Lábazat és padló hőszigetelés

2011-10-11 00:34:33 | Módosítva: 2011-10-11 00:34:33

Egyre többet lehet hallani a hőszigetelés fontosságáról, itt van tehát az ideje, hogy kicsit részletesebben is szemügyre vegyük épületeink hőszigetelési kérdéseit szerkezetenkénti lebontásban. Az általános építkezési ütemezést követve az első a lépésben a talajjal érintkező szerkezetek hővédelmét vizsgáljuk meg, a lábazatok, valamint talajon fekvő padlók kerülnek górcső alá.

A homlokzaton a lábazati rész van a leginkább kitéve az időjárásnak és a mechanikai hatásoknak. Ennek ellenére nem lehet szigeteletlenül hagyni, semmi esetben sem. Új épületeknél, amennyiben olyan jó hőszigetelő képességű falazó anyagot választunk, amire már nem kell külön hőszigetelés, akkor a lábazat betonszerkezete képes hőhidat okozni. Régi, de felújított épület esetén ugyanígy járunk, ha csak a homlokzatot szigeteljük, és a külső fal alsó részét szigeteletlenül hagyjuk.

Ismert, hogy minél nagyobb a különbség a hőszigetelt és a szigeteletlen szakasz hőátbocsátási tényezője között, annál erősebb lesz a hőhíd hatása, annál könnyebben fog a nedvesség lecsapódni a kritikus felületeken, ami után már egyenes út vezet a penészesedéshez. Sajnos, utólagos hőszigeteléshez nem mindig kérik tervező segítségét, és a család esztétikai szempontjai („a szép terméskő lábazat”) győznek az épületfizikai szempontok fölött.

A lábazat rétegrendje szerint szigetelendő alsó sáv magassága épületenként változik. Egy zárt telken álló családi ház esetében az alsó fél méteres sávról van szó, egy utcai fronttal rendelkező épület esetében 2 méteres magasságig, fogadószintes épületeknél a teljes fogadószint magasságáig célszerű a lábazat rétegrendjét felvinni. Ebben a sávban a hőszigetelésre az szabvány szerint gyártott formahabosított expandált polisztirol hőszigetelő lemezeket kell alkalmazni.

Erre a hőszigetelő lemezre felületi mintázatának köszönhetően jobban tapad a ragasztó, így különösen alkalmas homlokzati hőszigetelő rendszerekhez. A lábazati szigetelésre a homlokzatszigetelésnél megszokott módon kell a rendszer többi elemét (ragasztóba ágyazott üvegháló, alapozó, vékonyvakolat) felhordani. Ami a szigetelés vastagságát illeti, optimális, ha a lábazati- és a homlokzati fal hőszigetelő képessége nem térnek el. Ügyelni kell arra is, hogy lehetőleg a lábazat ne ugorjon ki a homlokzat síkjából. Ha mégis, a kiugró részt megfelelően kell kialakítani (bádogozás, műkő vagy egyéb ellenálló anyagok alkalmazása a szükséges lejtéssel). Éppen ezért, a homlokzaton alkalmazott lemezeknél 1 cm-rel vékonyabb, de azonos hőszigetelési értékkel bíró szigetelő táblákat kell a lábazaton elhelyezni; így a homlokzaton lefolyó víz lecseppentése is megoldott lesz.

Nem alápincézett épületek esetén a talajon fekvő padló a hatodik oldala az épületnek. Nyilvánvaló, hogy ezt is szigetelni kell, mert csak a teljes körű hőszigetelés vezethet tartós és jó eredményre. Ezek a padlók az épület körvonala mentén szenvedik el a legnagyobb hőveszteséget; különösen akkor, ha az épület ki van emelve a talajszintből, és a lábazaton keresztül fokozott hőveszteséggel kell számolni. Ezért áll tehát az új épületenergetikai rendeletben az, hogy a hőszigetelést csak az épület külső sávja mentén (1-2 méter) kell elhelyezni. Nem számol a rendelet viszont azzal, hogy ebben az esetben, a vízszintes és lépcső nélküli padló kialakítása érdekében többlet esztrichet kell alkalmazni, ami árban sem mindig kedvező, és a kivitelezést is fölöslegesen bonyolítja. Mindezt úgy, hogy közben a ház energiaveszteségét növeljük.

Célszerű tehát az egész talajon fekvő padlót hőszigetelni. Itt is kétféle módszert követhetünk. A gyakoribb az, amikor a vízszigetelés fölé helyezik el a terhelhető EPS lemezeket, majd a technológiai fólia terítése után az aljzatbeton elkészítése következik. Rendelet szerint az épületek kerülete mentén a padlók hőátbocsátási tényezője nem lehet több, mint 0,5 W/m2K. Ez legalább 6?cm vastag EPS hőszigetelő anyag alkalmazásával érhető el. Két másik okból is célszerű a teljes padlófelületet hőszigetelni. Egyrészt a padlók esetében fokozottan kell ügyelni a felületi hőmérséklet alakulására. Komfortérzetünket jelentősen tudja rontani, ha télen egy hideg felületen kell járni, ezért a padlót hőszigetelni nem is elsősorban az energiatakarékosság okán kell. A másik, hogy a padlók esetében az utólagos hőszigetelés különösen nagy gonddal jár. Az új ajtóküszöbök kialakítása, és a belmagasság csökkenése is elriaszthat ettől a lépéstől. Érdemes tehát a kivitelezés fázisában a jövő energiaáraira gondolva teljes körűen szigetelni a házat.

Ritkább, és csak meghatározott talajnedvesség viszonyok mellett alkalmazható az úgynevezett „fordított padló” (a fordított tető analógiájára). Ebben az esetben a nedvességnek tartósan ellenálló hőszigetelést egyenesen a tömörített kavicságyra lehet fektetni, majd arra vékony polietilén fólia terítésével kell megakadályozni azt, hogy a talajpára a szerkezetbe jusson. Komolyabb talajnedvesség esetén vagy a hagyományos rétegfelépítést kell alkalmazni, vagy a hőszigetelésre kerülő beton felületén kell a vízszigetelést kialakítani. 5 cm vastag hőszigetelő lemezek alkalmazásával már elérhető a rendelet szerinti hőátbocsátási érték, de a környező országok előírásait is ismerve ki lehet jelenteni, hogy az előremutató érték 0,35 W/m2K, 8-9 cm vastag hőszigetelés beépítését indokolja.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

WPC teraszburkolat

A kert tulajdonosok a házuk melletti terasz vagy üdítő fürdőzésre épített medencéjük közvetlen környezetét igyekeznek olyan burkolattal befedni, amely nemcsak dekoratív látványt biztosít, de...


Belsőépítészeti tábla anyagok

Lakásunk egyedi arculatának formálásához igen sokféle alapanyag áll rendelkezésünkre. Ezek között a különféle táblaanyagokra is érdemes nagyobb figyelmet fordítani. Alkalmazásuktól azonban a...