Rosszabb a hírük, mint megérdemelnék

Panellakások rekonstrukciója

A panellakások rossz hírének egy része alaptalan, hiszen ezeknek az épületeknek az élettartamát legalább száz évre tervezték. Rendszeres karbantartások és felújítások mellett komfortos életteret biztosítanak e házak a bennük élőknek, csak sajnos pénz híján ezekre a fejlesztésekre gyakran késve, az utolsó utáni pillanatban kerül sor. Az állami támogatással ösztönzött felújítás-sorozat a „Panel-program” kapcsán utánajártunk annak, hogy az épületek energiafelhasználásának csökkentése érdekében milyen sorrendben érdemes elvégezni a munkálatokat.

FŰTÉSKORSZERŰSÍTÉS, HŐSZIGETELÉS, NYÍLÁSZÁRÓK CSERÉJE

A panelépületek szerkezeti élettartama 100 év körüli, függetlenül attól, hogy melyik időszakban épültek. Ezeknek öt generációját különböztetjük meg, amelyek építésük idejétől függően hőszigetelés és komfort tekintetében különböznek ugyan egymástól, de a tartószerkezet állékonyságában nincs jelentős eltérés közöttük – mondta lapunknak Fritz Péter, az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal főtanácsadója.
Mint sokak számára ismert tény: ezeknek az épületeknek a problémája az energiafelhasználásukkal kapcsolatos. Mostanra a külső hőszigetelésük, a nyílászáróik, és fűtési rendszereik elavultak. Az eredetileg beépített fűtési rendszerek kihordási ideje 15 év, ez pedig már kétszeresen is letelt. A fűtés másik nagy hiányossága, hogy sok helyen nem szabályozható, ez pedig lehetetlenné teszi bármilyen egyéb – energiatakarékosságot célzó – felújításnak a hatékony megvalósítását.
Az előbb említett három problémát a legszerencsésebb egyszerre orvosolni, de ennek néha anyagi korlátai vannak. Az 1980-as években épült épületek nyílászárói, hőszigetelései többnyire még tűrhető állapotúak, tehát itt kellő körültekintéssel lehet akár a fűtés-korszerűsítéssel kezdeni a felújítást. Ebben már az is előrelépésnek számít, ha szabályozhatóvá válik a fűtés, így a lakás fűtését nem szellőztetéssel (azaz a drágán vásárolt hőenergia elpazarolásával) érjük el, hanem a lakásban felhasznált hőenergia csökkentésével.
Vannak épületek, ahol a nyílászárók cseréje a legsürgetőbb, néhol ezek már majdnem kiesnek a falból. Ennek okai között szerepelnek a szakszerűtlenül elvégzett javítások is, amikor mindenféle tömítőanyaggal próbálták megszüntetni a réseket, de az csak tovább feszítette a szerkezetet. Sokan a középen forduló ablakokat cserélték ki nyílószárnyúvá, ami sokkal nagyobb terhelést rótt a szerkezetre.
Amikor csak nyílászárót cserél valaki, felmerül a veszélye annak, hogy a lakás csökkenő szellőzéséből adódóan kedvező feltételek alakulnak ki a penészgombák megtelepedésének. A kisebb légcsere miatt (az elavult ablakok előtt gyakran mozgott a függöny a réseken beáramló levegőtől), feldúsul a páratartalom, ami könnyebben lecsapódik a falakon. Ezért a jó hőszigetelésű, kis légáteresztésű ablakok beépítésével egyidejűleg a szellőzést is meg kell oldani.
A korszerű ablak tehát a szellőzés szempontjából megfelelő, és jó a hőszigetelése, ami két dolgot is eredményez: a jó szigetelés miatt alacsonyabb hőmérsékletűre kell a levegőt felfűteni, a csekély infiltráció miatt pedig kevesebb mennyiségű levegőt kell az adott hőmérsékleten tartani, hiszen a meleg levegő nem áramlik ki az illesztéseknél. A szellőzés megtervezésekor külön figyelmet kell fordítani arra, hogy csak a lakásban élők szükségleteivel kell számolni, vagy külső égésű fűtőszerkezet (például gáztűzhely) esetén annak üzemeléséhez is megfelelő mennyiségű friss levegőre van szükség.
A nyílászárók cseréjével egy időben érdemes elvégezni a külső falak hőszigetelését is, így csökken az illesztésekből adódó hibalehetőségek valószínűsége. Jól szigetelt külső fal esetén, annak belső felületén magasabb lesz a hőmérséklet, mint elavult szigetelésűnél. A ott lakóknak a komfortérzete is javul, ha „nem sugárzik a falból a hideg”, és kevesebb hőenergia kell a levegő felfűtéséhez, mivel a felületi hőmérséklet növekedésével egy időben ugyanolyan komfortérzet eléréséhez csökkenthető a fűtött levegő hőmérséklete. Fritz Péter kiemelte: 1 °C-os hőmérséklet-csökkentés a lakásban 6-8 százalékos energia-megtakarítást eredményez.
Az új nyílászárók beépítése és a külső hőszigetelés persze csak akkor eredményez költségcsökkenést a fűtésszámlán, ha ehhez hozzáigazítják a ház épületgépészeti rendszereit is. A szobánként, vagy fűtőtestenként szabályozható fűtés alapkövetelmény, de a fűtőközponti szabályozással központilag is csökkenthető a bevitt hőmennyiség. A korszerű radiátorok amellett hogy hatékonyabbak, esztétikusabbak is.

KORSZERŰSÍTÉS ÁLLAMI SEGÍTSÉGGEL

Egy átlagos lakás komplex energetikai felújítása minimum 1,2 millió forint körüli összegbe kerül. A Panel-Program keretében az igazolt ráfordítások maximum 1/3-ára – 400 000 Ft. összegig – igényelhető vissza nem térítendő állami támogatás. A második harmadot az önkormányzatok többsége finanszírozza, hasonló feltételekkel, a harmadik harmadát pedig a lakóknak kell kifizetniük. Mivel sokaknak még ez is problémát jelent, ezért hozták létre állam a pénzintézetekkel együttműködve a panel-plusz hitelkonstrukciót, aminek nagy előnye, hogy a hitelt a lakóközösség veheti fel, tehát senkinek nem terheli a lakását ebből eredően jelzálog” – hangsúlyozta az OLÉH szakembere.
Mint megtudtuk tavaly 1566 pályázat érkezett, ami több mint az azt megelőző években összesen. Ez 74 000 lakást érint, és 79 önkormányzat adta be. Mára mindössze két olyan önkormányzat maradt országszerte, ahol annak ellenére, hogy vannak panelházak, még nem nyújtottak be pályázatot. Fejér megyéből ellenben több pályázatot adtak be 2005-ben, mint Budapestről.
Fritz Péter örvendetesnek tartja, hogy az újabban benyújtott pályázatokban egyre nagyobb összegre pályáznak a lakók, ami azt mutatja, hogy a korszerűsítés elemeit (fűtés, hőszigetelés, nyílászáró-csere) komplexen, egyszerre szeretnék megvalósítani a lakóközösségek, ami így a leghatékonyabb.

PANELHÁZAK: ALAPTALANUL LENÉZETTEK

Napjainkban sokan lenézik a panelházas lakótelepeket. Ennek oka, hogy a típusépületek, típuslakások és környékük többnyire lakhatási és közérzeti szempontból is hagynak kívánni valót maguk után. A tehetősebbek előbb-utóbb elköltöznek a panelekből, így a környék társadalmi összetétele megváltozik.
Fritz Péter szerint a felújítások ösztönzésével, a kellemesebb élettér kialakításával (parkosítás, stb.) rengeteget lehet javítani a helyzeten. A szakember szerint a most épülő lakóparkokban sincs nagyobb élettere az ott lakóknak, csak esztétikusabban, jobb koncepcióval készítik el ezeket a házakat, lakásokat és a környéküket.
A magyar lakások 54 százaléka minősül hőtechnikai szempontból rossznak, ezek többségükben téglaépületek. 37 százalék kapott közepes minősítést, ide tartoznak a panelházak, és mindössze 9 százaléka a lakásoknak az, ami jónak nevezhető ilyen szempontból.
Az a tény sem valós, hogy a panellakásoknak 30-40 százalékkal magasabb a hőigénye mint a téglaépületeknek.
– Ez az eltérés abból adódik, hogy a panelépületek központi fűtésűek, így azokat a szolgáltató a jogszabályban meghatározott hőmérsékletűre fűti fel. Az egyedi fűtésű téglaházakban pedig mindenki olyan hőmérsékletet tart, amilyet akar. Tehát amennyivel magasabb a panellakások fűtésköltsége, annyival magasabb is télen a hőmérséklet bennük – mondta az OLÉH főtanácsadója.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-513/Panellakasok_rekonstrukcioja