Kényes téma, mert a világért sem akarunk senkit gyorshajtásra ösztönözni. Mégis, tudomásul vesszük, hogy kisebb-nagyobb sebességtúllépésre a legtöbb autós hajlamos, aminek egyre nagyobb összegű bírságok a következményei. Igény van tehát valamiféle védekezésre a bemérés ellen.Szögezzük le tehát, hogy a boltokban kapható traffipax jelző készülékeknek nem a felelőtlen száguldás lehetővé tétele a célja, hanem a kisebb sebességtúllépéssel járó bírságok elkerülése. Sokszor a vezető figyelmeztetése arra, hogy egy indokolatlanul alacsony, kinnfelejtett sebességkorlátozó tábla mögött a rendőrségi mérő is ott van. Jelzi a falvak átmenő útszakaszira telepített állandó sebességmérőket is, aminek jelenleg semmilyen jogi következmény nincs, csak óvatosságra, lassúbb tempóra int.
Azt is tudnunk kell, hogy 2003 vége óta a radarjelző készülékek és az ún. lézerblokkolók megvásárlása és használata engedélyezett. Nem állítanánk, hogy az igazoltató rendőr szimpátiáját hamar elnyerjük, ha észrevesz a műszerfalon egy ilyen kis szerkezetet, de jogilag a dolog rendben van, nem követünk el szabálysértés egy ilyen használatával.
Alapvetően kétféle eszközről van tehát szó, mint ahogy a rendőrségi mérőeszközök is kétfélék. A radaros mérőkészülékek ultrahanggal működnek, a műszerfalra helyezhető, cigarettásdoboz méretű, és a szivargyújtóról táplált szerkezet a mérőkészülék által kibocsátott radar jeleket már nagy távolságból érzékeli, és ilyenkor azonnal hangjelzéssel figyelmeztet.
Magyarországon és a legtöbb európai országban a radar készülékek három frekvencia tartományban működnek, melyeket K, Ka és Ku jelzéssel jelölnek. A K (24.150 GHz), a Ka (34.000 GHz, 34.300 GHz, 34.700 GHz, 35.500 GHz) és Ku (13.450 GHz) frekvencia sávokat jelent, tehát a legjobb készülékeknek mindezeket a jeleket illik előre jeleznie. Mégpedig olyan távolságból, hogy a vezetőnek ideje legyen lassítania.
Tudnunk kell azonban, hogy a traffipax jelzők nem csalhatatlanok. Előfordulhat, hogy valamilyen okból a jelzőkészülék nem jelez, máskor pedig hamis riasztást produkál. A fenti frakvancia tartományok közül például a K jelzésű bárki által szabadon használható, a radarjellel tehát nem csak a rendőrségi mérőeszköz kapcsán találkozhatunk. Sokan panaszolják az ilyen eszközök használói közül, hogy a radardetektror a töltőállomások előtt bejelez. Ennek pl. az a magyarázata, hogy a kutak üzletrészeinek automata, mozgásérzékelős ajtaja ugyanezt a radarjelet bocsátja ki, és a készülék ezt érzékeli. Nem az érzékelő készülék hibája az tehát, hogy a különböző forrásokból érkező, de azonos jeleket nem tudja megkülönböztetni. A hamis jelzések is arra késztetik legalább a vezetőt, hogy lassítson.
Más elven működnek a rendőrségi, kamerás, lézeres mérőkészülékek, ezeket értelemszerűen a radar detektorok nem is jelzik. A lézeres mérőeszköz jóval nagyobb távolságból érzékeli az autót, a lézer detektor azonban akár 2 km-ről is megérzi a mérőkészülék kibocsátott jelét, és leadja a figyelmeztető hang és fényjelzést a vezető számára. A lézer szenzor háromszenzoros érzékelője biztosítja, hogy a lézeres sebességmérés szinte minden helyzetben jelezhető legyen. Segítségével nem fordulhat elő, hogy a radardetektor túl magasan helyezkedik el a szélvédőn, ezért nem kapunk jelzést a lézeres mérésről.
Erdei utakon sok baleset történik az úton átfutó őzek, szarvasok, vaddisznók miatt. A probléma megoldásra fejlesztették ki az ultrahangos vadriasztót. A készülék tulajdonképpen nem is tisztán az ultrahang tartományában, hanem valahol a jó emberi fül által is érzékelhető legfelső frekvencia tartományban bocsát ki igen nagy intenzitású, 120 dB erősségű hangjelet. Ez a hang az állat számára már akár fél kilométerről is zavaró és idegen, ami megállásra, a zavarforrás beazonosítására készteti őt. Nem fut át ész nélkül az úton.
Mivel azonban a nagy intenzitású hangjel az ember számára is érzékelhető, ezért az ilyen szerkezetet csak külön kapcsolóval kapcsolhatóan szabad az autóra szerelni, és csak szükség esetén, erdei utakon illik bekapcsolni.