Fedett kocsibeállók

Az első lépés a garázsbeálló helyének megválasztása. Sok esetben ez adott, különösen egy kis telken álló lakóépület esetében. Ne felejtsük el, hogy minden, a talajhoz rögzített építmény, építési engedély-köteles, ezért előbb az illetékes építésügyi hatóságnál tájékozódjunk, hogy lehetséges-e az adott teleken, illetve területen kocsibeálló létesítése, és ha igen, akkor hová építhetjük azt fel. Ezt ugyanis számos építési rendelet szabályozza, és az adott területet illetően csak a hatóság tudja meghatározni a leendő gépkocsibeálló helyét, esetleg további alternatíváit. Ha pedig önkormányzati vagy társasház udvarában kívánunk kocsibeállót kialakítani, ezt megelőzően a többi tulajdonos beleegyezését is meg kell szereznünk.

MEKKORA HELLYEL SZÁMOLJUNK?

A helyigény felmérésénél ne a konkrét autóra szabjuk a beálló alapterületét, mert a kocsi cseréjekor ez gondot okozhat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy 2,5-3 x 5,5-6 m-es alapterületű parkolóhelyre kényelmesen beállhatunk majd egy középkategóriás kocsival, és annak mindkét ajtaját gond nélkül ki is nyithatjuk. Ha két parkolóhelyes, középső oszlop nélküli kocsibeállót szeretnénk építeni, akkor elég, ha 5,5 m szélességűre tervezzük, mert középen elég, ha egy ajtó szélességnyi hely marad a két kocsi között. Válaszfal nélküli sorbeállóknál hasonló a helyzet, viszont a közbenső válaszfalakkal megépítetteknél célszerű a 3 m-es beálló szélességet tartani, különben egy szélesebb autóból csak az egyik oldalon lehet majd kiszállni. Helyszűke esetén a valóságban is feltétlenül próbáljuk ki a szűk helyre való be- és kiállást, továbbá a kocsiból való ki és beszállást is, mert a túl kiszámított manőverek kocsisérüléseket is okozhatnak. Ha csak nagy ügyeskedés árán tudnánk a kijelölt területre beparkolni, akkor a lehetőségek figyelembevételével érdemes nagyobbra méretezni az építményt.

VÁZSZERKEZET

A kocsibeállók tetőtartó szerkezetét különféle alumínium idomokból, illetve faanyagok felhasználásával alakíthatjuk ki. Az alumínium tartószerkezetek kivitelezése szakértelmet igénylő munka, ezért többnyire ezt ajánlatos szakemberekre bízni. Különösen akkor, ha a tető anyagául domborúra hajlított üregkamrás, vagy tömör polikarbonát lapokat kívánunk felhasználni. Ilyen megoldásokkal több cég is foglalkozik. S bár ezek rendkívül rugalmas, időjárásálló anyagok, szakszerű felerősítésük nemcsak a tetőanyag íves hajlítása és az ívelt tartószerkezet kialakítása, hanem a kellő vízzárás miatt is hozzáértő munkát igényel. Az épületek oldalfalához csatlakozó kocsi beállók előnye, hogy megtakaríthatunk két tartóoszlopot. A sík védőtetőt kb.10 mm hézagot hagyva célszerű a falhoz illeszteni. Ezt a beázások elkerülése érdekében vízelvezető lemezeléssel szokás kiegészíteni.

TETŐBORÍTÁS

A már említett tömör ill. üregkamrás polikarbonát lap látványában is szép, dekoratív anyag. Nem véletlenül választják egyre többen télikertjeik, erkélyeik, garázsbeállóik burkolásához és fedéséhez. A tetők fedéséhez használható üregkamrás polikarbonát lapok változó, 100-200 cm szélességben, általában 2-6 m, vagy ezeknél hosszabb táblákban szerezhetők be az erre szakosodott cégektől és a barkácsáruházakban.
Gépkocsibeállók tetőihez a 10, vagy a 16 mm vastagságú táblák a megfelelők. A lemezek celláit egyik végükön alumínium, a másik végüket pedig páraáteresztő élzáró szalagokkal kell leragasztani. Az aluszalagot mindig a tábla fal felé eső, vagy magasabban levő végére, kell felerősíteni. A végzáró idommal ellátott táblákon a széleket UV álló szilikonos fugamasszával kell kikenni. Ha a táblák közvetlenül az épület falához csatlakoznak, felső lemezszegélyezéssel ajánlatos a csapadékvíz elvezetését megoldani.
Természetesen gépkocsibeállók tetőfedő anyagaként használhatunk más anyagot, pl. PVC-ből, készült hullám- és trapézlemezeket, vagy ugyanilyen profilozású üvegszál erősítésű poliészter táblákat is, sőt esetleg bitumenes hullámlemezek is szóba jöhetnek, ha a fényáteresztés nem különösebben lényeges szempont. Ez utóbbi anyagok felerősítése egyszerűbb, PE fejű rögzítőszög és esetlegesen műanyag alátételemek szükségesek a lefogási helyek alá. Toldáskor legalább másfél hullámnyi legyen az átfedés, és a táblákat mindig a hullám felső részén áteresztett szegekkel kell a szarufákhoz fogatnunk. A jó vízzárás érdekében célszerű a kötőelemek feje alá lágy műanyag alátéteket is húzni a csavarok, szegek szárára. Arra is ügyeljünk, hogy a szélekre mindig teljes hullámmagasságú, de fél oldalmagasságban lefűrészelt borda kerüljön. A tetőnek ajánlatos legalább 5 fokos lejtést biztosítani.

CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

A csapadékvíz elvezetéséhez szükséges csatorna méretét a tetőfelület alapján határozzuk meg. Ez már igen jelentős vízgyűjtő felület, amelynek „hozamát” biztonsággal kell elvezetni. Az esztétikus külső megjelenést szolgálja a deszkákból összeállított, és az összekötő gerendák, illetve a szarufák végein levő hevederlécekre felerősített kb. 250 mm széles ereszszegély, amely hátul még az ereszcsatornát is elrejti.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Dupla frekvenciájú távirányító

A kertkapuk és garázskapuk mozgatását érdemes távvezérelt motorra bízni. Ennek számtalan kényelmi és biztonsági előnye van. Nem kell kiszállni a kocsiból, ha esős időben érkezünk haza, vagy...


Süllyesztett garázs

Praktikus parkolási megoldást kínál asüllyesztett autóbeálló, főleg abban az esetben, ha a kertben nincs hely egy garázs kialakítására, vagy sajnáljuk a kertet egy építménnyel elcsúfítani.