Mit tehetünk a penészesedés megakadályozása érdekében?

A penész a romlottság látható és nem éppen esztétikus jeleként telepszik meg a lejárt élelmiszereken, vagy a nedves pince rejtett zugaiban felejtett régi szöveteken. De mit keres a penész a betonon, például a nyílászárók felett, vagy a mennyezet alatti sarokvonalakban?

„Megromlott” a beton, vagy ahogy valaki egyszer kérdezte, baj volt a felhasznált cementtel? Természetesen nem erről van szó. A pára a bennünket körülvevő levegő része, így a lakótér levegőjében is mindig jelen van, mennyisége viszont változó. A levegő párafelvevő képessége függ a hőmérsékletétől; a meleg levegő jóval több párát képes magában hordozni, mint a hideg. Ha a levegő hirtelen lehűl, az a többlet-páramennyiség, amit a hideg levegő már nem képes megtartani, kicsapódik, mint pl. nyáron a hajnali pára. (A hűtőből kivett ásványvizes üvegek fala is gyöngyözni kezd a környezetében lehűlt levegőből kicsapódó pára miatt.)
Az épületekben a levegő páratartalma jelentősen függ tőlünk, mivel párát termelünk a főzéssel, mosással, a direkt párásítással stb. A párával együtt kell élnünk, tehát kezelnünk kell, mivel az is gond, ha túl sok van belőle, de esetenként az is, ha túl kevés.
Még egy fontos dolog: a levegőben lévő párának (mint minden gáznak) nyomása van, ezt nevezzük páranyomásnak. A különböző nyomású terek mindig próbálnak kiegyenlítődni (lásd kinyitott üdítős palack, felszúrt szódapatron stb.). Ugyanígy van ez a párával is.
Az épület egy látszólag zárt tér, de a levegő és a pára számára rengeteg rés, nyílás szolgáltat átjárhatóságot. Télen, amikor az épületen belüli levegő hőmérséklete magasabb, ennek a meleg levegőnek a páratartalma is nagyobb lehet, tehát a külső és belső tér között páranyomás-különbség alakul ki. Ez a nyomáskülönbség természetesen megpróbál kiegyenlítődni, azaz a pára ha tud megszökik, a fűtés hatására a levegő „szárazzᔠválik. Ha az épületen valahol „rés” van, pl. rosszul záró ablak, akkor a párakiegyenlítődés magától létrejön. (Az erőteljes „páraszökés” miatt válik sok lakásban elviselhetetlenül szárazzá télen a levegő.) Természetesen a pára a falakon, födémeken stb. keresztül is megpróbál távozni.
Hol okoz gondot a pára? Ott, ahol hirtelen le tud hűlni, ahol megreked, hideg felületet érve kicsapódik. Ilyen helyek lehetnek a hőszigetelés nélküli, vagy gyengén hőszigetelt betonfelületek is, illetve a nagy felületen hűlő épületsarkok.
A beton hővezető képessége jobb, mint pl. a tégláé, így télen jobban vezeti be a házba a hideget. Ezt a jelenséget nevezzük hőhídnak. A hőhíd csökkentése céljából a kivitelezéskor az ablakok és ajtók feletti betonáthidalókat és a falak tetejére kerülő betonkoszorút külső hőszigeteléssel látják el. E hőszigetelés hiánya, vagy nem megfelelő vastagsága miatt a lakás belső falai az ablakok és ajtók feletti sávban, valamint a falmennyezet-sarok vonalakban jobban lehűlnek. A hideg felületen folyamatosan kicsapódik a levegőből a pára, és idővel alig láthatóan, súlyosabb esetekben nagyon is láthatóan a felületnedvessé válik. A tartósan nedves felületen pedig csak idő kérdése, hogy mikor jelenik meg a penész. Tehát a penész csak jelzi a nedvesedés helyét, nem a betonból nő ki, „ő” csak a tünet, nem a betegség, ahogy nem is a beton vagy a beton egyik fő alkotórészének, a cementnek a betegsége.
Ne feledjük, a penész viszont okozhat emberre veszélyes betegséget! A részletek teljes megértése után lássuk, hogy mit lehet tenni, ha már baj van. Általában az első gondolat a penészirtás, ami sajnos csak tüneti kezelés, a problémát nem oldja meg.
A használattól függő gépi szellőztetés fürdőszobák, konyhák esetében indokolt, hiszen az időszakosan jelentkező irdatlan páramennyiség túl nagy teher lehet az adott helyiségnek. Nagy baj, ha az áthidalók, koszorúk nincsenek kívülről megfelelően hőszigetelve, mert ekkor utólagos (külső!) hőszigetelést kell készíteni. Ilyenkor érdemes meggondolni a teljes épület utólagos hőszigetelését is, ami a fűtési költségekben később jelentős megtakarítást eredményez.
Azért ne feledjük! Akármilyen sokat fordítunk egy házra, ha nincs meg a kellő odafigyelés, a pára és vele a penész újra meg újra győzni fog. A betont és a cementet pedig nem szabad olyasmiért okolni, amiben a gondatlan kivitelező a vétkes!

Pluzsik Tamás
alkalmazási tanácsadó
Holcim Hungária Zrt.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: penész, penészedés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

zsuli avatarja

zsuli         Sikerült megelőzni a penészt

Hiába szellőztettünk sokszor naponta, sőt ősszel még folyamatosan nyitva is volt az ablak, első télre mégis magas volt a páratartalom az újonnan épített házunkban (80%). Mivel olvastuk, hogy így jó esélyünk van a penészesedésre, ezt mindenképp meg szerettük volna előzni, sikerült :-) Végül elektromos páramentesítő vált be, az első 1-2 héten 10-15 litert szedett ki naponta (95m2-es a lakótér), hamar lement a páratartalom az ideálisra, így sehol se penészedtünk . Következő télen már nem tért vissza magas páratartalom. Elég drága egy ilyen gép, és nekünk 2-3 hét használat elég volt, így érdemesebb bérelni mint megvenni, pl itt: www.paramentesito.fw.hu

üdv, jUlia

A beteg lakás

Életünk jelentős részét otthon, és munkahelyünkön töltjük. Amunkahelyünkön levő körülményekre az esetek többségében nemsokráhatásunk van, ám hogy otthon egészséges körülmények között lehessünk,...


Újra élhető tetőtér

A régebben – 20-30 évvel ezelőtt – készült beépített tetőterek kapcsán sokszor rögtön azok aproblémák jutnak eszünkbe, hogy„nyáron elviselhetetlenül meleg van”, télen pedig „hiába fűtünk, hideg...