Kémények és előírások

2010-04-10 18:35:29 | Módosítva: 2010-04-12 20:08:47

A kémények építésével, felülvizsgálatával kapcsolatban több jogszabály is változott az elmúlt években. Írásunkban összefoglaljuk, hogy milyen engedélyek szükségesek egy kémény megépítéséhez és biztonságos használatához.

2008-tól az épített kémény felkerült az engedélyköteles építmények listájára. Mivel a kéményeket ma már a tüzelőberendezéshez tervezik, fogyasztói berendezés létesítése előtt a gázterveket a gázszolgáltatónak szakmai szempontból felül kell vizsgálni. A kivitelezés csak a felülvizsgált terv alapján kezdhető meg, ami azt jelenti, hogy az előírt biztonságtechnikai feltételeknek teljesülniük kell.
A háztartási gázfogyasztóra vonatkozó előírások legtöbbje a Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonságtechnikai Szabályzatban található. Ezek az előírások a létesítés és az üzemeltetés körülményeit határozzák meg. Ha kéménybe kötött készülékeket alkalmazunk, akkor a tervfelülvizsgálat előtt be kell szerezni a kéményseprői szakvéleményt, amelynek tanúsítania kell, hogy a kémény milyen teljesítményű és típusú gázkészülékek égéstermékeinek elvezetésére alkalmas.

A tervdokumentációt 2 példányban, a következő tartalommal kell benyújtani:

  • gázkészülék és égéstermék elvezetés dokumentációja.
  • gázberendezés, égéstermék elvezetés kiviteli (adaptált v. egyedi) terve M 1:50
  • egyedi égéstermék elvezetési csomópontok műszaki rajz szintű terve.
  • műszaki leírás.
  • tervezői nyilatkozat

Amennyiben a tervezett építkezés környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény lesz, akkor környezetvédelmi engedéllyel is rendelkeznünk kell. A terv jóváhagyását és a kivitelezést követően következik az égéstermék elvezető rendszer átjárhatósági- illetve tömörségi vizsgálata. A vonatkozó BM rendelet szerint meghatározott időközönként kötelezően ellenőrizni, és szükség esetén tisztítani kell a kéményeket (jellemzően: gázkészülékek kéményeit évente egyszer, szilárd és cseppfolyós tüzelőberendezések kéményeit évente kétszer). Ezt a munkát az önkormányzat által megbízott szolgáltató, külön megrendelés nélkül köteles rendszeresen végezni.

Kémény építése

A kémény vezeti el a fűteni kívánt épület (helyiség) fűtőberendezéseinek füstgázát, továbbá a légcsatorna közvetítésével az égéshez szükséges levegőt a tűztérbe juttatja. A huzat nagysága függ a kürtő magasságától, a kürtő ellenállásától, a külső levegő és a füstgázok közötti hőmérséklet-különbségtől, a külső légmozgástól és a légnyomástól.
A kürtő magasságát és keresztmetszetét hőtechnikai számítással kell méretezni a kívánt tüzelőberendezés teljesítményének ismeretében. Már meglévő kémény esetében a tüzelőberendezést a kémény terhelhetőségének függvényében kell kiválasztani. A kéménykürtő megfelel, ha a kémény füstjáratának belső felülete sima, falazatának hézagai tömörek, és a füstgáz vegyi hatásával szemben ellenálló.
Legjobb huzatminőség kör alakú kéménykeresztmetszettel érhető el, mert a hengeres kürtőfal mellett áramló füstgázoknak így a legkisebb az ellenállásuk. A négyszög keresztmetszetű kéményekben a szekunder áramlások miatt a huzat rosszabb.
Mindenfajta kéményépítést, kémények bélelését, javítását, beleértve a kéményfejek átépítését is, kizárólag a 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM rendeletben előírt, Építőipari Műszaki Engedéllyel (ÉME) rendelkező anyagokból lehet elvégezni. A falazott kémények (kéménytestek, kéményfejek) anyaga nagyszilárdságú, kisméretű tömör tégla lehet, mészhomok téglát kéményépítésre még a tetőhéjon kívül sem lehet felhasználni! E problémák elkerülésére szolgál az a szigorú szabály, hogy a téglakéményekben saválló acélcsővel bélelt, vagy köpenyelemes kéményrendszereket kell alkalmazni.
2009. január 1-től megszigorodtak a falazott kisméretű tömör téglából épített kémények alkalmassági követelményei. Az égéstermék az ilyen kémények tégláival közvetlenül nem érintkezhet, csak arra alkalmas koracél saválló béléstesttel, azaz a falazott téglakémények saválló béléscső és szigetelés nélkül még tartalék (pót-)kéményként sem engedélyeztethetőek égéstermék elvezetésére! A kémény első használatbavételekor az építtető köteles bemutatni a kéményseprő vállalat által kiadott ún. terv felülvizsgálati jegyzőkönyvet.

Utólagos magasítás

A GMBSZ új, szigorú előírásai szerint magasítani kell a kéményt, ha az az előírt paramétereken belül szélárnyékban, vagy szélörvényben áll, vagy nyílászárókhoz az előírtnál közelebb fekszik. A kémények az eredeti állapotuk szerint is kerülhetnek szabálytalan kategóriába pusztán a megváltozott előírások miatt, de leggyakrabban az épület mellé épített (vagy megmagasított) ház miatt kell a kéményeken magasítani.
A kémény magasítását a tervekben szereplő, vagy az eredeti kéménybélelésnek megfelelő anyagból kell készíteni, majd szigetelni. A kivitelezés kritikus műszaki eleme a stabilitásukat biztosító merevítések megfelelő megépítése. Tartószerkezettel ellátott kéménymagasítást olyan esetben alkalmaznak, ha 2 m-nél nagyobb mértékű hozzátoldást igényel az adott kémény, és nincs mód a magasabb épület oldalfalához rögzíteni. Önhordó, önálló tartószerkezettel ellátott kémény akkor válik szükségessé, ha a kéményt olyan területre kívánják telepíteni, ahol nincs egyéb rögzítési mód.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

Címkék: kémény, fűtés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Elektromos kazán

Ha valakinek jelenleg vizes fűtése van és kazáncserén gondolkodik, akkor jó alternatív megoldás lehet az elektromos fali kazán is. Ha egy gázkazánt cserélni kell, akkor 90% esély van arra, hogy...


Klímavásárlás előtt

Közeleg a forró nyár, épp ezért nem árt előre gondolkozni klímavásárlás ügyben. Milyen szempontok szerint válasszunk? Mit vegyünk figyelembe vásárlás előtt? Konkrét típusok bemutatása helyett...