Változások a társasházi törvényben

Nem fizető lakók

Hat havi elmaradt a közös költség tartozás esetén (nem kell, hogy folyamatos hat hónap legyen), bírósági eljárás indítható a nem fizető lakó ellen. Fontos változás, hogy a felszólítások át nem vételével nem lehet ezentúl megúszni a bírósági eljárást, az új törvény szerint ugyanis kétszeri sikertelen kézbesítése után is jogi útra terelhető a nem fizető lakók ügye. Az eljárás végrehajtással is zárulhat, aminek következtében a lakóközösségnek lesz egy végrehajtható döntés a birtokában.
Az új jogszabály szerint a bíróság a kézbesítési vélelmet is elfogadja, a jogerős végzés után pedig bírósági végrehajtó is felléphet a nem fizető lakossal szemben. Egy végrehajtónak pedig sokkal több jogi lehetősége van, mint a lakóknak vagy a közös képviselőnek. Megtudhatja a lakcímét, a munkahelyét, más ingatlanait, és az adóhatóság segítségét is kérheti. Az új törvénnyel tehát a társasházak hamarabb a pénzükhöz jutnak.

Fellépés a közös képviselővel szemben

Ha a közös képviselő pl. nem számol el a ház pénzével, nem hív össze közgyűlést vagy nem végzi el a rábízott feladatokat stb., az új törvény értelmében ezentúl egyetlen lakó is az ügyészséghez fordulhat. Eddig csak a közgyűlésnek, vagyis a lakóközösségnek együtt voltak eszközei, pl. leváltás. Az új törvény értelmében akár egyetlen lakó is felléphet a közös képviselővel szemben, ha visszaéléseket tapasztal, az ügyésznek pedig mindent meg kell tennie a törvényesség helyreállítására. Felszólíthatja a közös képviselőt, összehívathatja a közgyűlést, bírósághoz fordulhat, vagy ha mindez kevés, akár felügyeleti biztost is kijelölhet.

Extra kiadások

Ezentúl a "rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások"-hoz a tulajdonostársak egyhangú szavazata szükséges, az eddigi 4/5-del szemben. Ennek hátrány is lehet, mert igen ritka az egyhangú döntés, azonban megakadályozható extrabefizetések (több százezres vagy milliós) megszavazása a szegényebb és így kisebb tulajdoni-, illetve szavazati hányaddal rendelkezők kárára.

Egyéb újdonságok

• A lakó "műszaki ok vagy rendkívüli esemény" esetén köteles beengedni a lakásba a közös képviselőt vagy annak meghatalmazottját.
• Nagyobb házak (50 albetét vagy 10 milliós forint forgalom felett) esetében kötelező mérlegképes könyvelő szakmai tudását igénybe venni a lakókból alakult számvizsgáló bizottságnak.
• Személyi nyilvántartás is fontos új szabály, a közös képviselőnél be kell jelenteni a tulajdonos-változást (ha máshol lakik, a bérlő vagy használó), nevét, ill. a lakásban lakók számát, ha valamelyik közüzemi díjat a lakók száma szerint kell fizetni. A törvény azt is szabályozza, hogy a személyi nyilvántartásba ki nézhet bele.
• Házirendet kell készíteni, pl. az építési vagy zajos szerelési munkák és egyéb tevékenységek időbeli korlátozása, a közös udvar használata, állattartás stb. szabályozására. A házirend előírásai nem lehetnek ellentétesek más jogszabályi előírásokkal.