Árvíz, belvíz utáni teendők

Elöntés után

2010-06-08 17:53:09 | Módosítva: 2010-06-08 17:54:18

A felgyorsult hírközlés miatt, szinte hetente közvetít a TV nagy csapadékok, illetve árvizek miatt sárral, vízzel elöntött lakásokról, házakról, szerte a nagyvilágból. Mivel a hazai lakott területek jelentős része folyók, patakok közelében, mély fekvésű belvizes helyeken található, ezért sokszor még a megelőző óvintézkedések ellenére is elöntheti a biztonságosnak hitt lakóterületeket egy extrém nagy csapadék vagy árvíz.

Ezután már csak a kármentés, és az ár levonulása után a helyreállítás marad a feladat. Nálunk szerencsére ritkák a közelmúltban, pl. a Kanári szigeteken vagy az olaszországi Alpokban történt sárlavinaszerű elöntések, de a nagy folyóink völgyében a tartós magas árvizek, vagy a kisebb vízfolyások sűrűn beépített szakaszain a hirtelen árvizek gyakran okozhatnak elöntéseket.
Sokszor olyan hirtelen következnek be ezek az események, hogy szinte csak a legszükségesebb holmikkal lehet elmenekülni a lakásból. Szerencsére ezek az elöntések amilyen hamar bekövetkezhetnek, ugyanolyan gyorsan le is vonulnak. Utánuk azonban a "vízözön" nyomai sajnos ott maradnak. Cikkünkben ezeknek, a nyomoknak az eltüntetésére, a lakás helyrehozatalára szeretnénk tanácsokat adni Olvasóinknak.
Először is; amikor levonult az ár, csak akkor mehetünk be az ingatlanunkba. Az elöntés miatt esetlegesen kiürített területekre az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság "Tudnivalók a visszatelepítésről"-c. előírásai az irányadóak:

  • A visszatérés lehetőségének a megállapítása a katasztrófavédelmi és a vízügyi szakemberek feladata.
    Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában telepítik is vissza. Amennyiben valaki önállóan tér vissza, ezt feltétlenül jelezze lakhelyén.
  • A településre csak akkor szabad visszatérni, ha megtörtént a fertőtlenítés.
  • Ha az orvosok javasolják, adassa be a védőoltást.
  • Ha a házán, lakásán repedéseket, töréseket lát, kérje a szakemberek véleményét lakása biztonságát illetően.
  • Ha romosodást talál, a romok eltakarítása nagy körültekintést igényel, mert a romok mozgatása újabb omlást idézhet elő. Sose kezdjen egyedül a munkához, kérje a szakemberek segítségét.
  • Az állati tetemeket, szemetet - amelyet a víz hordott az udvarára, kertjébe - ne ássa el. A szakemberek begyűjtik azokat.
  • A vizet, villanyt, gázt csak a vezetékek és a hálózat ellenőrzése után lehet bekapcsolni.
  • Az átázott elektromos készülékeket, a gázkazánt, konvektorokat üzembe helyezés előtt vizsgáltassa meg szakemberekkel.
  • A vezetékes víz használata a hatóságok engedélye alapján történhet meg.
  • A kút vize sokáig alkalmatlan még emberi, állati fogyasztásra, használata csak fertőtlenítés és ellenőrzés után lehetséges.

Visszatérni a Biztosítónk (ha van biztosításunk) képviselőjével érdemes, hogy azonnal felmérhesse az alapkáresetet, és a helyreállításhoz ez alapján előleget, igényelhessünk. Ezután az épületek és a berendezés használhatóvá tétele az első lépés. Sok esetben azonban még a lakásban visszamaradt vizet kell előbb eltávolítani. Ezt valószínűleg csak szivattyúzással lehet megoldani. Ha nincs áram se, akkor csak robbanómotoros szivattyú kerülhet felhasználásra. A legkülönfélébb teljesítményű (8 m3/órától-50 m3/órás vízhozamú) centrifugál szivattyúk szerezhetők be.
Amennyiben mélyről, például kútból kell, áramszolgáltatás nélkül a vizet kiszívni, akkor robbanómotoros aggregátor és az által termelt árammal működő búvár vagy zagyszivattyú egységet kell alkalmaznunk.
A lehető leggyorsabban ki kell takarítani az épületből az iszapot, szemetet és törmeléket. Ezt követően, célszerű a felső szintről, vagy az épület legtávolabbi részétől kezdve, öntözőcső segítségével a falakat, majd a padozatot vízzel lemosva, megtisztítani, a bejárat felé haladva. Mindazon felületeket le kell mosni, és fertőtleníteni, amelyek az árvízzel érintkeztek, hogy elkerülhető legyen a fertőzés kialakulása;

A víz eltávolítása után a legsürgősebb feladat az épület, és a bútorzat, illetve minden használati tárgy és eszköz mielőbbi kiszárítása, és az épület felújításának, illetve javításának elhalasztása addig, amíg az épület szerkezeti elemei ki nem száradnak. Lehetséges, hogy az épület kiszárítása hosszabb időt, esetleg hónapokat vesz igénybe, a szerkezeti kialakítástól függően. Ezt akár különleges falszárítási módszerekkel is elő kell segíteni. A túl korai festés vagy padlóburkolás késleltetheti az épület szerkezeti elemeinek kiszáradását, nedvesség és penészfoltok kialakulását eredményezheti, és a festékréteg hibáit okozhatja.
A kiszárítás magában foglalja a vízelvezetést, az iszap eltávolítását, az épület szellőztetését, a bútorok elmozdítását a falak mellől, a jobb szellőzés érdekében. A kiszáradás elősegíthető ventillátorok, illetve hűvös időben fűtőberendezések alkalmazásával is.
A fertőzésveszély elhárítása érdekében, a helyreállító munkálatokkal egy időben haladéktalanul meg kell kezdeni a rovar-, és rágcsálóirtást.

A fertőtlenítést csak akkor indokolt végrehajtani, ha a víz a helyiségből visszahúzódott. Ezután a helyiség padlózatáról - amennyiben azt nagyobb mennyiség iszap és egyben szennyező anyag borítja - a szennyeződést egy erre a célra kijelölt helyre, távolítsuk el, majd a padlózatot, illetve falak beázott részét Neomagnol tabletta 1-2 %-os oldatával kezeljük. Erre a célra kézi vagy motoros permetezőgép vagy szükség esetén locsolókanna is alkalmas.
1 m3-nyi felületre 0,2-0,4 liter fertőtlenítő oldat szükséges. 24 órás behatási idő után a padlózatot (falrészeket) ivóvíz minőségű vízzel öblítsük le. Bútorok, egyéb mosható felszerelési tárgyak fertőtlenítést úgy végezzük, hogy a vízből kiemelt és néhány órán át szikkadt felületeket, Neomagnol Pulvis 1 %-os, vagy Neomagnol tabletta 1 %-os oldatával vékonyan, ködszerűen permetezzük be, és az oldatot hagyjuk a felületekre rászáradni. 24 óra elteltével a kezelt felületeket puha textíliával töröljük át.
A bútorok kiszárítása előtt minden esetben el kell távolítani felületükről az iszapot, és hordalékot erre a célra rövid ideig tartó erős vízsugár alkalmazható. A fából készült bútorokról a penész, a háztartásban alkalmazott mosó és fertőtlenítőszerek alkalmazásával távolítható el. Ha az időjárás lehetővé teszi, minden bútort, ami az árvíz hatására átnedvesedett, a legsürgősebben ki kell vinni az épületből, hogy megszáradjanak. Erre a célra szellős, hűvös, helyiség a legalkalmasabb, ahol nincsenek kitéve közvetlenül a tűző napfénynek.
Szakemberrel vizsgáltassuk felül az ingatlan víz-, csatorna-, elektromos-, és gáz ellátó vezetékeit, és berendezéseit, mielőtt ismét használatba vesszük azokat. Amennyiben saját vízellátó kutunk van, akkor célszerű azt az alábbiak alapján kitisztítanunk.

A kutunkban lévő vízmennyiséget előzetesen meg kell becsülnünk, ezt a kút belső átmérőjével számolt alapterületének és a kútban lévő vízoszlop magasságának szorzatával kapjuk meg. (Ha méterben vettük fel az adatokat akkor a szorzat m3-ben adja meg a mennyiséget.) A kútban lévő víz minden m3-ére 30 g friss klórmeszet számítsunk. Tehát annyiszor 30 g klórmeszet vegyünk, ahány m3 víz van a kútban. Ezt elkeverjük annyiszor 0,3 liter vízben, mint a kútban lévő víz köbmétereinek száma.
Klórmész helyett m3-enként 1 liter hipo (90 g/L nátriumhipoklorit tartalmú vizes oldat) is használható.

A kút klórozás végrehajtása

A lehetőleg teljes oldódásig kevert klórmész folyadékot öntsük bele a kút vizébe, és 24 óráig hagyjuk állni. 24 óra múlva a kút vizének klórszagúnak és klórízűnek kell lennie, mert a klórmész (vagy hipo) vizes oldata csak akkor hat baktériumölően, ha a vízben elegendő szabad klór van jelen. Amennyiben a klórszag vagy íz nem jelentkezik, a klórozást kétszeres adag klórmész (vagy hipo) mennyiséggel meg kell ismételni.
A kút néhány órás pihentetése után - hogy ivásra alkalmas ivóvizet biztosítsunk - a kutat akár többször is teljesen ki kell szivattyúzni. Ezt addig ismételjük, amíg a víz klórszaga már csak alig érezhető. A fentiek szerint elvégzett klórozás után a kútvíz bakteriológiai állapota valószínűleg megfelelő. Ez azonban csak a víz szakszerű mintavétel után végzett bakteriológiai vizsgálata alapján dönthető el.

Egészen újszerű megoldás a lakás fertőtlenítésére az ún. Ózongenerátor alkalmazása. A hordozható ózongenerátort az előzőleg kitakarított és kiszáradt lakás belsejében kell elhelyezni. A lakás méretétől és szennyezettségétől függően 24-48 óra üzemidőre van szükség. A kezelés idejére a lakást légmentesen zárjuk le, különös tekintettel a szellőzőnyílásokra, majd a program lejárta után 5-10 óráig hagyjuk dolgozni az ózongázt. Ezután 24-48 óra szellőztetést követően használatba vehető a lakás. A kezelés eredménye: lakásbelső teljes sterilizálása, szagtalanítása, penésztelenítése a falak, bútorok, kárpitok, faborítás belső rétegeiből is. A kezelés időtartama alatt az ózonizált térben semmilyen élőlény nem tartózkodhat!
Na ha idáig eljutottunk, akkor elkezdhetjük a lakás újbóli belakását, egyúttal elgondolkozhatunk a hasonló esetek megelőzésére, elkerülésére szolgáló intézkedésekről is. Ehhez egy későbbi cikkben szeretnénk ötleteket nyújtani.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szűcs J. László


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Vízelvezetés a házon kívül

Minden építkező tisztában van vele, hogy az épületekben a legnagyobb károkat a víz okozza. A víznek mindegy, hogy kívülről, belülről, alulról vagy felülről támadja az épületet, minden körülmények...


Elkészült az első árvíznek ellenálló ház Felsőzsolcán

Az árvízi újjáépítés keretében november közepén átadták a Holcim Hungária Zrt. és Budapest III. kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának támogatásával megépülő monolit házak közül az elsőt...