A melegvíz komfort növelése fali rétegtárolóval

2011-02-13 22:50:29 |

Melegvíz készítés külső tárolóval, átfolyós rendszerben vagy esetleg beépített tároló által? Mindegyik megoldás mellett szólhat érv, illetve - több, kevesebb - ellenérv. Jelen cikk nem is akar egyik megoldás mellett sem állást foglalni, csupán egy lehetséges műszaki alternatívát kíván bemutatni egy átfolyós rendszerű kombi kondenzációs készülék esetén.

Ma is sokan teszik fel a kérdést egy adott márkanév alatt a kondenzációs fűtési hőtermelő kiválasztása során, hogy melyik megoldás mellett tegyék le a voksukat. Ami biztos: ahány ház, annyi fűtési rendszer és melegvíz vételezési szokás, tehát nincs két egyforma rendszer, azonos melegvíz komfortot kereső fogyasztó. Általános tapasztalat, hogy az ingatlanok fűtési hőszükséglete egyre kisebb, de a magasabb melegvíz komfort igénye jelentősen nőtt az utóbbi években. Az átfolyós kondenzációs készülékek fűtési modulációs tartománya alapvetően sok lakóingatlan kifűtését teszik lehetővé, azonban melegvíz oldalról ők sem képesek a lehetetlenre.

Az átfolyós rendszer határai

Az átfolyós rendszerű kombi készülékek működési sajátossága (éppen az elnevezésükből adódóan), hogy az átáramló hidegvizet - általában egy szekunder lemezes hőcserélőn keresztül - átfolyós elv alapján melegítik fel a kívánt hőfokra. Gázfelhasználás szempontjából ez egy takarékos melegvíz készítési mód, hiszen a hőtermelő alapvetően csak akkor fogyaszt gázt, ha melegvíz csapolás történik egy vételezési helyen (pl. mosdó, fürdő vagy mosogató). Az átfolyós rendszer előnye a folyamatos üzem és a fűtési üzemtől történő teljes függetlenség. Hátránya viszont a korlátozott vízhozam, a néha előforduló hőmérséklet-ingadozás, az adott esetben hosszú, üzemmeleg állapotba kerülés.
Egyik átfolyós üzemű készülék sem képes becsapni a fizikai törvényeket, így a kombi készülékek melegvíz komfortját minden pillanatban a készüléken átfolyt vízmennyiség, illetve a kívánt hőfokemelés viszonya határozza meg a bevitt teljesítmény mellett.
Sok mai kombi készülékben a használati melegvíz készítés igényét szárnykerekes áramlásérzékelő jelzi a kazán vezérlése felé. Előnye ennek a megoldásnak, hogy - a készülék típustól függően - már viszonylag kis átfolyási mennyiség felismerésére alkalmas, másrészt az egyes lapátokban található mágnesek mozgásának érzékelése nem csupán indító jelzést adhat, hanem - ha a vezérlőpanel erre alkalmas - a beépített szenzor segítségével az elektronika képes az átfolyt vízmennyiség mérésére is. Ennek köszönhetően alkalmas a készülék arra, hogy a kívánt melegvíz hőfok meg is valósulhasson a fogyasztói igényeknek megfelelően.
Az átfolyós rendszerű készülékek fent említett problémáinak kiküszöbölésére megoldás lehet - a többféle lehetőség közül - az alábbiakban bemutatott fali rétegtárolós egység bizonyos átfolyós rendszerű kombi készülékek számára.

Komfortnövelés fali rétegtárolóval

A zárt égésterű hőtermelők előretörése megállíthatatlan. Ebben a folyamatban azonban egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a kondenzációs készülékek. Az eladott falikazánok zöme még mindig átfolyós rendszerű kombi, így itt érdemes a melegvíz komfort növelésére olyan terméket keresni, amelynek - akár utólagos - beépítése minimális helyigénnyel és viszonylag kedvező költségekkel jár.
Magyarországon is található már olyan gázkészülék gyártó cég, amely kínál az átfolyós rendszerű kombi készülékekhez köthető fali rétegtárolós egységet. Megmarad, sőt kiemelt szerepet kap azonban a kombi kazán szekunder lemezes hőcserélője, hiszen a hidegvíz bemenet, illetve a melegvíz kimenő ág átkerül a fali rétegtárolóra (a vízáramlás érzékelése is itt történik).
A rétegtároló töltése teljesen más, mint a csőkígyós, indirekt fűtésű rendszerek esetén, mert itt eltérő hőmérsékletű illetve sűrűségű vízrétegek keveredése útján jön létre a felfűtés. A tároló és a lemezes hőcserélő között a rétegtöltő szivattyú keringtet, a pillanatnyi hőfok és az égő teljesítményének függvényében. A rétegtöltési elv rendkívül gyors töltési időt és rendelkezésre állást biztosít kevesebb energiafelhasználással, tehát ez a műszaki megoldás pont ideális egy kondenzációs kombi készülék esetén a melegvíz oldali paraméterek javítására. A tárolót a jelentős kihűlés ellen vastag hőszigetelő réteg óvja, külső burkolata pedig szerves egységet képez az átfolyós kombi készülékkel.
Kondenzációs működésű kazánhoz csak időjáráskövető szabályozót érdemes bekötni, ahol általában már megoldott a tárolótöltés időbeli vezérlése is. Így a fali rétegtároló hőmérséklete és hőntartási időprogramja - akár csak egy külső tároló esetén - szabadon megválasztható és beállítható.

A fali rétegtároló előnyei

Valószínűleg mindenki számára elfogadható, hogy a legjobb melegvíz komfortot egy külső tárolóval alkotott hőközponti kialakítás (lehet akár szolár bivalens tárolóval, illetve más, kombinált rendszerben összeállított berendezés), vagy egy álló kialakítású (rétegtárolós) kondenzációs készülék adja. Ezek a megoldások azonban drágábbak és nagyobb is a helyszükségletük.
A beépített rétegtárolóval gyárilag ellátott készülékeknél azonban falra szerelhető a teljes egység, nem kell már általában a tárolóhoz külön tágulási tartályt, biztonsági szerelvénycsoportot, tároló összekötő készletet és hőmérsékletérzékelőt is külön vásárolni, mert azok beletartoznak a komplett termék szállítási terjedelmébe. Elmarad ezen kívül azok szerelési anyag, illetve munkadíja, nem kell az esztétikus megjelenésre külön áldozni, mert egyszerűen nem lehet a telepítést elrontani. Azoknál a készülékeknél, ahol a rétegtároló és a kazán külön egységet képez, a kisebb önsúly miatt könnyebb a felszerelés és viszonylag egyszerű az egységek összekötése. A fali rétegtároló anyaga egyébként általában nemesacél, így nincs szükség külön magnézium védőanódra, nem kell a tároló falának korrózióból fakadó károsodásával számolni. Nem mellékes még a komplett befoglaló méret, így gyakran az a megoldás lehet célravezető, ahol csak a mélységi méret tér el a kombi készülékek eddig megszokott méreteitől.

A méreteknél is kardinálisabb kérdés viszont a legnagyobb és a tartós melegvíz hozam. Természetesen ezeket a paramétereket nem csupán a rétegtároló űrtartalma, hanem a melegvíz készítésre fordítható készülékteljesítmény, az átfolyt vízmennyiség és kívánt melegvíz hőfok, valamint a szekunder lemezes hőcserélő tulajdonságai határozzák meg. Ha egy 25 kW teljesítményű fűtési hőtermelőt egy átlagos, indirekt fűtésű melegvíz-tárolóval (120 l) kapcsolunk össze, akkor - a tároló műszaki jellemzőinek függvényében - a legnagyobb kimenő melegvíz teljesítmény hozzávetőlegesen 145 l/10 perc, a tartós melegvíz hozam 615 l/óra (azaz 10,25 l/perc) lehet. Ehhez képest egy átfolyós rendszerű kondenzációs készülék, 23 kW teljesítmény mellett a következő paramétereket képes teljesíteni: legnagyobb melegvíz hozam - 147 l/10 perc (?T=30K), valamint tartós melegvíz teljesítmény - 9,4 l/perc (?T=35K). Könnyen látható, hogy a különbség nem annyira jelentős. Ez azonban különösen akkor igaz, ha egy kisebb űrtartalmú, indirekt fűtésű fali tárolóval kialakított hőközponthoz képest végzünk összehasonlítást.

Csodát azonban nem szabad várni, a fali rétegtároló sem kimeríthetetlen, így a választás során össze kell hangolni a melegvíz oldali paramétereket a fogyasztók, különböző csapolók vízmennyiség igényével, valamint azok egyidejűségével.

Fördős Norbert

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Korszerűsítés a megtakarításért

Gazdaságosabb és korszerűbb fűtéshez egy ötlet sokszor értékesebb, mint egy új rendszer. Képzelje el, egy nap arra megy haza, hogy nem jó a fűtés valamiért, vagy kap egy borsos gázszámlát. Rémálmai...


Fan-coil a lakásokban

Az eddig csak irodaházakból és bankokból ismert fan-coil rendszer napjainkra már az otthonaink számára is elérhetővé vált. A fan coil – azaz ventilátoros hőcserélő vagy konvektor – egy olyan...