kontakt gomba-, és baktériumölő szert.
A dugványok itt is egyharmad részt látsszanak csak ki a közegből, és fedjük őket fóliával, hogy megelőzzük a kiszáradásukat. Bakhátas takarás itt nincs.
A meginduló hajtásnövekedés itt nem jelent feltétlenül még gyökeresedést, ezért ennek ellenőrzésére inkább a tálca vagy cserép alján előtörő gyökereket figyeljük. Előnyös, ha átlátszó műanyag cserépbe ültetünk, itt is láthatjuk a gyökerek megindulását.

A gyökeresedési idő

Már kihajtott, kiültetésre kész gyökeres fásdugványA gyökeresedés ideje nagyon változó lehet, de 1-2 hónapon belül (amennyiben most, februárban csináljuk) valamilyen változást mindenképp látnunk kell a dugványokon, szabadföldön. Szobában tartva ez az idő rövidebb: 3-6 hét.
Azokat a növényeket, melyek még csak egy-két vékony szál gyökérrel rendelkeznek, még ne bolygassuk, ne ültessük át, mert könnyen károsodhatnak a gyökerek. Az átültetéssel inkább várjuk meg, hogy a növény dús gyökérzetet fejlesszen. Ha ez csak nyár közepére következik be, akkor a nagy meleg miatt nem célszerű az átültetés, ekkor inkább várjunk őszig, lombhullásig.
Téli fásdugvánnyal a legtöbb fa és cserje sikeresen szaporítható, amennyiben fiatal, jó kondíciójú egyéves vesszőket sikerül kiválasztanunk a szaporításra.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nzr


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Levélvágásos növényszaporítások

A növények beszerzésére számos lehetőségünk van, a faiskolai árudáktól, a növényes rendezvényeken át a csomagküldő szolgálatokig. Ezeknek egy szépséghibájuk van, pénzbe kerülnek. Cserével, vagy...


Nyári növényszaporítási módok

A legtöbb évelő növény, díszcserje, díszfa éppen tavasszal és nyáron mutatja legszebb arcát. Nyaralásaink során - ha megtetszik egy növény - kis szerencsével és némi gondozással szaporíthatunk...