Hőszivattyúk energiaforrása

2010-09-08 22:36:48 |

A hőszivattyúk energiaadó közege lehet a külső levegő, a talaj, a talajvíz, legszerencsésebb esetben pedig a talajvíznél magasabb hőmérsékletű termálvíz is. A hőszivattyúk telepítési költségei majdnem fordított arányban állnak a működésük során remélhető hatékonysággal.

Legegyszerűbben és legolcsóbban a léghőszivattyúk telepíthetők. Ez tulajdonképpen nem sokban különbözik egy hűtő-fűtő klímától. Leginkább abban, hogy a berendezés fel van készítve a téli, fagypont alatti külső hőmérséklet melletti üzemeltetésre is. Egy léghőszivattyútól azt várhatjuk, hogy a felvett elektromos teljesítményének a háromszorosát adja vissza fűtési üzemmódban. Nyilvánvalóan ez az érték nagyban függ a külső levegő hőmérsékletétől; + 5 fokban a hatásfok sokkal jobb, mint -5 °C-nál.
A fenti logika szerint a földhővel "dolgozó" hőszivattyúk hatásfoka jobb lehet; a felvett teljesítmény négyszeresét is várhatjuk fűtőteljesítményben. A talaj hőmérséklete sokkal kisebb mértékben változik, mint a szabad levegőé. Minél mélyebbre hatolunk a talajszint alá, annál állandóbb ez a hőmérséklet. Pár méterrel a szint alatt gyakorlatilag már télen-nyáron ugyanazt a hőfokot mérhetnénk.

Hőszivattyú talajvízről A talaj-hőszivattyúk kétféle képen juthatnak a hőmennyiséghez. Az egyik lehetőség a kb. 1,2 mélységbe telepített talajkollektor. Ebben a mélységben a talaj hőmérséklete még nem állandó, egy bizonyos késéssel követi a levegő hőmérsékletének változását; nyáron folyamatosan melegszik, télen hűl. Természetesen télen, kora tavasszal sem kerül fagypont alá. Ez az oka annak is, hogy a talajkollektoros rendszerek passzív hűtésre nem használhatók, pedig az egy fontos érv a hőszivattyúk mellet. A talajkollektrok telepítési költsége még mindig viszonylag alacsony, de nagy a helyigénye, hiszen vízszintesen futó csőhálózat szükséges hozzá.
A talajvíz a nap által sugárzott hőnek jó tárolója. A hőmérséklete még a leghidegebb téli időszakban is 7-12 oC között van. Ebben van az előnye, mert a viszonylag magas hőmérséklet révén a hőszivattyú jóságfoka egész évben kedvezően magas. Sajnos a talajvíz nem áll mindenütt a megfelelő mennyiségben rendelkezésre, de ahol elegendő van belőle, ott kifizetődő a hőjének a felhasználása. A talajvíz használathoz a hatóság (Vízügyi Felügyelőség) engedélye szükséges. A talajvizes hőszivattyúk esetén egy nyerő és egy nyelő (vagy adott esetben elszivárogtató) kutat kell létesíteni.
A földhő kinyerésének másik lehetséges módja a talajszondás hőszivattyúzás. A talajszonda több előnnyel is rendelkezik a kollektorokkal szemben - például kicsi a terület igénye -, viszont telepítési költsége magasabb, mint a talajkollektoroké, és maga a munka is sokkal nagyobb szakértelmet igényel.

Hőszivattyú talajkollektorra A talajszonda 50-10 m mélységbe hatol a földbe, ahol a talaj hőmérséklete télen és nyáron is közel azonos, így ez a fűtésrendszer passzív hűtésre is alkalmas. A megfelelően kialakított falfűtéssel vagy mennyezetfűtési rendszerrel rendkívül gazdaságosan megoldható a nyári klimatizálás is. A szondás hőszivattyús rendszerek legegyszerűbb eleme maga a talajszonda, amelynek viszont magas minőségi elvárásoknak kell megfelelnie. A talajszonda ugyanis a végleges elhelyezése után meghibásodás esetén szinte már egyáltalán nem javítható.
Meghibásodás nemcsak az üzemi állapotban keletkezhet, hanem már a telepítés során is, ezért fontos a megfelelő telepítési eljárás. Általánosan alkalmazott telepítési mód a szondák furatba való letolása. Ez a művelet komoly szakértelmet igényel, a házilag kifejlesztett módszerek, a nem körültekintő kivitelezés, a rossz minőségű anyagok használata mind megnöveli a szonda sérülésének veszélyét. Még rosszabb, ha ez nem azonnal, hanem a későbbi használat során következik be.

A 100 m-es mélységben lévő talajszondában 10 bar nyomás alakul ki már Hőszivattyú röntgenrajzaalaphelyzetben. Ehhez jön még a rendszer 4-6 bar-os túlnyomása, így a szonda alján, a szondafejen akár 16 bar nyomás is lehet. Ezt csak a jó minőségű talajszondák képesek elviselni, az ellenőrizhetetlen forrású importtermékekben nem ajánlatos megbízni. Fontos, hogy a berendezést szabályos, és szabályosan dokumentált nyomáspróbának vessék alá; ez a garanciavállalás alapja is egyben.
Megemlítjük még a termálvízről működtetett hőszivattyút, aminek hatásfoka 500-800 % is lehet - a víz hőfokának függvényében. Sok helyen az egyszer már felhasznált termálvíz - fürdők, strandok elfolyó vize - veszendőbe megy energetikai szempontból (folyóba, patakba engedik), pedig hőtartama igen jó hatásfokkal kinyerhető lenne hőszivattyúval.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

LYDOS a hibrid vízmelegítő

Vegyünk egy jó minőségű villanybojlert, illesszünk rá egy kicsi és egyszerű levegő-víz hőszivattyút, tegyünk rá egy könnyen kezelhető vezérlést, és csinosítsuk igény szerint olasz dizájnnal: az...


Levegő-víz hőszivattyú

A családi házakhoz alkalmas hőszivattyúk elterjedése után egyre nagyobb az érdeklődés a hotelek, társasházak, irodák részéről, hogy létezik-e megoldás az ő számukra is? Léteznek-e nagyobb...