Villámhárító rendszer

2011-09-10 20:51:04 | Módosítva: 2011-09-12 20:04:28

Magyarországon évente 3-4 villám/km2 villámsűrűséggel számolhatunk, minden tízedik épületet pedig már ért villámcsapás. A jól kiépített villámvédelmi berendezés felfogja és levezeti a talajba a villám energiáját anélkül, hogy az épületben bármi károsodás, tűz keletkezne. A villámvédelem több fokozatból álló rendszer. A fő rendszer a vonatkozó szabvány (MSZ EN 62305) előírásai szerint, az épület külső részein három részből áll. A villámhárítóra vonatkozó követelmények kifejtése a földelőtől a felfogó felé halad; a szokásos sorrend megfordítás azért indokolt, mert a kivitelezés általában a földelővel kezdődik.

Földelő

A földelő a villámhárító-rendszernek az a része, amely közvetlen érintkezésben van a talajjal, és amelynek feladata, hogy a villámhárító által felfogott és levezetett villám áramot a nélkül oszlassa szét a talajban, hogy az a környezetre (személyekre, tárgyakra) veszélyt jelentene.

A földelő elrendezése kétféle lehet. Az ún. „A” elrendezésű földelő a talajba ágyazott vonalszerű, vízszintes és/vagy függőleges helyzetű vezetőkből áll. A „B” elrendezésű földelő gyűrű- vagy hálószerűen a talajba ágyazott vezetőkből épül fel (keretföldelő, betonalap-földelő stb.). Utóbbi elrendezésnél lényeges feltétel, hogy a földelő mérete összemérhető legyen az épület méretével.

Az épület földelőjét mesterséges és természetes földelők kombinációja is alkothatja. A természetes és a mesterséges földelő nem mindig választható szét egyértelműen. Így például a betonalap-földelőt általában természetes földelőnek szokás tekinteni, akkor is, ha a földelő feladatát nem a bordázott betonacél, hanem kifejezetten villámvédelmi célra szolgáló, sima felületű kör- vagy szalagacél látja el.

Levezető

A levezető feladata a villámáram levezetése a felfogótól a földelőhöz. A gyakorlatban sokszor okoz gondot a felfogó és a levezetők fizikai határának kijelölése. Általánosságban azt tekintjük felfogónak, ami a tetőn van, levezetőnek pedig az oldalfalon vagy épület belső terében elhelyezett, többnyire függőleges vezetőket. Ennél szakszerűbb, ha a felfogó és a levezető határának megállapításakor abból indulunk ki, hogy a villámhárítónak mely részére eshet a villámcsapás talppontja és melyikre nem. Az utóbbi részek ebben az értelemben a védett térbe esnek, és levezetőnek tekinthetőek.

Levezetőnek tekinthető továbbá a lapostetőn a felfogórudakat összekötő vezető, függetlenül attól, hogy hétköznapi értelemben a tetőn van. Ugyanakkor 60 m fölötti magasságú épületeknél az épület homlokzatának felső részét is védeni kell a közvetlen villámcsapások ellen, ekkor tehát a homlokzat felső részén elhelyezett vezető a felfogó részét képezi, annak ellenére, hogy az épület oldalán és nem a tetején van.

A levezető és a falfelület távolságának megválasztása tűzvédelmi szempontok alapján történik, annak érdekében, hogy a levezetőn a felfogót érő villámcsapáskor levezetett villámáram hatására keletkező hő ne okozhasson tüzet. A levezető falszerkezeten belül is létesíthető, ha tűzvédelmi vagy más megfontolások nem zárják ki ezt a lehetőséget.

Felfogó

Amikor ránézünk egy épületre, rögtön szembetűnik, hogy rendelkezik villámvédelemmel; villámhárítóval, másképpen, úgynevezett felfogókkal. Ezek a tető legmagasabb pontján helyezkednek el, és nagy keresztmetszetű huzalok kötik össze őket egymással, illetve a földdel. A felfogók feladata a villámok felfogása, majd biztonságos levezetése.

A felfogókat a védendő felület alakjának megfelelően a kiemelkedő részeken, valamint a széleken helyezik el, (pl. a tetőn úgy, hogy a becsapódó villám árama rövid úton levezethető legyen). A mechanikai stabilitás szempontja miatt a felfogórudakra, illetve a felfogóvezetőkre eltérő követelmények vonatkoznak A felfogórudak, illetve felfogóvezetők helyét úgy kell megválasztani, hogy lehetőleg az épület sarkainak, széleinek közelében legyenek, így képezzenek egy védett teret.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

Címkék: villám, áram

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

desertfox avatarja

desertfox         Villámháritó építése

<a href="https://www.villamharito.com">Villámhárító építése</a>

desertfox avatarja

desertfox         videók

Sok videó itt megtalálható http://www.villamharito.com

Napelemek számokban

A napelemet tervezgetőknek azt az általános szabályt szokták mondani, hogy maximálisan akkora napelem kapacitást érdemes házunkra kiépíteni, amennyi az átlagos villanyáram fogyasztásunkat...


Villám- és túlfeszültség-védelem

A nyári zivatarok jelentős villám tevékenységgel párosulnak. Afelhőkben felhalmozódó hatalmas feszültségek nagyobb részben a szomszédos felhők felé kisülnek, miközben óriási energiák szabadulnak...