Belvíz elleni védekezés

2011-03-01 22:34:08 |

A 2010-es év rendkívüli mennyiségű csapadékkal járt a Kárpát-medence területén. A szokásos 550 mm/éves csapadékkal szemben az ország nagy részén 1000 mm-nél is több csapadék hullott. Emiatt a nyári időszakban a hegyvidéki területeken gyakori árvizek okoztak hatalmas károkat. A síkvidéken pedig a magasabb területekről lefolyó vízmennyiség egyre nagyobb mértékű belvízi elöntést okoz.

Magyarország körülbelül egynegyede olyan mély fekvésű sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz, ezért ott időszakonként belvízi elöntéssel kell számolni. Összes településünk közül 1000 síkvidéki, 2200 dombvidéki területen helyezkedik el. Természeti adottságainknak megfelelően a vizek kártételeinek lehetősége sík- dombvidéken, településeinken és városainkban egyaránt jelen van. Országosan a települése 40 %-a erősen, mintegy 80 %-a valamilyen mértékben veszélyeztetett a vizek kártételeitől. A települések alig 20 %-áról mondhatjuk el, hogy területén vízkárral nagy valószínűség szerint nem kell számolni.

Belvíz által veszélyeztetett területek

A belvíz síkvidéki területeink sajátos jellemzője, az ország 45 %-át érinti. A Duna, a Tisza és mellékfolyóik szabályozását, az ármentesítés munkákat követően főként az Alföldön jelentkeznek belvízi problémák.
A belvizek gyakoriságára jellemző, hogy az utóbbi 57 évből mindössze három olyan év volt (1973, 1976 és 1990), amikor nem került sor belvízvédekezésre. A kilencvenes évek második felében pedig olyan nagyságrendű belvíz alakult ki (1999-ben 420 ezer ha és 2000-ben 343 ezer ha), melyhez fogható több évtizeddel ezelőtt, a hatvanas években alakult ki. Jelenleg is több mint 300 ezer ha területe borit belvíz.

Az elmúlt néhány év bőséges példával szolgált vízkárokra, úgy sík-, mint dombvidéken. 1999. tavaszán-nyarán az országos, szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék 420 ezer hektár síkvidéki terület egyidejű elöntését okozta a Tisza völgyében. Olyan települések is víz alá kerültek, ahol "emberemlékezet" óta nem volt példa ilyen jelenségre. A belvízelvezető csatornák, a belterületi vízelvezető árkok megteltek, képtelen voltak a káros vizet a befogadóig eljuttatni.
A síkvidéki vízrendezés célja a mély fekvésű területeken összegyülekező, hóolvadásból és esőkből, valamint feltörő talajvízből keletkező elöntésektől " való mentesítés. A belvizeket Magyarországon 42 400 km hosszúságú belvízcsatorna vezeti el. Terv szerinti kiépítettségük átlagosan a tízévente előforduló belvizek 15 nap alatt történő elvezetését biztosítja. A belvíz igen lassú levonulása miatt egyes mély fekvésű területek hónapok óta veszélyeztetve vannak.

Segítség és „segíts magadon…”

A jelenlegihez hasonló belvízhelyzetben a közterületi belvízelvezető rendszerek megteltek így a lakó és telekingatlanokat is elöntötte a belvíz. Ennek a helyzetnek a kezelése a Katasztrófavédelem belvízvédelmi csoportjának feladata, ami tevékenységét a Vízügyi Igazgatóság szakmai irányításával végzi.
Azonban az ingatlanon belül sajnos a tulajdonosokra vár a védekezési, kármegelőzési munka zöme. Az ingatlanon a belvízi elöntés előtt, keressük meg a kert legmélyebb részeit, 1-2 kocsi termőfölddel fel lehet tölteni a veszélyeztetettebb területet. Így ezeken a részeken nem áll meg a víz. Elvileg 30 cm-es feltöltés még nem engedélyköteles. De a feltöltött területről a közterületi csatornákba, árkokba való vízlefolyást biztosítani kell. A szomszéd ingatlanokra nem folyatható át a víz.
A lakóépület körül a feltöltést a lehető legmagasabbra célszerű kialakítani, úgy, hogy mindenképpen a lakóépület felöl folyjon le a víz. Amennyiben nagyon mély részen található az ingatlan, akkor készüljünk fel a lakó és melléképületek elöntés elleni védelmére. Erre az épület fala körül részben a talajra és részben a falra helyezett kb. 1,5 m széles fóliasávra rakott homokzsákokkal van lehetőség. Így mintegy 50 cm magas vizet tudunk az épülettől távol tartani. A homokzsákokat, a homokot és a fóliát a helyi Katasztrófavédelem belvízvédelmi csoportjától igényelhetjük.
Az épületen belül az elektromos és egyéb berendezéseket, a fekvő bútorokat, a ruhaneműt a magasabb lakásszintekre, padlásra célszerű felrakni. Amennyiben pince, garázs, szuterén is van az épület alatt, akkor onnan lehetőség szerint minden értékes tárgyat hordjunk fel az épületbe, vagy a telek magasabb részeire. A villany, víz és gázvezetéket folyamatos ellenőrzés mellet használhatjuk addig, amíg azt esetleg központilag ki nem kapcsolják.
Amennyiben az épület megfelelő vasbeton alapozású- és szigetelésű, a falazata nem átázás veszélyes, akkor annak magasabb részeit a belvízi elöntés alatt is használhatjuk. Vályogfal, vertfal, vegyesfal, szigeteletlen téglafal esetén azonban nem. A belvízi elöntések sajnos hosszú ideig tarthatnak, ezért sokáig fennállhat az ingatlan szükséghasználata is.

Mikor kezdődhet a helyreállítás?

Az elöntés fokozatos csökkenésével következhetnek a helyreállítási munkák. Amennyiben ki kellett költöznünk a lakóingatlanunkból, akkor a visszatérés lehetőségének a megállapítása a katasztrófavédelmi és a vízügyi szakemberek engedélye után lehetséges. Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában telepítik is vissza. Amennyiben valaki önállóan tér vissza, ezt feltétlenül jelezze lakhelyén. A településre csak akkor szabad visszatérni, ha megtörtént a fertőtlenítés. Ha az orvosok javasolják, adassák be a védőoltást. Ha a ház, lakás falán repedéseket, töréseket látunk, kérjük a szakemberek véleményét az épület biztonságát illetően. Ha sajnálatosan omlás következett be, a romok eltakarítása nagy körültekintést igényel, mert a romok mozgatása újabb omlást idézhet elő. Sose kezdjen egyedül a munkához, kérjük a szakemberek segítségét.
Az állati tetemeket, szemetet, amit a víz hordott az udvarra, kertbe, ne ássuk el. A szakemberek begyűjtik azokat. A vizet, villanyt, gázt csak a vezetékek és a hálózat ellenőrzése után lehet bekapcsolni. Az átázott elektromos készülékeket, a gázkazánt, konvektorokat üzembe helyezés előtt vizsgáltassuk meg szakemberekkel. A vezetékes víz használata a hatóságok engedélye alapján történhet meg. A kút vize sokáig alkalmatlan még emberi, állati fogyasztásra, használata csak fertőtlenítés és ellenőrzés után lehetséges.
Visszatérni a Biztosítónk képviselőjével érdemes, hogy azonnal felmérhesse az alap káresetet, és a helyreállításhoz ez alapján előleget, igényelhessünk.
Ezután az épületek és a berendezés használhatóvá tétele az első lépés. Sok esetben azonban még a lakásban, műtárgyakban visszamaradt vizet kell előbb eltávolítani. Ezt valószínűleg csak szivattyúzással lehet megoldani. Ha nincs áram se, akkor csak robbanómotoros szivattyú kerülhet felhasználásra.
A legkülönfélébb teljesítményű (8 m?/órától 50 m?/órás vízhozamú) centrifugál szivattyúk a meghajtómotorral egybeszerelve szerezhetők be. Amennyiben mélyről, például kútból kell, áramszolgáltatás nélkül a vizet kiszívni, akkor robbanómotoros aggregátor és az által termelt árammal működő búvár vagy zagyszivattyú egységet kell alkalmaznunk.
A víz eltávolítása után a legsürgősebb feladat az épület, és a bútorzat, illetve minden használati tárgy és eszköz mielőbbi kiszárítása. A felújítását, illetve javítást el kell halasztanunk addig, amíg az épület szerkezeti elemei ki nem száradtak. Lehetséges, hogy ez hosszabb időt, esetleg hónapokat vesz igénybe. Ezt különleges falszárítási módszerekkel elő lehet segíteni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Védekezés a felszíni vizek ellen

A lakóépületeket, lakott területeket veszélyeztető természetes tényezők között a víz előkelő helyen található. Veszélyeztethet, mint nagyintenzitású csapadék, havazás, a vízfolyások közelében...


Mit igyunk a kánikulában?

A nyári melegben, a testfelületünk jelentősen megnövekedő párologtatása (izzadás) az átlagosnál szomjasabbá tesz mindnyájunkat. A folyadékveszteség ellensúlyozására többet kell innunk is. Persze...