Nem jutott dűlőre éveken át a kivitelezővel, így békéltető testülethez fordult a fogyasztó. Nem bánta meg döntését. A történetünkben szereplő fogyasztó 2005 nyarán vette birtokba új építésű ingatlanát. Ettől kezdve mind ő, mind a közös képviselő több alkalommal fordult panasszal a vállalkozáshoz, hogy az a jótállás keretében javítsa ki a házban talált hibákat. A repedések javítása, a laminált parketta cseréje, és a hidegburkolatok javítása szerepelt volna feladatai között.
A kivitelező azonban ezt nem tette meg, többszöri ígérgetése ellenére sem. A fogyasztó - más lehetőséget nem látva - ezt követően az ingyenes, egyszerű és egyben gyors eljárást lefolytató békéltető testülethez fordult panasza orvoslásáért. A vállalkozás válasziratában elutasította a fogyasztó kérelmét, mondván, a felsorolt kisebb hibák nem tartoznak álláspontja szerint a jótállás keretében történő javítás körébe.
Kötelező jótállás
Az eljáró tanács (Békéltető testület) a fogyasztó meghallgatása, a becsatolt iratok és fényképek alapján megalapozottnak tartotta a fogyasztó igényét. A vállalkozás ugyanis - a határidőben több alkalommal bejelentett igény ellenére - a jótállási kötelezettsége alá eső ingatlanban a javításokat nem végezte el, jótállási kötelezettsége alól pedig nem mentette ki magát. Ezért azt az ajánlást tette a vállalkozásnak a testület, hogy a döntés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül végezze el a falrepedések javítását, a laminált parketta hibáit szüntesse meg, és a hidegburkolat hibáit javítsa meg a szükséges csere elvégzését is beleértve.
Fontos tudni, hogy a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI.5.) Kormányrendelet értelmében kötelező jótállás terjed ki azoknak az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek az épületszerkezeteire, az egyes lakás-és épületberendezések beépítéseire, illetve beszerelésére, valamint e lakóépületeknek meghatározott helyiségeire és részeire, amelyeket a kormányrendelet melléklete felsorolásában tartalmaz. A jótállási kötelezettség egyébiránt az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt terheli, amennyiben pedig nincs építési szerződés, akkor a munka tényleges elvégzőjét. A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év, azaz esetünkben egyértelműen a jótállási időtartamon belül lépett fel igényével a fogyasztó.
Az ellenkező bizonyítás
Joggal merül fel a kérdés, mi alapján döntötte el az eljáró tanács a kérdéses jogvitát. Jótállási kötelezettség alól csak akkor mentesül a vállalkozás, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ehhez legalábbis szakértő véleményt kellett volna adnia, de mivel ilyet nem tett, hanem egyszerűen csak annyit közölt, hogy nem javítja a hibát, így nem mentesült a jogszabály alapján fennálló jótállási kötelezettsége alól, hiszen nem bizonyította a hiba keletkezésének idejét.
Ez alapján a békéltető testület eljáró tanácsa helyes döntést hozott, és mint utóbb kiderült, az eljárás sikerrel is zárult ebben az esetben, mivel az ajánlást teljesítette a vállalkozás, és elvégezte a szóban forgó hibák javítását. Sajnos nem minden esetben születik tökéletes megoldás, de mint fenti példánk is mutatja, érdemes harcolni, és nem feladni.
dr. Eitmann Norbert
Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület