Növényeink ifjítása

2010-06-08 17:51:04 |

Előző számunkban már szó volt az évelő növények, valamint a fák, cserjék ifjításáról, most néhány speciális esetet emelnénk ki, kitérve a szobanövényekre is.

Nem csak az idős növény öregedhet el

Növényeink kondíciója és kora nem csak attól függ, hogy mennyi idősek. Egy-egy példány elöregedésében sokkal nagyobb szerepet játszanak a kedvezőtlen körülmények, mint a konkrét életkor. Vegyünk egy példát. Egy évelő növény vagy egy kerti cserje lehet, hogy 8-10 évesen jobban néz ki, mert rendszeresen gondozták, mint egy 3-4 éves fajtársa, amit azt követően, hogy elültettek, semmilyen gondozásban nem részesítettek.
Szemléletes példa erre a szamóca, ami ha egy helyben van 3-4 évig, kiemelkedik a talajból, gyökere elöregszik, és sokkal kevesebb termést hoz: mert kevesebb tápanyagot és vizet képes felvenni rossz állapotú gyökérzetével. Ha ugyanazt a tövet mélyebbre ültetjük, vagy fiatal szaporulatából ültetünk újra, jobb termésre számíthatunk a gyökerek megifjulása miatt.
A rózsáknál is gyakori hiba - főleg a teahibridek és bokorrózsák esetén -, hogy a gazdájuk úgy van vele; milyen szép nagy tő, ezért csak alig-alig metszi. Ez azonban a tövek leromlásához vezet. Minél vékonyabb egy rózsa vesszője, annál erőteljesebben, akár 2/3-3/4 részére is visszavághatjuk. Az erősebb vesszőket csak felére. A gyenge vessző virágzása is gyengébb lesz, de ha erősebben visszavágjuk, akkor az új hajtások növekedése intenzívebbé válik, ami a virágzásban is jelentkezik majd. A metszés mindig új hajtásnövekedést serkent, hiszen a növény érzi, hogy a metszés környékén új hajtást kell fejlesztenie, így az alvórügyek aktiválódnak.

A gyökér-lomb arány is lényeges

A metszésnek nagy szerepe van a gyökér lomb arány optimális kialakításában is. Elvileg egy növény akkora lombfelületet fejleszt, amekkorát gyökérzete biztonsággal képes ellátni tápanyagokkal és vízzel. Csakhogy egy évek óta egy helyben élő cserje vagy évelő növénynél, amelynél nem biztosították a tápanyag-utánpótlást, a talaj tápanyagtartalma lecsökken, így a gyökér-lomb arány nem lesz ideális. A gyökér megfelelő tápanyag-ellátottság híján nem tudja megfelelően ellátni a lombtömeget. Ilyen esetben is segíthetünk a metszéssel, hiszen úgy kisebb lesz az ellátandó lombfelület.

Idősebb növények célzott tápanyag-utánpótlása

Tápanyagot is juttathatunk a talajba, ezt idősebb növények esetén injektálással tehetjük. Egy seprűnyél vastagságú karót verjünk le a fa, vagy cserje körül 20-25 centiméter mélyen, több helyen. Majd emeljük ki a karót és szórjunk a lyukba valamilyen komplex műtrágyát (tartalmazzon nitrogént, foszfort, káliumot és mikroelemeket is), ami lehetőleg szabályozott tápanyag leadású legyen. Utóbbi azért előnyös, mert akkor több hónapig egyenletesen adja le a tápanyagokat a készítmény, nem mosódnak ki a talajból a tápanyagok a mélyebb rétegekbe, és a túladagolás veszélye sem áll fenn.

Az alávágás is segíthet

Faiskolákban szokták alkalmazni az alávágás technikáját, amit kiskertben is bevezethetünk 3-5 évenként. Ekkor a cserje vagy kisebb fa körül, a törzstől 80-100 centiméterre lenyomjuk az ásót egy körív mentén. Ekkor a növény ottani gyökereit elvágjuk. Mivel ezt nem túl mélyen és a törzstől távolabb végezzük, semmilyen hátrányos dolog, például tápanyag-felvételi zavar nem következik be, hiszen a növény gyökérzetének nagy része sértetlen marad. Ám a föld alatt "metszett" gyökerek a vágás miatt gyorsabb fejlődésnek indulnak, és így a gyökérzet is részben megifjul.
Bambuszféléknél érdekes jelenség, hogy ritkán virágoznak, de miután virágzik a bambusz, azután elpusztul. A rengeteg egymás mellett levő bambusznövény azonban gyakorlatilag egy növénynek is tekinthető, hiszen földalatti hajtásaikkal kapcsolatban vannak. Ha egy bambusztő elkezd virágozni, célszerű akkor is ezt a gyökérvágást elvégezni, hogy az addigi egy növényből több legyen, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor esélyes, hogy a virágzási hullám az összes szálon végigfut, és egyszerre pusztul ki "bambuszerdőnk".

Szobanövényeink gyökérmetszés

Szobanövényeink egy részét tavasztól őszig a szabadban is tarthatjuk. Május 10. után már talaj menti fagyokra sem kell számítani, de a részben fagyálló növényeket (leánder, citrusfélék) hamarabb is kirakhatjuk a kertbe. A cserépben, dézsában élő növények még hamarabb "használják el" talajukat, ezért 1-2 évente szükséges az átültetés friss, tápdús talajba. Ha már nem tudjuk nagyobb cserépbe tenni a növényt, mert akkor esetleg mozdíthatatlan tömegűvé válna, megoldás lehet, hogy kivesszük a cserépből, kissé megfaragjuk a gyökerét, visszatesszük, és így ismét helye lesz a friss földnek a cserép alján és szélén.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Növények balkonládákban

A balkonládák kedvelt díszítőeszközei az ablakoknak. Előnyük, hogy szép kilátást nyújtanak, díszítik az ablakot, a nyitott ablakból könnyen gondozhatók. Hátrányuk, hogy némileg vonzzák a...


Ehető sövények

Számos sövénytípusról olvashattak már lapunk hasábjaink, így a négy évszak sövényekről, azáthatolhatatlanokról, a gyorsnövésűekről és itt azújabb csoport, az ehető termésű cserjékből összeállított...