Fásdugványozás

Tél végi növényszaporítás

2010-03-21 23:57:53 |

A növények szaporításának számos formája van: télen-nyáron mindig van valami aktuális. Most a tél végi fásdugványozás eljárását és változatait mutatjuk be.

A téli fásdugványozás annyiban tér el a vegetációs időszakban alkalmazható zölddugványozástól, hogy akkor van lomb a dugványnak felaprított vesszőkön, ilyenkor nincs. Most fásodott vesszőt használunk alapanyagnak, nyáron még zöld, nyers vesszőket. Ez az időszak egyrészt előnyös, másrészt hátrányos. Hátrányos, mert ilyenkor lassabban indul meg a gyökeresedés, előnyös viszont, hogy mivel nincs levél rajtuk, kisebb a párolgási veszteség miatti kiszáradás veszélye.

A fásdugványozás ideje

A téli fásdugvány elkészítésének az ideje a vesszők lombtalan állapotában történik, azaz lSzobai körülények között a fóliatakarás előnyös a párolgás csökkentéséreombhullást követően, a tavaszi rügyduzzadás és kipattanás előtt. Egyes vélemények szerint a dugványok vágásának legjobb ideje a december, mert ekkor a növény vesszőjében levő tartalék tápanyagokból még alig használt, ám ezek tél végére csökkenni kezdenek, és ez jól jön majd a gyökeresedéshez. A decemberben vágott dugvány előnyei mellett hátrányokkal is rendelkezik, szabadföldi gyökeresedés esetén könnyebben megfagy. A másik ideális időszak a február, hiszen azok a vesszők, amelyek eddig nem fagytak meg, már valószínűleg nem fognak.

A fásdugvány vágása

A szaporítandó növényről ép, nem fagyott (belseje zöld és nem barna!) tavalyi, tehát fiatal vesszőket vágjunk le. A választékból az átlagosakat célszerű kiválasztani: a túl vastag és a túl vékony vesszők is gyengébben gyökereznek.
A levágott vesszők polaritására figyeljünk oda az összes művelet során: azaz mindig tudjuk melyik rész volt felfelé, melyik lefelé, ezt soha ne cseréljük össze. Az esetek többségében ezt a rügyállásból és abból is meg lehet állapítani, hogy az alsóbb részek vastagabbak a felsőbbek vékonyabbak a vesszőn, de amíg nem vagyunk gyakorlottak, erre különösen ügyeljünk. Ha egy dugványt fejjel lefele ültetünk majd el, az nem fog kihajtani!

A dugványültetés arányaiA dugványok vágásánál lényeges a hossz. Az ideális hossz fajonként változik a lényeg, hogy egy dugványon 4-6 rügyemelet - rügypár legyen. Ez általában 6-18 centiméter hosszú dugványt jelent attól függően, hogy az adott növényen milyen sűrűn állnak a rügyek.
A dugvány alját kicsivel rügy alatt, tetejét pedig kevéssel rügy felett vágjuk. Ideális esetben a földbe kerülő rügyek körül fog megkezdődni a gyökeresedés, a felsőkből pedig a hajtásnövekedés indul majd meg. Az alsó vágás merszlapja legyen vízszintes, a felső ferde vágású, és a felső rügytől ellentétes irányba lejtsen. A kétféle vágás egyrészt azért jó, mert így ültetéskor is meg tudjuk különböztetni a dugványtalpat a tetejétől. A felső srég vágás lényege még, hogy már gyökeres növényként a víz ne a rügy és a későbbi hajtás kiindulási pontja felé folyjék, mert ez gombás és bakteriális megbetegedések okozója lehet.
A dugványtalpat indol-ecetsav, vagy indol-vajsav tartalmú gyökereztető hormonba is márthatjuk. A talpon megvastagodott szövet, a kallusz fog először képződni, ez jó jel, mert ebből hamarosan előtörnek a gyökerek.

A dugványok elhelyezése

A fűzfafélék egyszerűen akár vízben is gyökereztethetőekA téli fásdugványokat szabadban, vagy szobai körülmények között is nevelhetjük. Ha a szabadba tesszük őket, akkor - amikor a föld épp nem fagyott - húzzunk barázdát, és ültessük bele a dugványokat talppal lefelé úgy, hogy nagyjából kétharmaduk a föld szintje alatt helyezkedjen el, egyharmad részük fölötte. Ezután öntözzük be a talajt, végül húzzunk a dugványokra egy bakhátat, így teljesen eltemetve azokat. Lényeges, hogy körülbelül 3-4 centiméterrel legyen magasabban a bakhát, mint a dugványcsúcs. Ez a mélység elég, hogy védjen a komolyabb fagyoktól, a hajtásnövekedés csak akkor induljon meg, amikor már elég meleg van, és ezt a mélységet a növekedő hajtás gond nélkül áttöri majd.
A szabadföldi dugvány gyökereztetés hátránya, hogy miután elkészítettük a bakhátat, már nem tudunk semmit növényeinkről mindaddig, míg elő nem jönnek a föld alól. Ekkor - vagy ha nagyobb térállásra dugványoztunk, akkor ősszel, lombhullás után - lehet kiszedni és szétültetni a már kész kis növényeket. Előnye a szabadföldi megoldásnak, hogy a környezeti tényezők összhangban vannak: amíg hideg van, nem indul a hajtás növekedésnek, amikor meg megindul, akkor mire kiér a földből, már elegendő fény is a rendelkezésére áll majd a fejlődéséhez. Ezek az arányok szobai körülmények között könnyebben összekuszálódhatnak.

A megvastagodást a kalluszképződés okozza, ez már a gyökeresedés előjeleSzobában célszerű cserépben vagy szaporító tálcában dugványozni. Jó megoldás a sejttálca, ahol kis, szinte gyűszűnyi lyukakba ültetünk, és az ebből később kikerülő növények gyökérsérülés nélkül szedhetők ki. A szaporító közeg itt legyen homok, perlit, vagy perlit és egy kis tőzeg keveréke. A homok jó, mert könnyen fertőtleníthető sütőben az ültetés előtt. A szobai dugványgyökereztetés mindig rizikósabb növényvédelmi szempontból, mint a szabadföldi, ezért öntözéskor keverjünk a vízbe kontakt gomba-, és baktériumölő szert.
A dugványok itt is egyharmad részt látsszanak csak ki a közegből, és fedjük őket fóliával, hogy megelőzzük a kiszáradásukat. Bakhátas takarás itt nincs.
A meginduló hajtásnövekedés itt nem jelent feltétlenül még gyökeresedést, ezért ennek ellenőrzésére inkább a tálca vagy cserép alján előtörő gyökereket figyeljük. Előnyös, ha átlátszó műanyag cserépbe ültetünk, itt is láthatjuk a gyökerek megindulását.

A gyökeresedési idő

Már kihajtott, kiültetésre kész gyökeres fásdugványA gyökeresedés ideje nagyon változó lehet, de 1-2 hónapon belül (amennyiben most, februárban csináljuk) valamilyen változást mindenképp látnunk kell a dugványokon, szabadföldön. Szobában tartva ez az idő rövidebb: 3-6 hét.
Azokat a növényeket, melyek még csak egy-két vékony szál gyökérrel rendelkeznek, még ne bolygassuk, ne ültessük át, mert könnyen károsodhatnak a gyökerek. Az átültetéssel inkább várjuk meg, hogy a növény dús gyökérzetet fejlesszen. Ha ez csak nyár közepére következik be, akkor a nagy meleg miatt nem célszerű az átültetés, ekkor inkább várjunk őszig, lombhullásig.
Téli fásdugvánnyal a legtöbb fa és cserje sikeresen szaporítható, amennyiben fiatal, jó kondíciójú egyéves vesszőket sikerül kiválasztanunk a szaporításra.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nzr


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Levélvágásos növényszaporítások

A növények beszerzésére számos lehetőségünk van, a faiskolai árudáktól, a növényes rendezvényeken át a csomagküldő szolgálatokig. Ezeknek egy szépséghibájuk van, pénzbe kerülnek. Cserével, vagy...


Növényszaporítás azonnal

Összeállítottunk néhány tanácsot, ami segíthet abban, hogy sikeresen neveljünk növényt olyan szaporítóanyagból, ami épp nem biztos, hogy megfelelő, de csak az van. Mag A mag a növény szaporító...