Felülethűtés

A hőszivattyús rendszerek egyik nagy előnye, hogy nem csak a fűtés és a melegvíz-ellátást, hanem házunk hűtését is el tudják végezni. Lehetőségünk van a fűtési rendszerben lévő vizet keringtetve, a házunkból összegyűjtött hőt a földbe vagy a kútba juttatni. Ezáltal gyakorlatilag a hőszivattyú passzív állapotban van, nem vesz részt a folyamatban.
Egy másik lehetőség az aktív hőszivattyús hűtés, amikor a hőszivattyú működési folyamatának megfordításával a hőszivattyú aktív elemként vesz részt a hűtésben. Így működik a hűtőszekrény is: hőt von el egy zárt térből, amit a külső felületén ad le. Aktív hűtésre nem csak talajszondás vagy talajabszorberes, hanem levegős hőszivattyúval is van lehetőségünk. Előnye a folyamatnak, hogy az aktív hűtés közben a használati melegvíz-ellátást vagy más fűtési feladatot (pl. medencefűtés) is biztosítani tudja a hőszivattyúnk.

Kiépítés

A felülethűtés lényege, hogy a szabad falfelületre, a vakolat alá műanyag csövet szerelnek, majd ebben a csőben hideg vizet áramoltatnak, ettől a falfelület lehűl, és hűti a helyiséget. Elsősorban a helyiség külső falainak belső felületét érdemes csővezetékkel ellátni, és csak másodsorban a belső, térelválasztó falakét. A felülethűtés többletfelületet igényel a fűtéshez képest, ezért a hűtésre is használt rendszer fűtési üzemmódban túlméretezett lesz. Ez viszont nem jelent gondot, hiszen a téli időszakban alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízre lesz szükség. A hűtés miatti többletfelületet célszerűen a mennyezetre lehet szerelni. Szerelés után, burkolás előtt az egész rendszert nyomáspróbának kell alávetni.

A felülethűtés előnyei

A nagy felületen történő hűtésnek számos előnye van a klímaberendezésekkel szemben. A helyiségen belül nincsenek mechanikus szerkezetek, így teljesen zajtalan. Egészséges, mert a kánikulából a helyiségbe lépő embert nem éri hirtelen kellemetlen hideghatás, és amikor kilép a hűtött helyiségből a szabadba, nem éri hirtelen kellemetlen hőhatás. Magasabb komfortérzet érhető el vele, mert az ember és a hűtő felület közötti energiacsere nagy felületen és főleg sugárzás útján megy végbe.

A klímaberendezésekkel azonos komfortérzet 1-2 °C-kal magasabb helyiséghőmérsékletnél már kialakul, ezért energiatakarékos. A levegőt nem szárítja, a frisslevegő ellátás miatt az egyébként is szükséges kora reggeli és késő esti szellőzéssel a relatív nedvességtartalom a normális értékek között tartható, napközben nem alakul ki a levegő túlpárásítása. Nincs huzathatás, ami a hidegen befújt levegőből adódik, nem jön létre az alacsony levegőhőmérséklet és a nagy légsebesség által okozott hatás. A felülethűtés elvéből adódóan nem jöhet létre a gombák és mikrobák által okozott legionella betegség, az alacsony légmozgás miatt nincs porterhelés. Építészeti szempontból is előnyös, hiszen nincsenek a helyiségekben látható beltéri- és kültéri egységek, ezért optikailag igényes épületek és helyiségek alakíthatók ki, és nem kell cseppvízelvezető rendszert kialakítani.