A kempingezéssel, túrázással töltött napok két legfontosabb eszköze a sátor és a hálózsák. Mivel kétszemélyes sátrat A sátor vásárlása előtt el kell dönteni, hogy kempingezéshez, vagy túrázáshoz használjuk majd. A túrázáshoz használt sátrak tömege lényegesebb szempont akár a komfortfokozat rovására is, hiszen egész nap cipelnünk kell. Egy magashegyi sátor súlya 2-3 kg körül mozog, ami minden esetben alumínium rudakat és vékony, de rendkívül erős anyagokat feltételez. Egy kétszemélyes típus tömege az 5 kilogrammot is elérheti.
A mennyiben naponta állítjuk fel, és bontjuk le a sátrat, vagy igen gyakran kempingezünk, akkor profibb felszerelésre lesz szükség, ami jobban bírja ezt a folyamatos használatot. Ha hosszabb ideig egy helyben kempingezünk, és évente egyszer-kétszer csupán, arra a gyengébb minőségű, olcsóbb termékek is megfelelőek.
Vannak az adott tájtípusra kialakított sátortípusok is, bár ez inkább profi túrázóknak ajánlható, hiszen nem olcsó egész sátorsorozatot beszerezni. Hegyvidéken lényeges, hogy a sátor ellenálljon a szélnek, a vízállóság mindenhol fontos. Száraz meleg területeken a szellőzés, és a rovaroktól való védelem kap nagyobb hangsúlyt egy sátor szolgáltatásai közül. A sátor nagy előtere akkor lényeges, ha sok holmit viszünk magunkkal, hiszen ezt ott tudjuk víztől óvva tárolni.
Kétrétegű sátrat vásároljunk, ezek külső és belső sátorponyvából állnak. E típusok jól hőszigetelnek, jó vízálló képességgel rendelkeznek, valamint a keletkező kondenzvíz (a saját magunk által kilélegzett pára) is a külső sátor anyagán fog lecsapódni. Egy kétrétegű sátorban éjszaka körülbelül 7 °C-kal van melegebb a külső hőmérséklethez viszonyítva.
Az alumínium rudas típusok sokkal tartósabbak, jobban bírják a szelet és az állandó sátorállítást-bontást, míg az üvegszálas műanyag vázak erős terhelésnél eltörhetnek. A földbe szúrandó cövekek esetében leginkább alumínium és acél kivitellel találkozhatunk, amik általában minden sátornál elfogadható minőségűek. A kupola és jurta sátrak áramvonalasak, ezeket szélcsendben nem is szükséges minden oldalról kifeszíteni. A sátort – hosszú élettartamának érdekében – nedvesen és piszkosan ne tegyük el, csak szárazon tároljuk. Fontos, hogy gyakori használatnál ne mindig ugyanúgy hajtsuk össze, mivel az itt keletkező hajtási éleken meggyengülhet az anyag. A sátornál egyébként a varrások és a zipzárak a gyenge pontok, ezeket jól nézzük meg vásárláskor.
A hálózsák a pihentető alvás záloga
Hálózsák vásárlásakor az ár mellett annak méretét és hőmérsékleti adatait nézzük: például -10/0/+20 °C. Ebben az esetben a -10 °C-os jelölés azt jelenti, hogy még ekkora külső hőmérsékletnél is megúszható az éjszaka kihűlés nélkül. 
Ebben az esetben a -10 és 0 °C közti sáv tehát az „extrém” tartomány, egy hálózsák vásárlásánál azonban mindig a „komfort” tartományt keressük, mert ez a hálózsák valódi fokmérője. A példánknál maradva a „komfort” tartomány 0 °C-tól +20 °C-ig terjed. Tehát ilyen külső hőmérsékletben a legkellemesebb aludni a hálózsákban. 0 °C alatt fázni fogunk benne, +20 °C felett pedig melegünk lesz.
A különböző hőmérsékleti értékek alapján többféle hálózsákot különíthetünk el. Vannak nyári, három évszakos és téli hálózsákok. Nyári hálózsákot akkor használunk, ha biztosan nem lesz 18-22 °C-nál hűvösebb, de egy európai utazásra három évszakos (tavasz-nyár-ősz) zsákot ajánlott venni, mivel a hegyekben még nyáron is előfordulhat 5?°C vagy szélsőséges esetben akár 0 °C is. Egy komolyabb magashegyi gyalogtúrára pedig olyan téli hálózsák szükséges, aminek a komfortértéke a biztonság kedvéért legalább -10 °C körül van. Számoljuk hozzá a sátornál említett hőmérséklet különbséget is a kalkulációhoz, azaz, ha sátorban alszunk, akkor a sátor egy hideg éjszakán általában 7-10 °C-ot „emel” a külső hőmérsékleten.
A hálózsákok bent tartják a test melegét azáltal, hogy egy jól szigetelő réteget 
képeznek a test és a külső hideg levegő közt. Ha túlságosan felöltözünk, akkor a testhőmérsékletünkkel csak a vastag ruházatot melegítjük át, de a hálózsák „befűtésére” már nem marad energia. Tehát ha egy hálózsákba nagyon felöltözve költözünk be, fázhatunk, míg egy vékony pizsamát magunkra véve a hálózsák sokkal jobb hőérzetet biztosít majd. A három évszakos zsákok tömege 1-1,7 kg közt mozog. Az összecsomagolt méretüket nagyban csökkenthetjük, ha ún. kompressziós tokban tartjuk. Ennél kis hevederekkel tudjuk kinyomni a levegőt a hálózsák anyagából, ezzel csökkentve a méretet.
A „múmia” hálózsákok tartják legjobban a hőt, mert ezek veszik fel legjobban a test alakját. Lehet néhol kapni téglalap alakú hálózsákot is, de ezek messze nem olyan melegek, mint a „múmia” típusúak. A hálózsákok külső anyaga általában poliészter alapú textil, ami nem vízálló ugyan, de szükség esetén különböző szerekkel impregnálható. Belül lehet pamut vagy szintén valamilyen kellemes tapintású műszálas anyag, ami elvezeti a test páráját.
A hálózsákot otthon szétterítve vagy vállfán tároljuk, mert összecsomagolva a 
bélésanyaga tömörödik, és rontja a hőtartó hatékonyságát. Tehát a zsákhoz kapott tokot, csak szállításakor használjuk. Próbáljuk meg minél tovább tisztán tartani, mert a mosás nem tesz jót e kempingtárgynak. Ha mégis elkerülhetetlen a mosás, akkor használjunk speciális hálózsákokhoz való mosószert, melyet túra-szakboltokban beszerezhetünk
A sátor és hálózsák mellet számos túrafelszerelés kapható még nagy választékban, így könnyen kiválaszthatjuk az adott túrához szükséges eszközöket. Kaphatunk moszkitóhálót, konzervmelegítő spiritusz szettet, tűzcsiholó készletet, de akár zsebkályhát is, mellyel a zsebünkben tarthatunk meleget a kezünknek, a hűvösebb őszi túrák alkalmával.