Kertöntözés tömlővel

TÖMLŐK ÉS GYORSCSATLAKOZÓK

Az ideális öntözőcső olyan hosszú, hogy a kert minden pontjáig elér, de nem biztos, hogy úgy a legpraktikusabb, ha mindez egy darabban van. A kertek többségében nincs kiépítve több vízvételi lehetőség, tehát a kerti csap, vagy a szivattyúval felszerelt fúrt kút helye már adott a területen, onnan kell eljuttatni a vizet az összes növényhez.
Az öntözőcsövet dobra tekerve is tárolhatjuk, ennek előnye, hogy nem törik meg,és csak a megfelelő hosszúságú vezetéket kell letekernünk használatakor. Ha több rövidebb öntözőcsővel rendelkezünk, azokat a hagyományos módszerrel elég körülményes volt összetoldani. Régebben egy fémcsövet kellett belehelyezni mindkét slag végébe, majd bilincsekkel rászorítani a tömlőt a csőre. Ha a méret nem passzolt eléggé, akkor melegíteni kellett a tömlőt, hogy hőtágulása folytán rámenjen a fémcsőre.
Ezeket a módszereket mára felváltották a gyorscsatlakozók, toldó-elemek, amelyek egyszerűen felszerelhetők az öntözőcsőre. Ezt követően pedig egy mozdulattal összecsatlakoztathatjuk, vagy ugyanilyen egyszerűen oldhatjuk a tömlők közötti kötést. Gyorscsatlakozók óriási választékban kaphatók már a gazdaboltokban és a barkácsáruházakban. Ezek ára márkájuktól függően a néhány száz forintostól párezerig terjedhet.
Kiválasztásukkor elsődlegesen arra figyeljünk, hogy milyen átmérőjű tömlőhöz vásároljuk. Találhatunk közöttük szűkítős és bővítős megoldásokat, amelyeknek köszönhetően különböző átmérőjű csövek is összeköthetők velük.
Felszerelésük egyszerű: először ráhúzzuk a csőre a szorítócsavart, majd a tömlőt behelyezzük a számára kialakított nyílásba, végül pedig a szorítót rátekerjük. Miután mindkét összekapcsolandó csőnél ezzel végeztünk, egy kattintással össze is illeszthetők az elemek.
Bár a gyorscsatlakozók ára nem túl magas, ám meghibásodásuk esetén mégis bosszantó lehet, ha nincs otthon tartalék. Nem árt óvnunk e szerelvényeket, mert ez könnyen bekövetkezhet. A hibák oka az esetek többségében abból ered, hogy összekapcsoláskor sár és homok kerül a szerkezetbe, ami rövid idő alatt kikoptatja az alkatrészeket. Ez egyszerűen elkerülhető, ha összekapcsolás előtt leöblítjük a földön húzva beszennyeződött alkatrészeket.

MILYEN VASTAG TÖMLŐT VÁLASSZUNK

Az öntözőtömlő kiválasztásánál is érdemes néhány szempontot mérlegelni, nem csak az ár alapján dönteni. Ezeknél a termékeknél elég nagy árkülönbségek tapasztalhatók, és az olcsóság gyakran a minőséggel kapcsolatos kompromisszumokkal jár együtt.
A legolcsóbb csövek a félcolosak, ám ezek olyan vékonyak, hogy alig jön ki rajtuk víz. Ezért érdemes kertöntözési célokra, legalább háromnegyed-, vagy egycolos átmérőjű tömlőt választanunk. Az öntözőcső vastagságát nem árt összhangba hoznunk a víz nyomásával. Ha a vezetékes vízhálózatról öntözünk, annak nyomása miatt vékonyabb csővel is dolgozhatunk, de szivattyús vízellátású öntözéskor inkább vastagabb slagot szerezzünk be. A vékonyabb tömlő csőellenállása nagy, és ha nagyon hosszú, akkor a hálózatra (szivattyúra) csatlakozó végénél túl nagy nyomás jöhet létre, szétveti a csatlakozókat. A tömlők oldalerősítését és anyagvastagságát is érdemes megnézzük a döntés előtt. Az olcsó tömlők általában vékony anyagúak, könnyen összenyomhatók, könnyen megtörnek így locsolás helyett állandóan a megtört részeket kell majd széthajtogatnunk, hogy azok újra átengedjék a vizet. Ha a tömlőre elzáró szerelvény kerül, akkor a víznyomásnak megfelelő nyomásálló csövet kell választanunk. A tömlő gyári csomagolásán jelzik, hogy mekkora víznyomásra alkalmazható.

SZÓRÓFEJEK, ÖNTÖZŐEGYSÉGEK

Az öntözőcső végére legjobb állítható porlasztású szórófejet, öntözőpisztolyt választanunk, így ugyanis az öntözési célt figyelembe véve végezhetjük munkánkat. Beállításának a függvényében a vizet akár permetszerűen porlaszthatjuk is, ami különösen jót tesz a páraigényes növényeknek. Szintén apró cseppmérettel öntözhetjük a vetést, így a víz nem veri ki a magokat a földből. A már erős fák tányérjainak öntözésekor pedig a legnagyobb vízhozamra állítva az öntözőfejet egy sugárban áramlik ki a víz.
Amennyiben a kézi öntözés helyett inkább azt választanánk, hogy a szórófejek helyettünk végezzék el a munkát, de föld alá telepített, automata öntözőrendszert mégsem szeretnénk kiépíteni, akkor is számos változat közül választhatunk. A gyep és virágágyások öntözésére egyaránt alkalmasak a teljes körben öntöző szórófejek, ám ha a ház melletti részt is be szeretnénk öntözni a fal nedvesítését elkerülve, akkor négyzetes szórásképű, „bólogató” öntözőegységeket is szerezzünk be. E szórófejek az előbb említett gyorscsatlakozókkal egyszerűen összeköthetők az öntözőtömlővel. Kiválasztásukkor nézzük meg, hogy mekkora nyomáshatárok között működnek megfelelően.
Két praktikus dolgot érdemes még szem előtt tartani. Az egyik, hogy ha a füvet naponta öntözzük is, a tömlőt teljes hosszában 2-3 naponta helyezzük át. Ellenkező esetben a gyep nagyon hamar megsárgul alatta és elcsúfítja az egész területet. A másik pedig, hogy az öntözőegységek kiválasztásánál nézzük meg, hogy melyiket, mennyire egyszerű áttelepíteni egyik helyről a másikra. Például a zöldségest öntöző fej lehet leszúrós, hiszen az egész nyáron a helyén maradhat, elegendő csak a locsolás megkezdése előtt rácsatlakoztatnunk a tömlőt.
Ám a füvet öntöző szórófejek közül legpraktikusabb, ha „szántalpakon” csúszó változatot választunk, ezeket ugyanis távolról is (anélkül, hogy vizesek lennénk, vagy az öntözést le kellene állítanunk) át tudjuk húzni, a még öntözetlen részekre.