10 véletlen felfedezés

2011-08-29 12:45:53 | Módosítva: 2011-08-29 15:21:19

A tudományos életet sokszor egy balul sikerült kísérlet, az emberi hanyagság, de leginkább a véletlen lendíti előre. Penicillin, bakelit, teflon - csak három azon anyagok közül, melyek felfedezését a vakszerencsének köszönhetjük.
10 - Szacharin



A mesterséges édesítőszerek legismertebb típusa Constantin Fahlberg vegyész nevéhez kapcsolódik. Pontosabban inkább a kezéhez, melyet munkájából visszatérve nem mosott meg. Fahlberg 1879 környékén kőszénkátránnyal kísérletezett, és a történet szerint hazatérve, koszos kézzel fogott meg egy péksüteményt, ami a szokásosnál jelentősen édesebbnek tűnt. Megkérte feleségét, hogy kóstoljon meg egy másik darabot, de annak normális volt az íze. Másnap visszatérve laborjába, a kísérletei környezetében szintén felfedezte az előző napi édes ízt. Az anyagból később kristályos édesítőszert készítettek, a fogyókúrázók és cukorbetegek nagy örömére.

9 - Smartdust



Smardustnak hívnak minden olyan apró elektromechanikai rendszert (robotokat, szenzorokat, és egyéb eszközöket), melyek képesek fény, hang, hő, regések vagy kemikáliák érzékelésére, és ezeket az észleléseket vezeték nélküli módon képesek továbbítani. Jamie Link 2003-ban az egyetemista feltalálók versenyén a fődíjat nyerte el véletlen felfedezésével, amivel káros vegyi anyagok vagy kórokozók válnak észlelhetővé, illetve képes rákos sejtek elpusztítására is testen belül. 

8 - Coke



Számos véletlenül felfedezett ételt és italt jegyez fel a gasztrotörténet (ilyen például a burgonyaszirom is), de egyik sem járt be olyan sikeres utat, mint a Coke (azaz a Coca-Cola). Az atlantai illetőségű John Pemberton fejfájás elleni szerekkel kísérletezett, az összetevőket egymással vegyítette, és ennek folyományaképpen keletkezett a máig is népszerű ital. Az első 8 évben csak gyógyszertárban árusították, majd ezután kapta meg az engedélyt, hogy palackba töltve kisebb boltokban is megvásárolható legyen. A Coke pontos összetétele a mai napig titok.

7- Teflon



Az 1930-as években a CFC-k (az ózonréteget súlyosan károsító, klórozott-flurozott szénhidrogének) még nem számítottak veszélyes anyagnak, így számos kísérlet folyt velük kapcsolatban. A DuPont cég vegyészmérnöke, Roy Plunkett egy új típusú CFC-vel dolgozott, amit TFE-nek hívnak. Az eredetileg hűtőanyagnak szánt anyagot sósavval akarta reakcióba hozni, ehhez a TFE-t elgázosította, és nagy nyomáson tartályokban tárolta. Amikor eljött a kísérlet ideje, azt tapasztalta, hogy a tartályokban gáz helyett csak fehér pelyhek találhatóak. Ekkor még nem tudta, hogy ez az anyag hamarosan emberek millióinak életét fogja megkönnyíteni a konyhai munkák során. 

6 - Vulkanizált gumi



Charles Goodyear egy évtizedet szánt arra, hogy a nyersgumit melegben és hidegben is rugalmassá, ellenállóvá tegye, ám semmilyen segédanyag nem látszott erre alkalmasnak. A kísérletek során egyszer gumit, ként és ólmot hagyott a forró tűzhelyen. A keverék ugyan elszenesedett, megkeményedett, de továbbra is használható volt. Ez jelentette az áttörést, amit azóta több ezer féle termék használata során élvezhetünk.

5 - Bakelit



1907-ben a sellak volt az legelterjedtebb szigetelőanyag az elektromos eszközökben. A sellak Délkelet-Ázsiában élő rovarok páncéljából készül, importja, feldolgozása bonyolultnak és költségesnek bizonyult. Leo Hendrik Baekland, dán mérnök ezt az anyagot próbálta kiváltani valami mással. Kísérletei során végig egy hőre lágyuló anyagra számított, a végeredmény mégis egy olyan matéria lett, ami ellenáll a magas hőmérsékletnek is, deformáció nélkül. Az anyag neve a feltaláló után bakelit lett, ami az első műanyag lett a világon. A bakelitet a mai napig előszeretettel alkalmazzák előnyös tulajdonságait miatt, szigetelőanyagként és burkolatként egyaránt.

4 - Radioaktivitás



Két szó, amit nem szeretünk egy mondatban hallani, a "ajjaj!" és a "radioaktív". Henri Becquerel egy véletlennek köszönheti, hogy rájött ennek a láthatatlan sugárzásnak a tényére. Becquerel 1896-ban két dologgal kísérletezett, fluoreszcenciával (elektronok gerjesztésével és az általuk kibocsátott sugárzással), valamint a frissen felfedezett röntgensugárzással. Arra volt kíváncsi, hogy a napon hagyott ásványi anyagok bocsátanak-e ki röntgensugarakat, miután visszavitte őket a laboratóriumába. A kísérleteket azonban télen végezte, sokszor egy hét is eltelt napsütés nélkül, ezért az ásványokat a fiókban hagyta a fotográfiai filmek mellett, melyekkel a röntgensugárzást fogta fel. Azt vette észre, hogy az uránérc akkor is "nyomot" hagyott a filmen, ha előzőleg nem kapott besugárzást. Később, Marie és Pierre Curie-vel együttműködve jöttek rá a radiokatív bomlás tényére.

3 - Mályvaszín



1856-ban, az akkor 18 éves William Perkin mesterséges kinint (lázcsillapítót) kívánt létrehozni, a malária tüneteinek enyhítésére. A kísérletek során egy sűrű, szép mályvaszínű keverék keletkezett, ami az első mesterségesen előállított festék lett. Nagy előnye volt a természetes színezékekkel szemben, hogy színe intenzívebb, ragyogóbb volt, és nem fakult ki a mosások során. Ezt a mályvaszínű anyagot nem csak ruhaanyagok színezésére használták a későbbiekben, hanem biológiai kísérletek megfestésére is, amivel Paul Ehrlich német biológus az immunológia és kemoterápia úttörőjévé is vált.

2 - Pacemaker



A kórosan gyors és a kritikusan lassú pulzust a szív szinuszcsomójának nem megfelelő működése okozza. Mivel a szinuszcsomó is elektromos impulzust bocsát ki, a szív kívülről is ingerelhető (pl. defibrillátor), egy apró eszköz és néhány vezeték segítségével helyreállítható a megfelelő ritmus. Az eszköz feltalálása korántsem volt ilyen tudatos. Az amerikai Wilson Greatbach olyan eszközt szeretett volna létrehozni, amivel a szívzörejek akusztikusan rögzíthetővé válnak. Véletlenül azonban egy rossz elektronikai elemet cserélt ki az áramkörben, aminek következtében egy olyan elektromos készüléket kreált, ami 1,8 milliszekundumig impulzust bocsát ki, majd egy másodpercig várakozik, ezután ugyanez ismétlődik, amíg az áramforrás bírja. Ez azt jelentette, hogy eltaláta a közel tökéletes szívritmust. A pacemaker az 1950-es évektől vált beültethetővé, ekkor találták fel a nagy méretű elektroncsöveket leváltó apró tranzisztorokat. Segítségével ma már teljes életet lehet élni, és az áramforrás feltöltése vagy cseréje is egy apró beavatkozással elvégezhető.

1 - Penicillin



A penicilin a XX. század egyik legnagyobb felfedezése, számos betegség gyógyítása ennek a természetes antibiotikumnak köszönhető. Alexander Fleming a trehányságának köszönheti a penicillin felfedezését. 1928-ban szabadsága előtt nem fektetett nagy hangsúlyt laborjának kitakarítására, és egy héttel később visszatérve egy addig nem látott gombafajt talált a mikrobiológiai kísérletein. Érdekes módon ennek a gombának a környezetében nem talált baktériumokat, ami arra utalt, hogy az újonnan felfedezett anyag antibakteriális képességekkel bír. A penicillin a legszélesebb körben használt antibiotikum, melyet ma is számos baktérium által okozott fertőzésnél használnak.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A menetes kötések tömítéséről

Pontosan nem mérhető és kimutatható, hogy milyen mértékű hézag keletkezik, ezen túlmenően pedig a menetek tűrésértéke is minden menetnél különböző lehet. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közbülső...


Csőmenet-tömítő anyagok

Hosszú évtizedeken keresztül kizárólag a kenderkócot használták csőmenetek tömítésére, napjainkban a teflon az uralkodó anyag. Az előnyöket és hátrányokat mutatjuk be.