Időjáráskövető fűtésszabályozás

Egy adott épület fűtési energia szükségletét az épület fizikai paraméterei, az elvárt fűtési hőmérséklet és az aktuális külső hőmérséklet befolyásolják. Az ember komfortérzete szempontjából nagyon fontos a hőmérséklet ingadozás nagysága is. Az egyik cél, hogy a hőingadozást lecsökkentsük pl. pontosabb szabályozó használatával.

A régebbi fűtésrendszerekben a fűtőkazánt a szobatermosztáttal szabályozzuk; azon állítjuk be a kívánt hőmérsékletet, aminek alapján a vezérlés ki-be kapcsolja a kazánt.

A szobatermosztát és az időjáráskövető szabályozás között az az alapvető különbség, hogy a termosztát a belső hőmérsékletet érzékeli és így csak közvetett úton jut az épületbe a külső időjárás megváltozása. Ha a szobatermosztát időben később érzékeli a külső levegő hőmérsékletének csökkenését, akkor később is reagál rá, és ennek megfelelően vezérli a gázkazánt. Az időközben hűlő falak a lakásban tartózkodók hőérzetét csökkentik és ők magasabbra állítják a termosztát hőfokát, így többet fogyaszt a kazán is. A külső hőmérséklet emelkedésekor a kazán még mindig fűt (a szobában még hideg van), de már elegendő lenne kisebb teljesítménnyel is működnie. Az első esetben először hidegebb a lakás, majd később túlfűtés alakul ki.

A jelenség elkerülésére már léteznek öntanulós szobatermosztátok, amelyek a második fűtési ciklustól kezdve már előbb lekapcsolnak, csökkentve a hőmérsékletingadozást.

A hagyományos szobatermosztáttal is lehet "játszani", és kvázi "időjárást követni"; ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor kint enyhébb az idő, akkor a kazánon alacsonyobb-, ha hidegebb van, akkor magasabb fűtővíz hőmérsékletet állítunk be. Így mi magunk „végezzük” az időjáráskövető szabályozást, a külső hőmérsékletet követve.

Az időjáráskövető szabályozóknak az a működési elve, hogy mindig olyan hőmérsékletű vizet juttassunk a fűtőtestekbe, amivel még biztosítani tudjuk a helyiség elvárt hőmérsékletét. Ez a vízhőmérséklet állandóan változik. Ha kint hidegebb van, akkor a fűtővíz magasabb hőmérsékletű. Időjáráskövető szabályozás alkalmazásánál a gázkazán a kért előremenő hőmérsékletet a teljesítmény változtatásával éri el - nem a készüléket kapcsolja ki - csak a teljesítményt (és a gázfogyasztást) csökkenti.

A beavatkozás több helyen történhet. A legegyszerűbb esetben (zónaszabályozás) a szabályozó elektronika egy keverőszelep segítségével állítja be a kívánt előremenő hőmérsékletet: ennek természetesen előfeltétele, hogy a primer oldalon a megfelelő hőmérsékletű víz rendelkezésre álljon. A legtöbb esetben a szabályozó a kazán szabályozását is ellátja; egyes készülékeknél olyan módon, hogy a hőfogyasztást és a hőtermelést egyensúlyba hozza, optimalizálja. Ezt a megoldást többnyire a kazánokba beintegrált szabályozók használják. A fűtés indítását-leállítását azonban a szobatermosztát végzi. A szivattyú szakaszosan üzemel, a szobatermosztát kapcsolásainak függvényében. A helyiségek hőmérsékletét a szobatermosztáton beállított érték határozza meg.

A teljes időjáráskövető szabályozásnál nincs is szobatermosztát, csak a szabályzóhoz tartozó szobai hőmérséklet-érzékelő, vagy ennek a bővített változata a szobai távvezérlő. A kazán működtetését a szabályzó végzi, de a kazán a fűtési hőmérsékletnél magasabb hőmérsékletű vizet állít elő. A fűtési víz hőmérséklet változtatását egy motoros keverőszelepen keresztül állítja be a szabályzó. A szivattyú folyamatosan üzemel, és olyan hőmérsékletű vizet szállít, hogy a helyiségben a kívánt hőmérséklet legyen.

Az időjáráskövető szabályozás előnyei

A kéményen kiáramló égéstermék hőmérséklete függ a kazán vízhőmérsékletétől. Az időjáráskövető szabályozás lényege, hogy mindig olyan hőmérsékletű vizet engedjen a fűtési rendszerbe, ami még éppen elég az épület fűtésére. Ebből adódóan mindig optimálisan alacsony a füstgáz hőmérséklet, és ezzel jelentős gáz mennyiség takarítható meg.

Kondenzációs kazánok esetén ez a hatás még jobban érvényesül, mivel ezeknél a készülékeknél annál jobb a hatásfok, minél alacsonyabb hőmérsékleten működnek, ami a kondenzációt így még jobban elősegíti.

A kondenzációs készülékek felépítésükből adódóan részterhelésen és alacsony fűtési hőmérsékleten magasabb hatásfokkal üzemelnek, mert egyre több kondenzátum keletkezik, és az ebből származó hőenergia belekerül a fűtési rendszerbe. A fűtési rendszer oldaláról vizsgálva tehát azért is előnyös az időjáráskövető szabályozás, mert részterhelésen nagyobb hatásfokkal működik a készülék.