Tisztelt szerkesztőség! Mostanában azt tapasztalom, hogy gondosan ápolt leanderünk levelei sárgulnak, hullnak. Mit csinálunk rosszul? Túlöntözzük vagy alul? Nincs tápanyaga, vagy nagyon sok neki a nap? Egyes elméletek szerint a kávézacc jó a növényeknek. Mostanában elég sok zaccot szórtunk a földjére. Lehet, hogy ezzel ártunk neki?A leándernek a túl sok nap nem árthat és a túlöntözés sem, úgyhogy a tápanyaghiány marad. Én mindenképpen átültetném nagyobb cserépbe, vagy ha az nem megy, ki kell venni a cserépből, körbe pár centit le kell faragni a földlabdából, majd vissza a cserépbe, és köré virágföld és tápanyag kerüljön (vas és magnéziumhiány okoz leginkább sárgulást). Leginkább a komplex tápanyagot éri meg adni, amiben az előbbiek is vannak. A tápoldat ilyenkor jobb, mint a szilárd tápanyag, mert gyorsabban felszívódik. Ha csak az alsó, törzs-közeli levelek sárgulnak, az természetes is lehet, mert ahol fásodik a törzs, ott lehullnak a levelek.
A földcsere azért is fontos a tápozás mellett, mert egy olyan növény ami pl. 6-8 éve ugyanabban a földben van, annak nem csak a tápanyaghiánya van, hanem maga a föld is rossz minőségű, a tápanyagokat nem köti meg a tápoldatból, az csak átfolyik rajta. Végeredményként; a kettő együtt hatásos (részleges talajcsere és tápanyag utánpótlás).
A növényi magok, mint a kávé is tele vannak minden szükséges tápanyaggal, hiszen egy új növény kifejlődését kell biztosítaniuk. A kávé zacc magas nitrogéntartalma mellett sok mikroelemet is tartalmaz, és viszonylag gyorsan bomlik le, azaz válik a növények számára felhasználhatóvá. Ennek oka a nitrogéntartalom mellett, hogy apróra daráltuk és főztük. Így viszonylag gyorsan, pár héten belül felvehető tápanyagot szolgáltat.
Érdemes komposztálni, és már humusz formában a növények mellé rakni. Lehet egyből a cserépbe is tenni, de akkor azt ne vigyük túlzásba, a kis adagok között tartsunk szünetet pár hétre. Ennek oka, hogy kivédjük a kedvezőtlen pentozán hatást. Ennek lényege, hogy a nitrogénmegkötő és bontó baktériumok hasznosak a növénynek, mert a nitrogént felvehető állapotúra alakítják. Ám ha sok átalakításra váró nitrogéntartalom van egy cserépben vagy a talajban, akkor e szervezetek felszaporodnak, és megkezdik az átalakítást, ám az ő életfeltételeikhez is kell a nitrogén.
Azaz a felszaporodásuk miatt egy időre relatív nitrogénhiány lép fel, mert amíg a nitrogén e baktériumok sejtjeiben van, addig a növények nem vehetik fel. A baktériumok munkájuk végeztével, az átalakítható nitrogéntartalom 
csökkenésével elpusztulnak, azaz számuk jelentősen megcsappan. Sejtjeik lebomlanak, és már a növények számára megfelelő formájú nitrogénvegyületek szabadulnak fel.
Tanulság: kávézacc és pillangós virágú zöldtrágyák alkalmazására, hogy hagyni kell időt a lebomlásra, mert hosszú távon e folyamatok a talaj nitrogéntartalmát javítják, ám a pentozán hatás ideje alatt előbb csökken a nitrogéntartalom. Legjobb, ha már eleve komposztálva adjuk ezeket a növényi szerves trágyákat a növényeinknek, vagy mellé adagolunk pluszban nitrogén műtrágyát, hogy a relatív hiány ne alakuljon ki.