Termékbemutatók

Csodamatrac, csodatermék, csodaárak

2011-11-05 21:43:52 | Módosítva: 2011-11-05 21:43:52

„Fergeteges bemutató”, „Ingyenes tanácsadás”, „Meggyógyítjuk, megfiatalítjuk, megszépítjük”, „A csodamatrac rendbe hozza”, „INGYEN! INGYEN! INGYEN! GARANTÁLT NYEREMÉNY!” Ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják – elsősorban az idősebb korosztályt – a vállalkozások bemutatóikra, ahol aztán – ha nem később – kiderül, hogy semmi sincs ingyen, semmi sem garantált,és végképp nem gyógyítja, szépíti, fiatalítja meg az adott termék az erre vágyókat.

Gombamód szaporodtak meg azon vállalkozások, melyek úgynevezett üzleten kívüli értékesítésre, azon belül is termékbemutatókra szakosodnak. Ezen cégek célközönsége elsősorban az idősebb, nyugdíjas generáció, nem véletlenül. Ők azok, akik koruknál fogva több egészségügyi problémával élnek, akik több szabadidővel rendelkeznek, és akik sokkal kevésbé gyanakvóak, mint az információk és az internet uralta világban szocializálódott fiatalok. Nem is lenne ezzel még baj, ha nem épp az ő hiszékenységükre, naivitásukra és kiszolgáltatottságukra alapozna a vállalkozások egy jó része. Azt sem szabad elfelejteni, hogy itt több százezer forintos termékekről van szó, amelyet többnyire banki kölcsön segítségével vesz meg a vásárló.

Kiemelt védelem a fogyasztóknak

Nem véletlenül védi mind az Európai Unió, mind Magyarország ezen kereskedelmi tevékenység fogyasztóit kiemelt módon. A termékbemutatók úgynevezett üzleten kívüli értékesítési formák, jogilag az ilyen bemutatók során köttetett szerződések üzleten kívül kötött szerződésnek minősülnek. Jogszabályi alapját az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1985. december 20-i 85/577/EGK tanácsi irányelv, és az annak megfelelő hazai norma, az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet adja meg. Ezek szerint üzleten kívül kötött szerződésnek minősül az olyan szerződés, mely megkötésére vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy és fogyasztó között, a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor. A norma külön nevesíti azt az esetet, amikor a vállalkozás vagy harmadik személy által fenti célból szervezett utazás, rendezvény alkalmával kerül sor szerződéskötésre.

Elállás nyolc munkanapon belül

A kiemelt jogszabályi védelmet – a részletes tájékoztatási kötelezettség mellett – az úgynevezett elállási jog biztosítja. Azaz a fogyasztó termék vásárlása esetén a termék kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül, indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, azaz nem feltétele ennek, hogy a termék hibás legyen. Szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén a szerződéskötés napjától számított nyolc munkanap elteltéig gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó. Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.

Az elállás jogáról a fogyasztó érvényesen nem mondhat le, azaz minden esetben megilleti ezen jog. Amennyiben eláll a szerződéstől, a fogyasztó nem köteles megtéríteni a terméknek azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye, és nem köteles a termék használatáért használati díjat fizetni. Természetesen az átvett termék neki felróható értékcsökkenéséért azonban helytállni tartozik. Nem gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó, ha a terméket nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni.

Trükkök, átverések, agresszív kereskedelmi gyakorlatok

Mint fentebb írtuk, ha a vállalkozás kezdeményezésére, annak üzletén, telephelyén kívül kerül sor a szerződés megkötésére, az üzleten kívül kötött szerződésnek minősül. Gyakori vállalkozói magatartás, hogy a semleges helyen lezajlott céges bemutató után elszállítják a fogyasztókat üzlethelyiségükbe a vállalkozás képviselői, mivel „csak ott tudják aláírni a szerződést.” Ezzel ki is kerülik, kerülhetik a rendeletet, és – véleményük szerint – máris nem él a nyolc munkanapos elállási lehetőség. Nem ritka az az eset, amikor egy adott termék bemutatójára hívják meg a fogyasztókat, aztán más terméket értékesítenek számukra, és állításuk szerint – mivel a bemutató kezdeményezése nem erre az árura vonatkozott – nem kell alkalmazni a kormányrendeletet.

Mint a fentiekben láttuk, ez nincs így. A formai kötöttségek azok, melyekkel kapcsolatos a panaszok többsége. Tájékoztatják ugyan az elállási lehetőségről a fogyasztót – hiszen ennek hiányában semmis a szerződés – de azt vagy nagyon apró betűmérettel, azaz olvashatatlanul teszik, vagy a szerződés valamely alpontjában, eldugva az ügyfél elől, vagy éppen sürgetik a fogyasztót a szerződés aláírására, aki így végig sem tudja olvasni ezen blankettaszerződéseket. Ez természetesen nem mentesíti az egyes fogyasztókat sem, hiszen a szerződést annak értelmezése és elolvasása nélkül nem tanácsos aláírni.

Bezárt ajtók, bánatpénz, foglaló, kötbér

Az elállási jog gyakorlása kapcsán gyakori vállalkozói próbálkozás, hogy a fogyasztó már elkésett, mert nem érkezett meg elállási nyilatkozata időben, holott érvényesnek kell tekinteni azt, ha időben elküldte a fogyasztó. Szintén a jogi norma semmibevételét jelenti, hogy mivel a termék átvételétől élhet a jogszabály szövege szerint elállási jogával a fogyasztó, ezért a cégek úgy vélik, hogy az átvételig nem teheti meg ezt a vásárló, azaz feltétlenül át kell vennie az általa nem kívánt dolgot, és majd azt követően visszaküldenie azt.

Egyébiránt a jogszabály hiányossága, és egyben az EU által a jövőben módosítandó szempont az irányelvben, így a hazai normában is, hogy hiányzik a vételár viszszaszolgáltatási határideje, ami például a távollévők között kötött szerződéseknél 30 napban van maximalizálva.

Előfordul nem egyszer, hogy a szerződésben a fogyasztó azt írta alá, hogy lemond elállási jogáról – a fentiek alapján ez nem lehetséges. A talán leggyakrabban előforduló probléma pedig az, hogy a vállalkozás a szerződése alapján elállás esetére bánatpénz, foglaló vagy előleg megfizetését köti ki, ami csak akkor lenne jogos, ha nem a jogszabály által nyújtott elállás lehetőségével élne a fogyasztó. Ebben a körben ugyanis semmi nem követelhető tőle a rendeltetésellenes használatot leszámítva. Több fogyasztó jelezte korábban, hogy a bemutató közben rájuk zárták a terem ajtaját, agresszívan kezdtek viselkedni a fogyasztókkal, és addig nem engedték útjukra őket, amíg nem írtak alá legalább egy szerződést.

Elmaradt ebéd, 20 perces körkép

Egy másik körben azok, akik nem írták alá a szerződést, nem kapták meg a felhívásban közölt ebédet, míg másokat azzal fenyegettek meg, hogy nem viszik őket haza az autóbusszal, amíg legalább egy terméket nem vásárolnak meg. Ennél kevésbé súlyos eset, amikor Magyarország egy festői helyére viszik el a fogyasztókat, ingyenes körképlátogatást hirdetve, majd a többórás előadást követően 20 percük marad megtekinteni a honfoglalás képeit. Hogy mennyire készülnek egyes kereskedők eleve tisztességes magatartásra, azt jól mutatja, hogy amikor civil fogyasztóvédők akartak részt venni egy buszos kiránduláson, a túravezető úgy kezdte felszálláskor mondanivalóját: „a fogyasztóvédelmi hatóság és az adóhatóság emberei szálljanak le, kérem!”

Feltétlenül gondoljuk meg minden esetben tehát; szükségünk van-e az adott termékre, azt nem tudjuk akár olcsóbban, akár jobb minőségben beszerezni. Olvassuk el alaposan az egyes szerződési feltételeket, és ha mégis annak aláírása mellett döntünk, de meggondoljuk magunkat, éljünk a nyolc munkanapos elállás lehetőségével!

Dr. Eitmann Norbert

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Csábító hirdetések

Unalomig ismert jó tanács: az általános szerződési feltételek mindegyikét el kell olvasni, legyen szó bármennyire is apró betűs, vagy éppen nehezen értelmezhető részletről. Jól tudjuk azonban azt...


Új szabályok a termékbemutatókra

Az erőszakos termékbemutatókról korábban is írtunk már. Sajnos gyakori történet, hogy idős, nyugdíjas embereket hívnak meg „vacsorára”, „olcsó buszos utazásra” vagy néha egyáltalán nem titkolt...