Talajtakarási megoldások

A kertben és a ház körül számos olyan hely van, ahol a csupasz talaj takarására van szükség. Erre többféle anyagot használhatunk, a talajfedés céljától függően. Összeállításunkban sorra vesszük milyen anyagok, milyen célú talajtakarásra használhatóak föl.

Miért van szükség talajtakarásra?

A talajtakarással célunk lehet a terület gyommentesen tartása, díszítés, vagy a talaj nedvességtartalmának megőrzése úgy, hogy a takarással csökkentsük a talajnedvesség kipárolgását, emiatt nedvesebb mikroklíma alakuljon ki. Egyes esetekben páraképzésre is alkalmasak bizonyos takaróanyagok, emellett hő-visszatartásra, vagy fényvisszaverésre, a termés szennyeződősének magakadályozására, vagy annak csökkentésére, illetve sármentesítésre is használhatunk talajtakarást.

Mesterséges anyagok

Legismertebb és legelterjedtebb a fekete fóliás takarás, amelyet házikertekben is gyakran alkalmaznak a szamócatermesztésben. A fekete fóliát a talajra terítve a széleit lesúlyozva, vagy beásva a földbe kell lefektetni úgy, hogy a szamóca-tövek helyét kivágjuk. Csak csepegtető öntözés egyidejű alkalmazásával használhatjuk, mivel a természetes csapadékot nem engedi beszivárogni a talajba. A feketefóliás talajtakarás több célt szolgál egyszerre: megőrzi a talaj nedvességtartalmát, melegen tartja a talaj közelében a levegőt, ami kedvez az alacsony termetű növényeknek, nem engedi előtörni a gyomokat, és a gyümölcsöket is tisztántartja, megakadályozva esős időben a sár felcsapódását.
Fekete fóliát időszakosan is alkalmazhatunk például gyümölcséréskor a hulló gyümölcsök begyűjtésének leegyszerűsítésére.
A fóliának több alternatív változata is kapható, így könnyebb kiválasztani a célnak leginkább megfelelő terméket. A geotextil például hasonló tulajdonságokkal bír, ám élettartama hosszabb, és szövet felépítéséből adódóan előnye, hogy a természetes csapadékot és esőztető öntözéssel kijuttatott vizet is átengedi a talaj irányába, ám a talajnedvesség kipárolgását hatékonyan akadályozza.
Ha a kerti pihenőrész nincs leburkolva, és feltehetően árnyékos helyen van, ahol a füvesítés is problémás, akkor annak fedésére műfüvet használhatunk, ami egy padlószőnyeg-szerű zöld anyag. Ha szalonnasütő vagy grill van a közelben, akkor ezt tűzveszélyessége miatt nem célszerű alkalmazni. A kerti sütő-főzőberendezések köré vagy kavicsot szórjunk, vagy térkövezzük le, itt ugyanis a természetes talajtakarók sem használhatók, ugyancsak a tűzveszély miatt.

Természetes talajtakarók

Az előbb említett szamócatermesztésben az intenzíven fenntartott kultúrákban alkalmazzák a feketefóliát, míg extenzív neveléskor ezt szalmával helyettesítik. A szalma átengedi a nedvességet, de a gyümölcsök összesározódását megakadályozza. Míg a fekete fólia hőgyűjtő, addig a szalma fényvisszaverő hatású. Csak egészséges szalmát használjunk a haszonkertben, mert e takaróanyag nem megfelelő kezelés híják a kórokozók és kártevők melegágyává is válhat.
A természetes talajtakaró-anyagok felhasználásának inkább a díszkertben van jelentősebb szerepe, hiszen itt a természetesség, az esztétikus megjelenés fontosabb, míg a haszonkerti résznél ez a tulajdonsága az anyagnak csak harmadlagos, az ár és a praktikum mögött.
Kerti utak kialakítására különféle méretű kavicsokat használhatunk ágyásszegélyekkel határolva. Így megakadályozzuk a kavics ágyásokba, vagy a fűnyíró útjába kerülésének lehetőségét.
A kertnek vannak olyan részei, ahol a talajtakarást nem tudjuk megoldani a legtermészetesebb módon: azaz talajon kúszó növények beültetésével vagy füvesítéssel. Az élő növényekkel kialakított talajtakarás leggyakoribb akadálya az árnyék szokott lenni, illetve az évelőágyásokban is szükséges a növények között réseket hagyni, és az itteni szabad talajfelület is hamar gyomosodni kezd takarás hiányában.
Ezekre a helyekre a legjobb, ha aprított kérget terítünk. Ahhoz, hogy a gyomok valóban ne tudjanak áttörni a kéregrétegen, és ne tűnjön el a takarás rövid idő alatt a bomlásnak köszönhetően, valamint télen még némi fagyvédelmet is nyújtson, érdemes több rétegben kihelyezni a területre, és szükség esetén rendszeresen pótolni azt.
Alulra apró kérget tegyünk, aminek fajtája lényegtelen, amennyiben díszítő céllal lesz felsőbb réteg is. Az apró kéreg mérete 0-2 centiméter közötti, ajánlott terítési vastagsága 5 centiméter körüli. Kis méretéből adódóan gyorsan bomlik, ezzel savanyítva a talaj felső rétegét, kedvezőtlen körülményeket teremtve gyomok kikelésének. Az apró részek viszonylag könnyen tömörödnek, ezzel szigetelő réteget képeznek a földfelszín és a levegő között. Ez a réteg télen a fagytól véd, nyáron csökkenti a talaj felmelegedését.
Erre az apróbb frakciójú kéregalapra jöhet a díszítés. A borovi fenyő kérge vastag, vörösesbarna darabokból áll, kiváló díszítőértékkel bír. Az erdei fenyő kérge világosbarna, vastag, jó ütéscsillapító képességgel rendelkezik. A lucfenyőé ennél sötétebb, vékonyszálas, egymásba kapaszkodó darabokból áll, ezért lejtős területekre is javasolható. A fekete fenyő kérge ezüstös, vékony darabokból áll, ezért sziklakertek talajának takarásához és balkonládák földjének fedésére javasolható. A vörösfenyő kérge vöröseslilás, sokrétűen felhasználható, akár beltérbe, cserepes növényekhez is alkalmazható. Ez az egyik legtartósabb fenyőkéregfajta.
Esetenként érett kéreg is kapható, amely már komposztálódott, vagy még bomlásban lévő termék. Ez talajtakarásra már nem alkalmas, de kitűnő talajlazító közeg, meszes, homokos talajok javítására szolgál, és a kedvelt rododendronok talajának elengedhetetlen alkotórésze, hiszen e fajok igen savanyú termesztő-közeget kívánnak.
Eddig főként beltéri dekorációs célokra használták, de helyenként már van példa a jutaszövet kerti, talajtakaróként való alkalmazására is. Ez csakúgy, mint a kender zsákszövet alkalmas tófóliával bélelt kerti tavak széleinek díszítésére. A tó peremein, a víz és a szárazföld találkozásánál ezzel takarhatjuk el a tófólia kilátszó részeit. E barna szövet természetes hatású, és egészen az első partra ültetett növények soráig kihúzható, így a közvetlen part gyommentesen tartása is megoldott.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert

Címkék: talaj, takarás

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Talajfertőtlenítési módszerek

Bár a kertészeti termesztésben számos talaj nélküli termesztési mód ismert már (kőzetgyapotos, hidrokultúrás), ám a növényeknek mégis természetes közegük atalaj. A talajéletnek köszönhetően...


A gyepszellőztetésről

A gyepszellőztetés, és a gyep talajlazításának módszerei hazánkban az utóbbi évtizedben kezdtek csak széles körben elterjedni. Régebben általános nézetnek számított, hogy a füvet csak nyírni, kell...