Jótállás, szavatosság

Amit legelőször tisztáznunk kell, az az a tévhit, ami a hibátlan termékekkel kapcsolatos. Ha nem jó az áru mérete, nem tetszik nekünk az adott termék színe, vagy pusztán kettőt vásároltunk belőle, akkor nem követelhetjük annak cseréjét a vállalkozástól. Ilyenkor ugyanis az adott kereskedő jóindulatára, méltányosságára, vagy éppen üzleti stratégiájára vagyunk bízva - ünnepekkor különösen gyakori a visszavásárlás, vagy csere lehetősége -, de a jótállási, szavatossági jogaink hibás termék vásárlása esetén illetnek csak meg bennünket. Nem árt ugyanakkor különbséget tenni a jótállás, szavatosság, garancia kifejezések között sem.

Mi fán terem a jótállás?

A jótállás - hétköznapi nevén garancia - esetén a kereskedő (tehát nem a szerviz, és nem a gyártó!) csak akkor mentesül jótállási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés - a vásárlás - után keletkezett. A jótállás alapulhat szerződésen - amikor a vállalkozás vállalja adott időtartamra a jótállást, illetve a gyártó által "kínált" jótállás esetén annak átvétele kötelező a vállalkozás által, mely esetben szintén hozzá, vagyis a kereskedőhöz fordulhatunk jótállási kifogásunkkal.

Emellett létezik a jogszabályi jótállás, mely kötelező adott termékre, vagy szolgáltatástípusra. Ennek legismertebb formája a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállás, melynek értelmében bizonyos termékekre (bútor 10.000,-Ft felett, személygépjármű, egyes háztartási cikkek stb.), kötelező jótállás áll fenn, melynek időtartama egy év. A termékek teljes körét a 151/2003. kormányrendelet tartalmazza. Ezen árucikkek esetében a kötelező egy éves jótállási időnél többet természetesen vállalhat az adott cég. Szintén kötelező jótállást rendelt a jogalkotó egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra, illetve épületekre, építkezésekre, melyekről egy későbbi számunkban fogunk szólni részletesen.
Más a helyzet szavatosság esetén: ez ugyanis minden termékre kiterjed - még a legolcsóbb cipőre is -, és lényege, hogy a kereskedő felel azért, hogy a teljesítés időpontjában a termék megfelel a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Időtartama fogyasztói szerződés esetén két év. A vásárlástól számított első hat hónapban a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a teljesítés időpontjában tökéletes volt a termék, ezt követően - például szakértői vélemény igénybevételével - már a fogyasztót terheli az említett bizonyítási kötelezettség.

Jótállási, szavatossági jogok

Akár jótállás, akár szavatosság áll fenn, jogunk van kérni a termék javítását vagy cseréjét. A fogyasztó választhat, hogy elsősorban melyiket kéri, de, ha aránytalan többletköltséggel járna a vállalkozásnak például a csere, akkor dönthet úgy, hogy javítja a terméket. Nem jelenthet ez azonban végtelen, többszöri és korlátlan idejű javítgatást, ha ugyanis jelentős kényelmetlenséget okoz annak elhúzódása, a fogyasztó követelheti a másik jótállási, szavatossági jogot, azaz a cserét.
Fontos tudni, hogy a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy 15 napon belül megtörténjen a javítás vagy csere, de mivel a "törekedni" ige nem egzakt, ezért az - bizonyos körülmények esetén, de akkor sem jelentősen - elhúzódhat.
A javítás-csere válaszhatóság kitétel nem érvényesülhet akkor, ha a fent már említett tartós fogyasztási cikk hibásodik meg, és azt a vásárlástól számított három munkanapon belül bejelentjük, ekkor ugyanis kötelező a csere, ha azt kérjük. Szintén nem árt tudni, hogy a kereskedő nem küldözgetheti a fogyasztót a szervizhez, a kötelezett ugyanis ő, azaz a cég, ahol vásároltuk az árut, így az ő feladata a helyzet megoldása. Ezért pedig jótállási, szavatossági idő alatt pénz sem követelhető, ahogy a szállítási, javítási vagy munkaköltségért sem.
Amennyiben sem cserére, sem javításra nincs lehetőség, vagy azt a kötelezett nem vállalja, megfelelő árleszállításra vagy a szerződéstől való elállásra van jogunk, ez utóbbi a teljes vételár visszatérítését jelenti a termék visszaszolgáltatása mellett. Amennyiben bármilyen kifogásunk van egy adott termékkel kapcsolatban, ne féljünk reklamálni, kérjük jegyzőkönyv felvételét, ami a későbbi jogérvényesítést - akár békéltető testület, akár más szervezet előtt - megkönnyíti.

Bedöglött fűnyíró, nehézkes problémamegoldás

Tudatossággal megoldott ügy

Jó példa mind a fogyasztói tudatosságra, mind a vállalkozói elutasító magatartásra az alábbi eset, ami végül - ha nem is gyorsan és zökkenőmentesen, de - megoldódott, hála a felkészített vásárlónak.

A fogyasztó motoros fűnyírót vásárolt 41 000 Ft értékben. A fűnyíró két hét használat után beindítása után azonnal leállt, és nem indult újra. A vásárló közvetlenül a jótállási jegyen szereplő szervizhez fordult problémájának megoldása érdekében. Ott azt a választ kapta, hogy valószínűleg nem megfelelően működtette a terméket, ezért romlott el. A vállalkozás - saját szervize véleményét elfogadva - elutasította a fogyasztó igényét az ingyenes javításra, illetve a cserére.

Nem adta fel

A fűnyíró tulajdonosa - mielőtt jogi útra terelte volna a kérdést - egy fogyasztóvédelmi civil szervezethez fordult tanácsért. Ott elmondták neki, hogy mivel egy 10 000 Ft feletti motoros kerti gépről van szó, ezért kötelező jótállás van a termékre. Ennek időtartama - egy év - a hiba bejelentésekor még nem telt le, így a vállalkozás csak akkor mentesül jótállási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés - a vásárlás - után keletkezett. Ezt azonban nem tette meg, nem bizonyította független szakértővel például, hogy a fogyasztó okozta a hibát, csak a saját szervize állította, hogy a vásárlóé a felelősség.
A fogyasztó ezzel a felvilágosítással a céghez fordult, ahol ennek hatására vállalták a termék javítását. Azt viszont ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a fogyasztó az új alkatrész költségeit fizesse meg a vállalkozásnak. Ezt azonban - tudta meg ismét a civil szervezettől a fogyasztó - nem követelhetik tőle, mert a jótállási, szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos minden költség - így az anyag, munka, továbbítási költségek - a kötelezettet, azaz a vállalkozást terhelik, és ettől a jogszabályi előírástól nem lehet eltérni. Végül a konkrét jogszabályi helyek megmutatását követően a kereskedő beadta a derekát, és teljesítette a fogyasztó igényét a jogi normának megfelelően.

Dr. Eitmann Norbert
Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület