Épületszárítás

2011-03-01 22:33:13 |

Az épületszerkezetek magas nedvességtartalma nem csak a lakók egészségére van negatív hatással, hanem a fal- és padlóburkolatok, valamint a bútorok állagát is rontja.

Belvíz, magas talajvízszint, beázás és még sok minden más okozhatja a falak és az aljzat vizesedését, de egy új épületnek is szüksége van a száradásra, ami akár hónapokba is telhet. Fal- és aljzatszigetelési eljárásokról már több ízben írtunk lapunkban, most az épületszárítási lehetőségeket mutatjuk be.
Nem ritka jelenség, hogy új építésű házakban vagy új aljzatbetonnál a parketta felpúposodik, vagy az első fűtési szezon végére a teljes felület hézagos lesz, elválik a ragasztás az aljzattól, és a falak festés után összerepedeznek. Ez azzal magyarázható, hogy a teljes épületszerkezetben - a falakban, az aljzatbetonban - magasabb a víz tartalma a megengedett értéknél, azaz nem száradt ki az épület, és ezt a tényt figyelmen kívül hagyva végezték el a burkolást, illetve a teljes belső munkálatokat.

Előfordul, hogy a festő vagy a parkettás abba problémába ütközik az építkezés vége felé, hogy a Nagy térfogatú terekben nagy teljesítmény szükséges a hatékony száradáshozfalak vagy az aljzat túl nedves a soron következő munkafázis időben történő megkezdéséhez. A megbízó természetesen hallani sem akar arról, hogy az épület nem lesz kész időre. Ebben az esetben is segít a mesterséges szárítás. A nedvességelvonó berendezések technikája meggyorsítja a száradás folyamatát, ezáltal jelentősen csökkenti a száradási időt, így a befejező munkálatokhoz korábban hozzá lehet kezdeni. A legolcsóbb megoldás persze kivárni a természetes száradási időt, de ez 6-12 hónapot is igénybe vehet az időjárástól függően.

Szárítás

A szárítás során egy adott tárgy felületéről nedvességet vonunk el. Mivel a tárgyak a levegővel érintkeznek, ezért a szárítás legfontosabb mozzanata, hogy a levegőből vonjuk ki a páratartalmat. A száraz levegőnek könnyen átadják a tárgyak a nedvességet. Műszeres méréssel meghatározható az aljzat víztartalma, a levegő páratartalma és a faburkolat nedvességtartalma is. Az adatokat összegezve helyi körülményeknek megfelelő kapacitású szárítógépeket üzemelnek be, amik a hőmérséklettől, a szerkezet víztartalmától, légköbméterétől, illetve a levegő páratartalmától függően napi 3-110 liter vizet gyűjthetnek össze, jelentősen lerövidítve ezzel a száradási időt.

Szárítás melegítéssel

A meleggel történő szárítás tekinthető a leghagyományosabb eljárásnak. Ez a módszer csak viszonylag alacsony külső hőmérséklet esetén alkalmas a szerkezetek szárítására. Magasabb külső hőmérséklet esetén a hatásfoka nem lesz megfelelő, a felfűtött épületben túl magas lesz a hőmérséklet a munkavégzéshez, a fűtés költsége jelentősen nő. Egyszerű fűtéssel vagy például hőlégbefúvókkal végezhető, melyeket bérelni is lehet, ha nem szeretnénk beruházni rá.

Hűtve szárítás

Az elv nagyon egyszerű: a levegő nedvességtartalma a hideg felületen lecsapódik. A gép tulajdonképpen egy hűtőgép, aminek a hűtőtestén egy ventilátor szívja át a párátlanítandó levegőt. Ebből a pára cseppek formájában kicsapódik, és egy szintjelzővel és biztonsági kapcsolóval ellátott tartályba folyik. A biztonsági kapcsoló a tartály telítődésekor a készüléket kikapcsolja; ekkor ugyan a párátlanítás abbamarad, de a víz nem folyik szét a helyiségben, és nem okoz károsodást a berendezési tárgyakban.

Szorpciós szárítás

Sokfelé találkozni a vízmegkötő tablettával működő párátlanítóval. Ennek lényege, hogy egy jó vízmegkötő tulajdonságokkal rendelkező, ún. higroszkópikus anyaggal csaljuk csapdába a levegő nedvességtartalmát. Ez a legtöbb esetben használható módszer, mivel a gép működését nem befolyásolja jelentősen a szárítandó helyiség hőmérséklete, sem páratartalma. A szorpciós eljárásnál nincs jobb 5-10 % relatív páratartalom elérésére. Az eljárás a hatékonysága mellett nagyon rugalmas is; az eltávolított nedvességet akár a szabadba is ki lehet fúvatni, vagy folyékony állapotban össze is lehet gyűjteni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

ParaCentrum avatarja

ParaCentrum         Építkezés szárítása

Valóban, az építkezések, felújítások során hatalmas mennyiségű vizet használnak fel a munkások, s az épület kellő mértékű kiszáradására - a szoros határidők miatt - nincs elég idő.

A bérelhető falszárító és párátlanító (más néven páramentesítő) gépek segítségével azonban az építkezés vagy felújítás közben, és azután is lehetséges a nem kívánt nedvességtartalom eltávolítása.

Az Ezermester olvasóinak a Delta ipari páramentesítő gépünket ajánljuk figyelmébe, melyet a részükre, legalább egy heti bérlés esetén Budapesten és környékén ingyenesen kiszállítunk!

További információ épületszárítás kapcsán:
www.paracentrum.hu/epitkezes.html

julia23 avatarja

julia23         hűtve szárító

nekünk is parkettázás előtti műszeres mérés mutatta mge, hogy a több hónapnyi nyári (!!) szellőztetés sem volt elég s beton kiszáradásához. Utána elektromos páramentesítőt működtetünk (a fentiek közül a hűtve szárító típust, de egyébként én mindenütt a hűtve szárítóval találkoztam), pár hét alatt rendbe jött a beton, és jó lett a parkttázás is, tényleg nempúposodott fel. viszont sztem építkezés után pár hétig üzelemtetni, így jóval olcsóbb a bérlés. ráadásul elég nagy gép ahhoz, hogy ha már nem használom, foglalná a helyet a házban.

Faanyagok szárítása

Az építkezések fő anyagai a tégla, a beton, az acél és a fa. A fa olyan szempontból kakukktojás, hogy élő eredetű szerves anyag, ebből adódóan pedig viselkedése sok mindenben eltér az építkezésben...


Belvizes, túlnedvesedett talaj kezelése

Idén májusban, majd júniusban is nagy gondot okoztak az áradások és az utánuk következő belvizek hazánkban. Sokhelyütt olyan kis patakok öntöttek ki, melyekre nem is számítottak az ott lakók. Bár...