Áthatolhatatlan növényfalak

2011-07-26 23:14:48 | Módosítva: 2011-07-26 23:14:48

A türkesztáni szil az utóbbi évek sövényslágere lettA sövényekről általában mint díszítő- és térhatárolást ellátó kerti falakról beszélünk, ám egyes fajok esetében egy sövény sokszor biztonságosabb, mint egy kerítés. És némi fantáziával különleges díszévé is válhat kertünknek ez az élő biztonsági kerítés.

Egy virágágyást szegélyező alacsony sövénynek csak esztétikai szerepe van. Amennyiben azt szeretnénk elérni, hogy egy sövény védje telkünket a betolakodóktól, akkor azt legalább két méter magasra tervezzük. E tervezés annyit tesz, hogy olyan növényeket válasszunk ki, amelyek képesek megnőni ekkorára. A növekedési erély is lényeges, mert nem mindegy, hogy a kiválasztott sövénynövény kettő, vagy nyolc-tíz év alatt éri el ezt a méretet.
Amennyiben biztonsági célokat is szolgál a sövény, ne csak a magasságát, hanem a szélességét is határozzuk meg. Nem elég az egy sorba ültetett növény, inkább 3-4 sort ültessünk. Az egysoros sövénnyel az a gond – legyen az akármilyen tövises -, hogy egy-két példány kivágásával már be is jutott a kertbe az, aki be akart menni. Míg ha többsoros a sövény, ha pár példányt ki is vág belőle a betolakodó az ágak annyira kusza szövedékben állnak, hogy a kivágott egyedeket nem lesz egyszerű kihúzni, abban meg bízzunk, hogy nincs ideje órákig aprítani a növényeket a bejutás érdekében.

A türkesztáni szil (Ulmus pumila celer) gyors növekedésű, két év alatt 3 méteresre is nőhet. Kitűnő árnyékoló-képesség jellemzi, igénytelen talajra és ápolásra egyaránt. Magas a porzáró képessége, zajt csillapító tulajdonsága is kiváló. A növekedése jól szabályozható: amikor elérte a kívánt sövény méretet már kevés vízzel is beéri, és növekedése lelassul. Ideális sövény növény.
Évente képes akár 1,20-1,80 méteres magasságot is növekedni, miközben dúsan bokrosodik. Magassága elérheti az 5 métert is. Normál, kerítés magasságú élősövény 1,5-2 év alatt nevelhető belőle. A nyírást jól tűri, apró levelei miatt bármilyen térbeli forma kialakítható belőle.

A vegyes sövény előnyösebb

Sokaknak jobban tetszik az egyféle növényből ültetett sövény, aminek azonban számos hátránya van a vegyes sövényekkel szemben. Egyik ilyen, hogy ha A lepényfa termése ízletes téli csemegebeültetjük a növényeket, és valamiért mégsem fejlődnek jól (pl. nem kedvezőek számukra a talajadottságok), akkor lehet, hogy az egészet ki kell cserélni. Vegyes sövénynél, ha egy-egy növény nem hozza az elvárt növekedést, akkor csak azokat kell cserélni olyanra, ami jobban fejlődik az adott helyen.
Némi fantáziát is belevihetünk a sövénytelepítésbe, nem kell mindig ugyanazt másolni, amit a környéken látunk. A négy évszak sövényekről már korábban írtunk, itt olyan cserjéket válogatunk össze, amelyek növekedési üteme hasonló, ám a fajgazdagságából adódóan minden évszakban más képet mutat a sövény, mindig más díszít benne, de valami mindig látványos.

A húsos som (Cornus mas) egész Európában, így a Kárpát medencében is elterjedt, 3–7 m magasra növő cserje. Még a lombosodást megelőzően nyíló sárga virágai nem csak a tavasz első hírnökei, hanem díszei is a kertnek. Gyümölcsei 1,5–3 cm nagyságúak lehetnek, hosszúkás szilvára emlékeztető, általában élénkpiros, savanykás, pikáns ízű. A húsos som a középhegységek vadon élő növénye, általában az erdőszéleken találkozhatunk vele, mert a napos helyeket kedveli, árnyékban nem terem gyümölcsöt.

Méltatlanul kevesen ültetnek hazánkban erdei gyümölcs sövényt, pedig gyakorlatilag ingyen van, a növényeket csak be kell gyűjtenünk a szabadból, hiszen hazánkban ezek vadon élnek. Mivel nem távoli tájakon honos fajokról van szó, kiváló a fagytűrő képességük, némelyikből lekvárt, teát készíthetünk, így gasztronómiai hasznuk is van, és a kert madarainak is téli eledelül szolgálnak az ágakon maradt gyümölcsök. Sok hazai vad gyümölcsfaj ágai tövisesek, így áthatolhatatlan kusza szövedéket képeznek majd. Ilyen sövénybe ültethetünk pl. kökényt, vadrózsát, galagonyát, borbolyát.
Hazánkban leggyakoribb a fagyalsövény. Ennek is vannak már aranyszélű levelű, kertészeti változatai, így ha egy-egy ilyet becsempészünk a zöldek közé, már tettünk a sövény egyhangúsága ellen. Ha ragaszkodunk az örökzöld tujából készült sövényhez, abba is ültethetünk színesebb változatokat.
A tövises sövények közül érdemes kiemelni a krisztustövis, vagy lepényfa növényt, a narancsepert, illetve egy egyre gyakrabban ültetett fajt, a türkesztáni szilt, ami nem tövises, de annyira sűrű ágrendszerű, hogy áthatolhatatlan.

Kökény (Prunus spinosa) a hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye. Az 1–4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, de hosszú életű, előbbi tulajdonsága miatt ne ültessük önállóan, csak vegyes sövénybe. A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarj telepeket képeznek.

Ismeretlen(ebb) sövénynövények

SövénylabirintusA narancseper (Maclura pomifera) jellegzetes termése emberi fogyasztásra nem alkalmas. Eredeti élőhelye Észak-Amerika. Levele egyszerű, ritkán karéjos, vékonyka, tojásdad-lándzsás. Hosszú porzós virága barkás vagy fürtös, termővirágai gömbölydedek közös vacokba csoportosulnak. Kemény, sárgásbarna vagy narancsszínű fájából díszeket, festéket, íjat készítenek. Reszelve a gyapjú és pamut festésére használták. Tövises, gyors növekedésű fája hamar ellátja védelmi funkcióját sövényként.

Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna.) kontinensünk elterjedt növénye, nagy bokorrá vagy akár 10 m magas, többtörzsű fává növekszik. Sűrű, szúrós ágrendszere van, levelei mélyen karéjosak. Virágai aprók, öt fehér szirmúak, nehéz illatúak, tavasz végén, a lombfakadás után nyílnak. A belőlük fejlődő egymagú, éretten mélyvörös színű termések is csomókban állnak.

A lepényfa, vagy krisztustövis (Gleditsia triacanthos) igen változatos a tövisesség mennyiségében, hüvelyterméseinek nagyságában, formájában, kocsonyaanyag tartalmában és a mag színében. A termésben levő kocsonya-anyag fogyasztható, magjából liszt őrölhető. Van olyan fa, amelyik alig tüskés, hüvelytermése igen hosszú, a benne lévő kocsonyás anyag tél végére teljesen kiszárad, így magja fejtés közben nem ragad bele, nem lesz ragadós. Tehát vannak tüskétlenebb „étkezési” változatok, és kevés termést adó, de tüskés ágúak.
Sem a fa, sem a termés nem szenved a kártevőktől. Könnyen telepíthető: vethető magról, csak vetés előtt le kell forrázni, hogy kicsírázzon. A csemeték gondozása a kezdeti gyomirtáson kívül nem igényel mást. Kedvező helyen első évben 1-1,5 m magasra is megnőhet. Melegkedvelő faj, de –32 °C-ig télálló. Talajjal szemben nem igényes, de előnyben részesíti a laza, homokos talajokat. A szennyezett városi levegőt jól tűri. Fényigényes és gyors növekedésű, 20-25 m magasságot ér el, sövényként, így olyan magasságúra nyírjuk, amilyenre szeretnénk. 8-10 éves korában kezd virágozni és teremni, és kb. 80 évet él meg.

A vadrózsával (Rosa canina) erdőszéleken, cserjésekben gyakran találkozhatunk. Tavasszal fehér, de rózsaszínnel bemosott virágaival, ősszel áltermésének égőpiros színével hívja fel magára a figyelmet. Virágának illatos szirmai salátákba, pitékbe valók. Szörpöt, ecetet, édességeket ízesíthetünk vele. Gyümölcse, a csipkebogyó sokféleképpen felhasználható: a belső tüskés magoktól megtisztítva és szárítva gyógytea, de nyersen gyógybor, szörp és lekvár készítésére használják. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztása növeli a szervezet ellenálló képességét.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: sövény, gyümölcs, cserje

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Sövények nyírása

A sövényként nevelt növények rendszeres nyírása a forma megtartása mellett azért is szükséges, hogy dús ágrendszert, tömött átláthatatlan lombozatot neveljen a növény. Kisebb sövények kézi...


Aszalás

Az aszalás (szárítás, dehidratálás) a legősibb és talán a legegyszerűbb módja a gyümölcsök, zöldségek, fűszer- és gyógynövények tartósításának. Jó érzés a kamrában tudni a nyár kincseit: lekvár,...