Korszerűsítés a megtakarításért

Azt gondolom, nem törvényszerű, hogy egy 20-30 éves kétszintes családi ház víz- és fűtési rendszerét le kell cserélnie ahhoz, hogy költséghatékonyan legyen megfelelően meleg otthona egy családnak. A laikus egy öreg berendezéshez hasonlítja a valamikor (akkor a legkorszerűbb megoldásokkal) alaposan összeszerelt rendszert, amit toldozott, foltozott - mármint a szerelő -, de hát előbb-utóbb a mosógépet és a hűtőt is cserélni kell. Pedig anno a legjobbat és a legdrágábbat vettük meg!
A csőhálózat állapotától nagymértékben függ, hogy csere kell, vagy csak egy jó ötlet, de biztosan mondhatom, hogy a legtöbb rendszert, ami kibírt 20-30 évet, olyan anyagokból és alapossággal rakták össze, hogy érdemes kérni egy szakvéleményt egy kis "tuningra", mielőtt a vastelepre küldenénk.
Az a megoldás, az a bizonyos jó ötlet, amit az alábbi kérdésekre kapott válaszok alapján adhat vagy javasolhat a "családbarát" szerelő, lehetőség Önnek az olcsóbb korszerűbb fűtésre - rendszer csere nélkül.

Válaszolja meg a kérdéseket és adja oda kiválasztott szerelőjének

1. A ház szintenkénti alapterülete?
2. Hányan élnek a házban?
3. Hány helyiséget nem használnak napi rendszerességgel (pince, vendégszoba, kisraktár stb.)?
4. Milyen gyakran üres teljesen az épület, illetve a szintek?
5. Nyílászárók állapota, szigetelése?
6. Milyen problémák voltak a fűtéssel, és milyen javításokról tud, amiket elvégeztek rajta?
7. Van e klíma, medence, napenergia-hasznosítás, vagy tervezi-e a közeljövőben ezek bármelyikét?
8. A fűtőtestek elhelyezésével, külalakjával meg van e elégedve, szeretne-e ebben módosítást a közeljövőben?
9. Van-e padlófűtés, tervez-e burkolat-felújítást avagy padlófűtést?

Ezek alapján és persze a helyszíni felméréssel, olyan komplex képet kap a szakember, amivel ajánlhatja a legoptimálisabb fűtéskorszerűsítést.

Most jön a lényeg! Ha a rendszerünk például ilyen:

• 2 szintes családi ház, (1. ábra)
• padlófűtés + radiátorok lent, radiátorok fent, ezeket nem szükséges cserélni, de nincs rajtuk termosztatikus radiátorszelep,
• kazánház min. 24 kW-os gáztüzelésű kazánnal,
• a kazán bekötése a rendszerbe jelenleg egy szivattyúval van megoldva,
• 1 szobatermosztát van a földszinten elhelyezve, a kazánt vezérli,
• a fűtési csőrendszer nincs szigetelve,
• a legkevesebb átalakítással jobb, olcsóbb fűtést szeretnének, nincs tervezve lakásfelújítás.

Akkor a megoldások és az a bizonyos sokat érő ötlet a következő:

• Osztóblokk beszerelése (2. ábra), amit a kérdésekre kapott válaszok alapján gondosan választunk ki (fűtési körök száma). Mindezt egy kis előrelátással, akár még egy tartalékcsonk megtartásával (lakásbővítés, medencefűtés, későbbi fal-, illetve egyéb fűtési igény kielégítésére) is kivitelezhetjük.
• A csövek a kazántól az osztóblokkig cserélendők. Ezeket a vezetékeket a legcélszerűbb egy alaktartó csővel kialakítani, mert amellett, hogy nagyon gyorsan és megbízhatón használható rendszer, anyagát tekintve a legmegfelelőbben csatlakoztatható az - általában - acél fűtési csőhálózatokhoz.
• Szivattyúból fűtési körönként, azaz épületrészenként, illetve funkciónként, egyet kell beépíteni, mert ezek fogják a rendszer működését optimalizálni, azáltal, hogy lehetővé teszik a fűtési körök külön szabályozhatóságát.
• Épületrészenként ajánlatos külön vezérelhető szobatermosztátot elhelyezni. A vezérlést a legoptimálisabban a heti programozású szobatermosztátokkal lehet megoldani, és így nem lesz az épületben feleslegesen fűtött terület. Ezzel a megoldással már komoly lépéseket tettünk az energia-megtakarítás irányába.
• Mintegy hidraulikus váltóként üzemeltethetjük az osztóblokkot, ha az osztó-gyűjtőtest szabad végeit összekötjük. Ezzel azt érjük el, hogy kiegyenlített nyomású osztót kapunk, és a kazánból kilépő fűtővíz ezen a bypass ágon egy rövid út megtételével a kazánba jut vissza.

Egyéb tartozékok, amik nem voltak a rendszerben, és beépítésre kerültek:

• Termosztatikus radiátorszelepek, amelyek a hőmérsékletszabályozás finomhangolására alkalmasak.
• Szigetelés az újonnan kiépített csőhálózaton (ha az osztóblokk saját szigetelésével került beépítésre).

Az eredmény pedig egy optimálisan működő, szabályozható, de nem túlszabályozott, korszerű fűtési rendszer, ami az alábbi előnyökkel jár:

• Az osztóblokk hidraulikus váltóként való üzemeltetése jelentősen csökkenti a gázkazán üzemidejét. Ezzel a megoldással, és a fűtés szabályozásával legalább 10%-kal csökkenthető az éves gázfogyasztás.
• További 5-10% megtakarítás érhető el a termosztatikus radiátorszelepekkel.
• Az új csőrendszer és az osztóblokk beszerelése átlátható, rendezett és esztétikus kazánházat eredményez. A külalak, esztétika és a kazánházi rend megnyugtató mindenki számára.
• A kazán védelmében, optimális működése érdekében történik a hidraulikus váltó-funkciót kialakítása, így az élettartamát is megnöveljük a berendezésnek.

Extrák

Az egyik lehetséges extra megoldás a fentieken túl egy vízteres kandalló vagy egy vegyes tüzelésű, esetleg egy pelletes kazán beiktatása. Bár a vegyes tüzelésű kazánok használata nagyobb körültekintést igényel, mégis az elmúlt években jelentősen megugrott a felhasználásuk az energiatakarékosság és a több energiaforrás alkalmazása jegyében.
A plusz kazán beépítése vagy a kazán cseréje mindenképpen jelentős beruházás a fűtéskorszerűsítés során, ezért nem sorolhatjuk a "tuning" megoldások közé. Sok szempont figyelembe vételével válasszunk kazánt, és a plusz vegyes tüzelésű kazán beépítése a gázkazán mellé (3. ábra) kifejezetten javasolt, mert aki ebbe invesztál, a saját szabadságába invesztál. Mi döntjük el, mivel és mikor fűtünk!
Egy extratémakör maradt még "kezeletlenül", mégpedig az alternatív energiafelhasználás bekötése egy "tuningolt" rendszerbe, ha akad erre némi apró még a családi költségvetésben. Mondjuk a napenergiáját hasznosító rendszert illesztjük a miénkbe. A szolárpaneleken, vezérlőkön kívül ez esetben igen hasznos megoldás a megfelelő puffertartály beépítése, amihez illesztjük aztán a kazánt (arra az esetre, ha a Nap nem kedvezne nekünk), és persze ide kötjük a osztóblokkot is, a körönként szabályozott fűtésünk alappillérét, aminek tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy a pufferben milyen módon melegszik a víz, azt szét osztja a szivattyúk és a szabályozás segítségével.

Az igazság az, hogy a pénztárcához szabottan a variációk lehetősége végtelen, és sosem mondhatjuk valamire, hogy kész, vagy hogy végleges, mert fejlődik a világ, és mindig lesznek új lehetőségek. Az alap fűtéskorszerűsítés, ahogy azt példánkban bemutattuk, megfelelő eredményeket hoz, hiszen energiát takarít meg, és jobb hatásfokot érünk el, valamint előrelátóan nyitva hagytuk a további korszerűsítések lehetőségét. Az épületgépészeti rendszerek esetén igényeinket a közérzetünk, a növekvő elvárások, a környezetvédelem és alap létfunkciónk kiszolgálása határozza meg. Mivel ezek egyike sem állandó tényező, ezért a változtatás mindig inkább legyen ésszerű, mint a legkorszerűbb.

Vajthó Gabriella