Belvizes, túlnedvesedett talaj kezelése

2010-08-30 21:56:43 | Módosítva: 2010-09-01 22:54:25

Idén májusban, majd júniusban is nagy gondot okoztak az áradások és az utánuk következő belvizek hazánkban. Sokhelyütt olyan kis patakok öntöttek ki, melyekre nem is számítottak az ott lakók. Bár így nyáridőben a szárazság nagyobb gondot okoz, mint a belvíz, ám kertünk kialakításánál most is sok mindent tehetünk annak érdekében, hogy tavasszal, belvíz esetén a probléma csak minél kevesebb ideig keserítse meg növényeink és a mi életünket.

A belvízről

A belvíz esővízből és hóléből, a felszínre emelkedő talajvízből és az árvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származó felszíni víz. A belvízzel elöntött területeken elpusztul a vetés, vagy megkésik a talaj művelése, hiszen az nem alkalmas a művelésre mindaddig, amíg a talaj vízzel fedett, vagy nagyon magas a nedvességtartalma. Belvíz különösen tavasszal fordul elő, amikor a fagyott föld még nem engedett fel, s elzárja a víz útját mélyebb rétegekbe. Akkor keletkezik, ha a talajra kerülő nedvesség se be nem szivárog, se le nem folyik, hanem megáll, pang.

Idén nagy árvizek voltak hazánkban Rossz vízvezetésű, mély fekvésű táblákon súlyos károkat okozhat. A belvízi veszélyeztetettség meghatározói egyrészt a természeti adottságokban, másrészt az emberi tevékenységben kereshetők. A természeti tényezők közül meghatározó a területhasználat módja, ami külterületen a helytelen mező- és erdőgazdasági művelésben, belterületeken a mély fekvésű területek beépítésében csúcsosodik ki. A településeken belül szólni kell a szennyvízcsatornázás elmaradásáról, ami az ún. "talajvízdombok" kialakulásával nagymértékben hozzájárul a belvíz-veszélyeztetettség kialakulásához.

Veszélyeztetett helyek hazánkban

A belvíz síkvidéki területeink sajátos jellemzője, hazánk területének 45 százalékát érinti - kisebb-nagyobb mértékben. A Duna, a Tisza és mellékfolyóik szabályozását, az ármentesítés munkákat követően főként az Alföldön jelentkeznek belvízi problémák.
Magyarország közel 3200 településének belterülete megközelíti a 640 ezer hektárt, ami az ország összes területének 7 százaléka. Ezen belül városaink 200 ezer hektár, kisebb településeink 440 ezer hektárterülettel részesednek. Összes településünk közül 1000 síkvidéki, 2200 dombvidéki területen helyezkedik el. Természeti adottságainknak megfelelően a viz kártételeinek lehetősége sík- dombvidéken, településeinken és városainkban egyaránt jelen van. Országosan a települések 40 százaléka erősen, mintegy 80 százaléka valamilyen mértékben veszélyeztetett a vizek kártételeitől. A települések alig 20 százalékáról mondhatjuk el, hogy területén vízkárral nagy valószínűség szerint nem kell számolni.

Áradások után is sok terület belvizes marad A belvízi veszélyeztetettség jellemzésre mérőszám szolgál az Alföld és a Kisalföld területére. A mérőszám figyelembe veszi az éghajlati tényezőket, a domborzati adottságokat, valamint a területhasználat módját. Az Alföld belvízrendszerei eltérő veszélyeztetettségének kialakulásában legnagyobb szerepe a talajnak és a talajvíz mélységének van. A belvízrendszerekre kidolgozott komplex mutató szám használata egyértelműen alkalmas a területek kategorizálására.
Ez alapján megkülönböztetünk belvízmentes, belvízzel mérsékelten veszélyeztetett, belvízzel közepesen veszélyeztetett, valamint belvízzel erősen veszélyeztetett területeket.

Mit tehetünk ellene?

A belvíz megjelenése ellen kertjeinkben nem sok mindent tehetünk, ám, hogy minél hamarabb elvonuljon, azért már igen. A homokos talajokba gyorsabban beszivárog a víz, mint a kötött agyagos talajokba, ezért ez utóbbiaknál tartósabb és több kárt okozó lehet a belvizes állapot.

A nyári viharokkal jégeső is jöhet Amennyiben kötött a talajunk, lazításával, például homok terítésével és beledolgozásával javíthatjuk annak vízgazdálkodását. Ez csak kis mértékben változtatja, javítja a talajállapotot, ám a jobb vízgazdálkodású talaj nem csak belvíz esetén, hanem egyébként is jót tesz a növényeknek.
A belvíz mindig a legalacsonyabban fekvő részeken jelenik majd meg. Ha kertünkbe tavat készülünk kialakítani, érdemes ide tervezni. Kis csatornát is áshatunk egy arra alkalmas helyen, ami pont úgy működik majd kicsiben, mint a települések belvíz elleni csatornahálózata. A belvíz ebbe a mélyebben fekvő árokba fog szivárogni, így nem a talaj felszínén áll majd meg. Az árok köré vízigényes, mocsári növényekből ültethetünk ki csoportokat, a medret befüvesíthetjük. Így a meder tavasszal megtelik vízzel, nyáron száraz ugyan, de nem mutat tájidegen képet, köszönhetően a növényeknek.

A jégkár

A kora nyári esőzések alkalmával gyakran hullik jég. Ez a növényzetben is nagy kárt okoz. Védekezni ellene nem tudunk, így csak annyit tehetünk, hogy jégesőt követően koktélpermetezést végzünk, melynek keretében gomba és baktériumölő hatóanyagot is kijuttatunk. A jégtől megtépázott levelek sérülésein keresztül könnyebben fertőz minden kórokozó. E fertőzéseket erősíti a csapadék miatti nedvesség, és nyár lévén a magas hőmérséklet.

A kert azon részén, ahol belvíz jelenik meg tavasszal, mindenképp olyan növényeket ültessünk, amelyek bírják az időszakos vízborítást, és sok nedvességet igényelnek, párologtatnak el. Ilyen például a fűz, a nyár. Előbbiből számos kertészeti változat kapható, amelyek alacsonyabb bokros növésűek, akár színes lombbal, tehát nem kell mindjárt óriási fákra gondolnunk. E fafajok nagy mennyiségű vizet vesznek fel, melyek nagy részét leveleiken keresztül elpárologtatják, így csökkentve a nem kívánatos vízmennyiséget.
A belvíz elvonulta után a növények számára káros a tömörödött, levegőtlen talaj. Gondoskodjunk arról, hogy minél hamarabb száradjon a talaj: ezt talajlazítással érhetjük el, hiszen az így megforgatott részek felülete nagyobb lesz, mint a sík talajé, következésképp gyorsabban képes a nedvességtartalmát párolgással csökkenni. Mezőgazdasági területeken drága, de eredményes belvíz elleni védekezési mód a dréncsövezés, ez kiskertekben a költségvonzata miatt nem ajánlott.

Belvíz akkor is keletkezhet, ha a felszíni vizek nem képesek elvezetni a csapadékotTelekvásárlásnál érdemes megnézzük, mennyire belvízveszélyes az adott terület - így nem utólag kell szembesülnünk a problémával. A települések belvíz-besorolásában is utánanézhetünk ennek, de szemrevételezéssel is észrevehetők olykor. Ha lapos, mélyen fekvő részeket látunk a kertben, akkor gyanakodhatunk, hogy ott belvíz is megjelenik időszakonként.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert

Címkék: belvíz, árvíz, özönvíz

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Elkészült az első árvíznek ellenálló ház Felsőzsolcán

Az árvízi újjáépítés keretében november közepén átadták a Holcim Hungária Zrt. és Budapest III. kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának támogatásával megépülő monolit házak közül az elsőt...


Hogyan oldható meg az önálló csapadékvíz-gazdálkodás?

A tavaszi aszályos időszak ellenére idén is előfordulhatnak extrém esőzések, ami részben természetes folyamat, részben pedig a klímaváltozás hozadéka. A globális felmelegedés fokozódásával a...