Csapadékvíz gyűjtés

Égi áldás

2010-05-26 01:08:14 |

A csapadékvíz gyűjtése és öntözési célú felhasználása több szempontból is előnyös lehet: ez a víz ingyen van, és ha tárolni tudjuk, akkor használhatjuk fel, amikor leginkább szükséges. Lágyabb a fúrt kút vizénél, ami szintén jó hatású a növényekre.

Az öntözés szükségessége

Hazánk éghajlati és csapadékviszonyai - utóbbinak a mennyisége és az időbeli eloszlása - sem optimálisak a kertészeti kultúrákra nézve. A kertjeinkben megtalálható növények többsége (zöldségek, dísznövények egyaránt) a legtöbb vizet fejlődésükhöz a nyári hónapokban igényelnék, amikor ebből pont hiány van nálunk. A nyári záporok esetenként nagy vízmennyiséget hoznak ugyan, de ha ezután egyből ismét beköszönt a forró aszályos időszak, akkor ebből a növények nem tudnak annyit hasznosítani, amennyire szükség lenne.
A csapadékvíz összegyűjtésének több előnye van. A csapadékvíz lágyabb a vezetékes és a fúrt kutak vizénél is, így a növények szempontjából ideálisabb. A túl kemény vízzel történő öntözés hosszabb távon rontja a talaj minőségét, de rövidtávon is esztétikai problémákat okoz, hiszen a leveleken mintegy vízkőlerakódás formájában jelentkezik. Ez dísznövényeken látva nem túl előnyös, és a levél működését is korlátozza árnyékoló hatása miatt. A csapadékvízzel ilyen gond nem lesz, mint ahogy általában a vezetékes vízzel sincs, csak azzal öntözni nagyon költséges. A csapadékvízen kívül, ami ma még ingyen van, a fúrt kutak vize, ám ez többnyire kemény és az előbb említett problémákat veti fel. A csapadékvízgyűjtő arra is alkalmas, hogy amikor épp nincs benne csapadékvíz - mert mondjuk már elhasználtuk -, akkor az kútvízzel is feltölthető, ami minél tovább áll benne, annál kedvezőbb lesz öntözésre. Egyrészt, mert felmelegszik kissé, másrészt, mert az állás során kiülepedő só-vegyületek nem rakódnak az öntözött növényekre.

Felszíni és felszín alatti tartályok

Havi átlagban 1 köbméter víz 30-40 négyzetméternyi tetőfelületről gyűjthető össze. Ennek eloszlása azonban nem egyenletes, hiszen nyáron jóval kevesebb, tavasszal és ősszel jóval több víz is összegyűlhet.
A csapadékvíz gyűjtésére legalkalmasabbak a földbe süllyesztett tartályok. Mivel ezek a tetőről az ereszcsatornákban összegyűlő vizet raktározzák, az esetek többségében nem igényelnek túl nagy beruházást, hiszen ha a tető és az ereszcsatorna már készen van, akkor egy dolgunk marad, az eddig elszivárgó vizet összegyűjteni.
Mindenképp minőségi anyagból és egy darabból készült tartályt válasszunk, mert a házilag barkácsolt, például hegesztett vastartályok a süllyedés és a fölbeni kismértékű mozgásuk miatt megrepedhetnek. A föld alá süllyesztett esővízgyűjtők előnye, hogy nem foglalnak helyet a kertből, és nem is látszanak. Hátrányuk, hogy probléma esetén esetleg ki kell ásni őket, ami nagy munka.

Vásárolhatunk már nagyon esztétikus kivitelű, akár terrakotta mintázatú csapadék gyűjtő tartályt is, mely külleméből adódóan beleilleszkedik az épített környezetbe, mondjuk a terasz járólap mintázatához igazodik. Ezeket természetesen nem kell fölbe süllyeszteni, könnyebben hozzáférhetők, javíthatók, esztétikus kivitelűek, ám helyet foglalnak.
Az edzett műanyagból készült speciális talajszint alatti vízgyűjtők a mechanikai sérülésekre érzékenyek, de ez csak addig veszélyezteti őket, amíg a helyükre, a föld alá nem kerülnek. A beton vízgyűjtő tartály nem érzékeny, nagy súlya miatt ún. felúszásra - amikor a magas talajvíz esetleg kiemeli a talajból - nem hajlamos, szállítani, daruval a helyére emelni viszont körülményesebb.

Fontos részletek

Lényeges, hogy milyen szűrőkön megy keresztül a tetőről begyűjtendő csapadékvíz, mire a tartályba ér. A nem kellően szűrt víz öntözésre használható ugyan, ám egy komolyabb csapadékgyűjtő rendszer arra is alkalmas, hogy a ház vízellátásába is besegítsen olyankor, amikor nem ivóvízre van szükség. WC öblítéshez, autómosáshoz és még számtalan tevékenységhez megfelelő a szűréssel megtisztított csapadékvíz. A szűrők legyenek időtállóak, formatartóak és minél hamarabb száradjanak meg. A nehezen száradó szűrők hátránya, hogy ezekben könnyebben megtelepednek különféle baktériumok, melyek előbb-utóbb megjelennek az összegyűjtött vízben is: kellemetlen szagot és zavarosságot okozva.
Föld feletti tartályra - ha csak öntözésre használjuk a vizet és nem kell nagyobb víznyomás - elegendő egy alsó részéből induló gumitömlőt rászerelni. Itt azonban jelentős nyomást ne várjunk. Nagyobb nyomáshoz szivattyút kell használnunk.

A rendszer karbantartása

Miután egy csapadékgyűjtő rendszert kiépítünk, akkor célszerű abba a telken található minden építmény tetejét belekapcsolni: garázs, műhely, kisebb építmények - a minél több víz begyűjtése és a rendszer hatékonyságának fokozása érdekében. Bár a rendszerben van beépített szűrő, hajlékony dróthálóval érdemes védeni az ereszcsatornákat attól, hogy a lomb beléjük hulljon. Az ereszbe hulló lomb a sok nedvesség miatt bomlani kezd, és miután szétesik, e szerves anyag részei a szűrőn is átjuthatnak. A parányi, bomló szerves anyagok így kellemetlen szagokat okozó szerves hulladékokká válnak a vízben. Az őszi lombhullás után egy teljes tisztítást megéri beiktatni a karbantartási programba: ha tettünk, ha nem dróthálót az ereszcsatornába. Az eresz lemenő csövét rácsozzuk be, hogy a madártetemek, egyebek ne a tartály szűrőjében ázzanak a következő tisztításig.

Földalatti tartályok telepítése

A földbe süllyeszthető tartályok alá egy vízszintes, stabil homokágy kialakítása ajánlott. A tartály elhelyezésekor gondoljunk arra, hogy ház falához 1 méternél ne legyen közelebb. Abban az esetben, ha a tartálynak készített gödör mélyebb, mint a mellette álló épület alapozásának a mélysége, akkor ezt a távolságot akár 3-6 méterre is meg kell növelni. Ez esetben érdemes egy statikus véleményét kikérni a megfelelő védőtávolságról, hiszen nem mindegy, hogy homokos-, agyagos talajba, vagy kemény alapkőzetbe vájjuk a helyét a tartálynak.
Kalkuláljuk be a közelben lévő tereptárgyak, növények helyét is, hiszen a tartály alapterületénél nagyobb gödör kiásása szükséges, e nélkül nem férnénk hozzá a bekötések kialakításakor.
A tartály fölé semmit nem szabad építeni! Az is lényeges, hogy ismerjük az adott terület vízzáró rétegeinek és talajvíz viszonyainak adatait, mert nem jó, ha a tartály talajvízben áll. A tartály fölött kialakíthatunk közlekedési utakat, de a műszaki leírás ide vonatkozó részét tanulmányozzuk át, mert a beépítés szempontjából nem mindegy, hogy egy kerti gyalogösvény vezet majd el, vagy autóval is közlekedünk fölötte.
Fák törzsétől legalább 2,5 méteres távolságot tartsunk, amikor a tartály helyét meghatározzuk. A már lesüllyesztett tartály közvetlen közelébe pedig inkább csak lágyszárú növényeket ültessünk, hiszen a fák, cserjék gyökerei évekkel később nyomhatják a tartály falát.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kényelmi megoldások az öntözésben

Az öntözőrendszer összeállítások nagy választéka lehetővé teszi az egyénre, és kertre szabott megoldások kialakítását. Így készíthetünk, készíttethetünk olyan rendszereket, melyek alkalmanként...


Geberit újdonságok

Egy mozdulattal helyezhetjük el a fertőtlenítő tablettát Geberit tartályunkba a Blue Plus kiegészítő segítségével. A kellemetlen szagok semlegesítéséről egy beépített szagelszívóval rendelkező WC...