Hőszivattyú radiátorral

Egy háztartás energiafelhasználásának közel 80%-t fűtésre használja. Épp ezért fontos, mennyire hatékonyan és költségkímélően oldjuk meg fűtési rendszerünk üzemeltetését. A hőszivattyú a hőforrásból (talaj, talajvíz, felszíni víz, levegő) elvont hőt a zárt körben keringetett fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Hasonlóan a napkollektorokhoz, annál nagyobb lesz a rendszer hatásfoka (pontosabban jósági foka), minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Ez az, amiért a hőszivattyúval elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módokat (padló-, fal- és mennyezetfűtés) érdemes kombinálni, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő.

Elvileg a hőszivattyú rendszer kombinálható már meglévő radiátoros fűtési rendszerekkel is, ebben az esetben nagyobb körültekintéssel kell eljárni. Abban az esetben, ha felületfűtéssel és radiátoros fűtéssel is rendelkezünk, jó megoldás lehet, ha a hőszivattyút az alacsony hőfoklépcsős padlófűtési körre kötjük, vagy a visszatérő fűtővíz előfűtésére használjuk. Az utóbbi esetben a hőszivattyú rádolgozik egy kazános fűtésre (előmelegíti a vizet). Addig csak a hőszivattyú fűt, amíg egy adott külső hőmérséklet mellett az épület hőszükségletét ez fedezi. Amikor már nem elegendő a hőszivattyú teljesítménye, valamint az előállított vízhőmérséklete sem, akkor a kazán (pl. gázkazán) is működésbe lép.

Mi a feltétele?

Gyakran felmerül a kérdés, hogy mennyire gazdaságos egy meglévő fűtési rendszert hőszivattyúval kombinálni. A kérdésre csak akkor adhatunk megfelelő választ, ha több tényezőt is megvizsgálunk. A legfontosabb a hőszigetelés, ugyanis alapvető feltétel mindenekelőtt a hőveszteségeket minimalizálni. Gondoljunk csak bele, hogy a hőszigetelést követően már csak a lecsökkent hőigényeket kell fedezni, ehhez kisebb teljesítményű hőszivattyú is elegendő, így a beruházási költségünk is kisebb lesz. Ez a megállapítás nem csupán a hőszivattyúra, hanem az összes többi technológiára is igaz.
A következő fontos szempont a hőleadók és a fűtővíz hőmérséklet kérdése. A régi rendszert elbontani hatalmas költséggel jár, és a legtöbb esetben nem megvalósítható. Az ésszerű megoldás, hogy magát a hőforrást, hőhordozót cseréljük, illetve egészítjük ki a meglévő berendezéssel párhuzamosan. Azt azonban fontos tudni, hogy a hőszivattyú, működési elvéből fakadóan gazdaságosan maximum 50 °C-os fűtővíz előállítására képes. Amennyiben ez a hőmérséklet elegendő, akkor nem kell mást tenni, mint a hőszivattyút nagyobb radiátorokkal együtt üzembe állítani.
Ha magasabb hőmérséklet szükséges, akkor a hőszivattyút más hőtermelővel (pl. kazán) párhuzamosan használhatjuk. A léghőszivattyú hátránya, hogy a külső hőmérséklet esésével a rendszer hatásfoka csökken, így egy bizonyos külső hőmérséklet alatt működtetése már nem kifizetődő. (Előző lapszámunkban írtunk a gázbefecskendezéses hőszivattyúkról; ezek már akár -20 °C.ig állandó jósági fokkal képesek működni.) Ezért önálló fűtésként inkább nappali használatú épületekben (irodaházak, gyártócsarnokok, iskolák, üzlethelyiségek stb.) célszerű a használata, egyéb esetekben (panziók, szállodák, benzinkutak, családi házak stb.) kazánnal vagy más hőtermelővel való párhuzamos működés az ajánlott.

A hőszivattyúk felületfűtésnél (padló-, fal-, mennyezetfűtés), és alacsony hőfoklépcsőnél (35 °C–42°C) a leghatékonyabbak, és nincs ez másképp akkor sem, ha kiegészítő készülék szerepét töltik be. Tehát, amennyiben eddig is felületfűtési rendszerrel rendelkeztünk, hőszivattyú beillesztése a rendszerbe nem jelenthet problémát.
Hazánkban azonban a legtöbb épületben továbbra is radiátor hőleadókat alkalmaznak. Ezek - ha modernebb rendszerről van szó - 45-60 °C-os előremenő vízhőmérséklettel üzemelnek. Régebbi rendszereknél előfordult a 70-80 °C-os előremenő vízhőmérséklet is. Eddig a piacon kapható legtöbb hőszivattyú elő tudott állítani 50 °C-os fűtővizet, de ekkor a rendszer hatásfoka rohamosan lecsökkent. A legújabb fejlesztéseknek köszönhetően azonban megjelentek a piacon olyan hőszivattyúk, melyeket radiátoros fűtésre terveztek, és akár 65°C-os fűtővizet is elő tudnak állítani amellett, hogy 50 °C-os fűtővízzel üzemelve is hatékonyan működnek. Így meglévő radiátoros fűtésünkbe könnyedén illeszthetőek, és akár a kazán teljes kiváltására is alkalmasak.