A tartósság záloga az előkészítő munka

Előkészítés mázoláshoz

2011-07-06 23:18:59 | Módosítva: 2011-07-07 22:31:46

Az otthonok fa ajtóinak, ablakainak felületvédelmét mázolt festékréteg biztosítja. A bevonat élettartama általában 5-8 év, igénybevételtől és kivitelezéstől függően. Ezt azonban nem csak a felkent festék minősége, hanem az előkészítő munkák alapossága is jelentősen befolyásolja.

Még egy kisebb lakásban is meglepően tetemes a mázolt felületek nagysága, aminek a felújítása - mesteremberre bízva - kisebb vagyonba is kerülhet. Ezért azután érthető, ha sokan maguk ragadnak ecsetet, és kenik fel ajtóikra, ablakaikra a festéket. Ám egyáltalán nem mindegy, hogy ezt miként teszik. A festékek elég drágák, a munka pedig hosszadalmas és fárasztó. Ha nem megfelelő a felületek előkészítése, az eredmény nem lesz tartós és talán még szép sem.

Állagfelmérés és szerkezeti javítások

A mázolt felületek azonban ma könnyen és alaposan előkészíthetők saját kezűleg is, ha azt kellő ismeretek birtokában és alaposan végzik el. A szükséges műveletek sorrendje fontos, fázisokat pedig ritkán lehet csak elhagyni. Elvben ezt mindenki tudja, munka közben azonban gyakoriak a rossz döntések. Például a felületes csiszolás, vagy akár az alapozás mellőzése a viszonylag jó állapotú felületeken, ami rétegleválásokat, illetve nem kielégítő fedésű felületeket eredményezhet.
A munkát egy alapos állagfelmérés előzze meg. Különösen a külső felületek állapota a kritikus. A felváló, pergő rétegek alatt esetenként már a faanyag is korhadt lehet. Ezeken a helyeken az állapotnak megfelelő előkezelést kell végezni, hogy a festék kellően hatásos védelmet biztosítson e nagyon igénybe vett felületeknek.
A vastag festékrétegek fellazítása hőlégfúvóval a legkönnyebbA pántok, zárak állapotát is ajánlatos alaposan megvizsgálni. A kilazult pántokat esetleg újakra kell cserélni, a zárakat pedig beállítani, megkenni. Sok esetben csupán a régebben rászáradt festéktől kell megszabadítani illeszkedő részeiket és a zártnyelveket az ablakok, ajtók jó záródásához. A szárnyak és a tokok aljazásainak felületét is alaposabban célszerű megvizsgálni, mert a vastag festékrétegek is okozhatnak záródási nehézségeket. Ha nem boldogulunk, forduljunk épületlakatoshoz vagy asztaloshoz.
Különösen az ablakok vízvetőinek állapotát ajánlatos megvizsgálni, és ha kell, a nagyon sérülteket asztalossal kell kicseréltetni. A nagyon mélyen beszáradt vízvetőket ajánlatos lenolajkencével alaposan beitatott új darabbal kicseréltetni. Felrögzítéséhez horganyzott kötőelemek, a ragasztáshoz vízálló ragasztó használata ajánlott. A beszáradt, de még javítható keretfelületekről rézhuzalos koronggal gyorsan eltávolíthatók a felváló festékréteg részei és a faanyag korhadt részei is.
Lenolajos kencével történő beitatás után alapos csiszolás következzen, majd a lekoptatott felületeket több rétegű tapaszolással kell besimítani. Az egy vastag rétegben felkent tapasz ugyanis berepedezik, a réseket pedig festékkel nem lehet kitölteni. Ez a hiba a külső térben hamar festékleválást okozhat. A tapaszolást követően az üvegezést rögzítő gittelés kihullott darabjait is ki kell pótolni. Ha sok a folytonossági hiány, a régi gitt kivésése után szilikonos pasztát kell a helyére simítani. Ez tartósabb és rugalmasabb is a hagyományos ablakgittnél. Az üveg mellett beszivárgó víz ugyanis az aljazás felöl kezdi ki a faanyagot, és a friss festéket is leválásra készteti.

Festék eltávolítás és csiszolás

A mázolt felületek nem egyformák. A már sokszor egymásra kent és meghízott, vastag festékrétegeket hőlégfúvóval ajánlatos Festéklemaró szert csak jól szellőzött helyen, vagy a szabadban ajánlatos használniteljesen eltávolítani. Az ilyen felületi hibákat ugyanis nagyon nehéz eltüntetni még tapaszolással is, ami ráadásul tovább növeli a bevonat vastagságát. A hő által fellazult festéket kaparóvassal lehet alaposan lehúzni, majd csiszolás után lenolajkencével beitatva megszüntethető a faanyag kiszáradása. Festéklemaróval is lehet kísérletezni, de ez a művelet csak jól szellőzött helyen vagy a szabadban végezhető el. Ráadásul a festéklemaró szerek nem olyan hatékonyak, mint a hőlégfúvók.
A fellágyult festékréteget gyakran toljuk le a kaparóvasról egy edénybe, mert különben szétkenődik a már letisztított részeken. Ha marószert használunk, akkor a munka végeztével a felületet szódás vízzel és gyökérkefével átsúrolva semlegesítsük a szer maradékát. Száradás után pedig alapos csiszolással tisztítsuk meg teljesen a fafelületeket.
A fazonos részeken se hagyjunk egy szemernyit sem a régi festékből, a csiszoláshoz használjunk idomos csiszolófákat. A csiszolópapírt ne erővel nyomjuk a felületre, mert a lecsiszolt anyag gyorsan eltömi a szemcsék közét. Ezt megelőzendő, gyakran keféljük le a csiszolóanyagot. A nagyobb síkfelületekhez jól használhatók a szalag-, tácsás-, vagy vibrációs csiszológépek. A gépek hatékonyságát nem javasolt nagy erőráhatással fokozni, mert ezzel a szemcsék gyorsan eltömődnek, ami jelentősen csökkenti a csiszolási teljesítményt, esetleg még beégéseket is okozhat. Az előcsiszoláshoz 60-80-as, a későbbiekben pedig 100-150-es szemcsefinomságú csiszolóanyagokat használjunk.
Következhet a portalanítás, a lenolajkencés beitatás, majd a felületek újbóli átcsiszolása, portalanítása.

Tapaszolás

A tapaszolásnál a lágy masszát csak vékony rétegben, spatulyával kenjünk a A folyamatos munka érdekében festéklemaróval több darabot célszerű bekenni, hogy a szernek legyen ideje hatnifaanyagra. Az éleken különösen nagy figyelemmel dolgozzunk. Száradás után a lehúzott részeket újból lágyan csiszoljuk át, portalanítsuk, majd újból kenjük át, hogy az egész felület teljesen sima legyen. A csiszolóanyag szemcsézete egyre finomabb legyen, és a szemcsék közé tapadt port gyakori ütögetéssel távolítsuk el. A lecsiszolt port gyakori porszívózással szívassuk fel, és ha géppel dolgozunk azt lehetőleg porszívóra csatlakoztatva használjuk, és ha külön porszűrős a gép, azt is gyakran tisztítsuk ki. Ezzel jelentősen csökkenthető a munkaterület porosodása, és könnyebb a feltakarítása is.
Tapaszoláskor a régebbi kazettás ajtóknál tokszéleken célszerű alakra köszörült keskeny pengéjű spatulyát vagy acéllemezt használni. E célszerszámok megkönnyítik a fazonos részek hibáinak kitöltését és egyenletes lehúzását. A A nem kellően alapozott fafelületekről könnyen leválik a festett rétegtapaszt most is egyenletes és nagyon vékony rétegben kenjük fel, majd végül lassú, folyamatos mozgás közben húzzuk le a felesleges tapaszanyagot. Így kevesebbet kell majd csiszolni, és a profil is egyenletes felszínű lesz. A sarkoknál is húzzuk ki a felesleges anyagot, mert csiszolással, véséssel már csak nagyon körülményesen távolíthatók el az ott megkötött tapasz maradványok.
A fő szempont, hogy minden felület bársonyosan sima és sík felületű, durva csiszolási barázdáktól mentes legyen. Az alapozó festék ugyanis ezeket a mélyedéseket már nem fogja kiegyenlíteni, és a fedőfesték sem fogja eltakarni. Alapos portalanítás után pedig már hozzá láthatunk magához a mázoláshoz, és biztosak lehetünk abban, hogy az újonnan felkent festékréteg nem fog rövid idő után felválni, felülete pedig egyenletesen sima és tartós is lesz.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: festés, mázolás

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Homlokzatfestés

A minőségi színezővakolatok évtizedekig is őrzik színüket és előnyös tulajdonságaikat, egy idő után viszont elkerülhetetlenné válik a vakolat felújítása, újrafestése. A homlokzatfestés anyagában...


Favédelem a szabadban

Az esőt, fagyot, erős napsütést a szabadban levő fatárgyak sínylik meg leginkább. Felületük a kezelésük ellenére elöregszik, anyaguk összeszárad, berepedezik és a színük is ennek megfelelően...