A kimeríthetetlen energia

2010-06-23 14:30:35 |

Néhány évvel ezelőtt ismét előtérbe került a hőszivattyúk alkalmazása. Többféle típus létezik, szondás, fúrt kutas, talaj kollektoros és levegős. Felhasználása szerint fűt, hűt és melegvizet állít elő.

Egy dologra nem alkalmas a hőszivattyú - pedig sokan ezt várták tőle - csodákra nem képes. Ahhoz, hogy fűtsön, hűtsön vagy háztartási meleg vizet állítson elő, energiára van szüksége. Igaz, hogy egy egységnyi energiát képes megtöbbszörözni (COP érték 3-5), mivel a természetből kinyeri az ott "tárolt" energiát.
Alkalmazása ott célszerű, ahol az épület energiamegtartó képessége kiváló. Az ilyen lakások fűtéséhez ajánljuk szívesen a svéd ESB levegő-víz hőszivattyút.

A levegő a legkönnyebben elérhető, mindenhol jelenlévő energiaforrás, ezt hasznosítja az ESB hőszivattyú. A rendszer lényege, hogy egy kültéri ventillációs rendszer beszívja a levegőt, majd egy hőcserélőn keresztül lehűti azt. A lehűtött levegőt ezután visszaengedi a környezetbe. Mivel csak levegőt használ fel a rendszer a környezetből, ezért teljesen környezetbarát. Az állandóan változó külső hőmérséklet miatt, esetenként alternatív fűtés lehetőségét is biztosítani kell. Ez lehet pl. az ESB 13 elektromos kazán, vagy a meglevő gázkazán. Az ESB hőszivattyú teljesítménye a hőmérséklettel arányosan változik, de egyszerű és olcsó telepítése, kis helyigénye miatt rendkívüli megtakarítási lehetőséget biztosít ez hőszivattyú típus.

Az ESB levegő-víz hőszivattyú előnyei:

  • Egészen szélsőséges hőmérsékletek között (-25 °C-+35 °C) is alkalmazható,
  • Egyszerűen, olcsón telepíthető,
  • Könnyen kapcsolható a meglévő fűtési rendszerbe,
  • Lényegesen olcsóbb beruházást igényel, pl. a föld és vizes hőszivattyúkhoz képest,
  • A kültéri egység használata miatt a lakásban nincs zajhatás,
  • Biztonságos, nincs szükség sem propánbután-, sem földgázvezetékre,
  • Nincs szükség kéményre, nem kell félni a szénmonoxid mérgezéstől

A hőszivattyú feladata, hogy a külső levegőből hőt nyerjen ki, és a hőcserélő segítségével átadja a hőenergiát az épületben működő fűtőrendszernek. Az ESB hőszivattyú hideg éghajlati körülményekhez lett kialakítva, ezért felszerelték egy fűtőegységgel, amely védi a kompresszort, valamint egy fűtőkábellel, amely olvasztáskor megakadályozza a jegesedést.
A lemezes hőcserélő a belső térben helyezkedik el, hogy esetleges áramszünet esetén szét ne fagyjon. Az ESB hőszivattyú áramszünet utáni automata újraindító funkcióval is rendelkezik. A kültéri egység telepítésekor figyelembe kell venni az akadálytalan légáramlás biztosítását, és az egység karbantartásához a hozzáférést biztosítani kell. A meglévő fűtési rendszerhez történő csatlakozás 2 hőszigetelt csövön keresztül történik, az előremenő és a visszatérő ágak kivezetésével. Ezen kívül már csak az elektromos ellátást kell biztosítani.

Levegő-víz hőszivattyú működése

Az ESB használata egyszerű, működése pedig biztonságos. A hőszivattyút egy beépített automata processzor működteti. A felhasználónak ezért nem kell elvégeznie semmilyen bonyolult beállítást. A hőszivattyú üzemidejét a víz hőmérséklete határozza meg. Amíg a hőmérséklet 53 °C alatt van, a hőszivattyú folyamatosan melegíti a vizet. Amikor a víz hőmérséklete eléri az 53°C-os értéket, a hőtermelés leáll. Ha a hőmérséklet 45 °C-ra csökken, a hőtermelés újra elkezdődik. A víz a lemezes hőcserélőt elhagyva a fűtőspirálon át a modul tartályában és a radiátorrendszerben cirkulál, így biztosítva a fűtést és a használati melegvizet a felhasználók számára.

Pályázati lehetőségek

A hőszivattyúk elterjedését segíti elő az állam által biztosított, vissza nem térítendő támogatási rendszer, amely pályázat útján áll rendelkezésre, gyakorlatilag mindenki számára. 2010-ben ennek mértéke 30%, amely akár további 30% kedvezménnyel bővülhet, a Klíma Bonusz program hatására.

Erről és a működésről további információ kapható a www.esb-hoszivattyu.hu honlapon, vagy a (+36-30) 939-2200-as telefonon.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Passzívház Magyarországon 1.

Budapesttől alig harminc kilométerre, Szadán megépült Magyarország első minősített passzívháza. Rövid ízelítőt adunk az épület különleges megoldásairól, és összefoglaljuk a passzívházak koncepcióját.