Miből áll a gázkészülékek karbantartása?

2011-12-27 00:24:55 | Módosítva: 2011-12-27 00:24:55

A szeptemberi nyárutó után ebben az évben is hirtelen köszöntött be az ősz, illetve az erős éjszakai lehűlés, így sokan már október elején bekapcsolták gázkészüléküket fűtésre. Tisztelet a gondos és előrelátó üzemeltetőknek, de a gázkészülék szerelőknek a fűtési szezonkezdet időszakában mindig kisebb „pánikrohammal” kell számolniuk, pedig ilyenkor egyszerűen csak a készüléket kell fűtésre is elindítani.

A lakosság körében használt gázkészülékek – függetlenül azok típusától, működési módjától – a tökéletes működés, a biztonságos üzem és a takarékosabb gázfelhasználás biztosítása végett karbantartást igényelnek. A gázüzemű hőtermelő a fűtési rendszer része, mégis más jellegű ellenőrzési műveletet igényel: a fűtési rendszer ma már legtöbbször zárt, így itt – a fűtési szezon kezdetekor – a légmentes állapotot és a megfelelő beszabályozottságot kell alapvetően biztosítani.

Az oxigéndiffúzió ellen nem védett műanyagcsöves rendszerek szinte évente igénylik az átmosást, viszont a különböző anyagminőségekből összeállított rendszer még mindig csak akkor kerül középpontba, ha valami probléma van (pl. dugulás, lerakódás és rossz hőleadás az iszaposodás miatt). Szerencsére ma már ezekre a feladatokra is kiváló minőségű adalékok állnak rendelkezésre, és előremutató irány, hogy egyre több kivitelező, illetve szervizes szakember alkalmazza ezeket a kereskedelemben kapható vegyszereket a fűtési rendszerek telepítésekor. A gázkészülék (átfolyós vagy tárolós vízmelegítő, állókazán, fali fűtő vagy kombi hőtermelő) azonban más, mert ezeknek a termékeknek az ajánlott karbantartási ciklusait, illetve az ehhez szükséges műveletek ismertetését az adott készülékhez kapcsolódó szerelési útmutatók tartalmazzák. A fűtési hőtermelők (fűtő készülék, illetve állókazán) felülvizsgálatát nyáron, a melegvíz készítésre szolgáló berendezések (melegvíz termelők, kombi készülékek, hőközpontok) karbantartását pedig bármikor el lehet végeztetni, az ősz kezdetétől függetlenül. Sajnos ennek ellenére még ma is sokan tévesen, ettől eltérően gondolkoznak, holott mindenkinek egyszerűbb lenne az élete egy előre betervezett karbantartással.

A lakosság körében ma még többségében a kéményes, átfolyós rendszerű kombi készülék dominál, ezért az alábbiakban erre a típusra fókuszálunk. Terjedelmi korlátok miatt azonban most csak rövid áttekintésre van lehetőség a szükséges karbantartási lépések bemutatására. Fontos viszont újra és újra leírni mindezt, mert minden évben vannak meghökkentő esetek, amelyeket a megfelelő működési feltételek (légellátás, biztonságos égéstermék elvezetés, karbantartás) hiánya, a tudatlanság vagy a hanyagság (szakszerűtlenül elvégzett karbantartás) okoz.

A gázkészülék karbantartása

Az ellenőrzési műveletek legfontosabb része a tüzeléstechnikai alkotóelemek (elsősorban égő és hőcserélő) állapotának vizsgálata, illetve alapos tisztítása. A kéményes kombi készülékek primer fűtési hőcserélője alapvetően lamellás vagy köpenyes kialakítású lehet. A jól átlátható, de poros hőátadó felületek néha ecsettel, porszívózással még tisztíthatók, de az alaposabb karbantartás vízsugaras átmosást igényel. A ledugult, kormos hőcserélő azonban kizárólag mosással kezelhető, amihez gyakran megfelelő oldószer is szükséges. Természetesen ehhez le kell üríteni a gázkészüléket fűtővíz oldalról, de így legalább a tágulási tartály megfelelő előnyomása is ellenőrizhető, amely – tisztelet a kivételnek, de sajnos gyakori tapasztalat – „feledésbe merül”.

A nemesacél atmoszférikus égő vízben tökéletesen mosható, felülete kefével tisztítható. Azoknál az égőtípusoknál, ahol a fúvókasor az égővel együtt szerelhető ki, ellenőrizni kell a fúvóka és az égő keverőcsöve közötti szabad légáramlás lehetőségét, mert az összeállt szennyeződés erőteljesen rontja az égés minőségét, a nem megfelelő levegőmennyiség pedig tökéletlen égéshez, ezzel pedig balesetveszélyhez vezet.

A keverőcsövekbe előszeretettel vermel a pók, könnyen alakul ki dugulás, amely az égés minőségét ugyanúgy rontja. Elektronikus gyújtású készülékeknél a gyújtó, illetve az ionizációs elektródák felületét kell a rárakódott oxidrétegtől, gyújtólángos hőtermelőknél pedig a fúvókát valamint a gyújtóégő szűrőjét szükséges alaposan megtisztítani. Esztétikai szempontból ajánlatos még a deflektort is vízzel átmosni: a huzatmegszakító ettől még nem károsodik, de így legalább egyszerűbben vizsgálható, károsította-e a lecsapódó égéstermék a lemezek felületét.

Azok a kombi készülékek, amelyek a használati melegvíz készítésre szekunder lemezes hőcserélővel, illetve váltószeleppel rendelkeznek, karbantartási műveleteket általában nem igényelnek, csak akkor, ha a használó hibát észlel; átereszt a váltószelep, forráshang HMV üzemben, ingadozik a melegvíz hőmérséklet stb.

A régebbi kombi hőtermelőknél, amelyek még vízarmatúrával működnek, szükség lehet a mozgó, „kopó” alkatrészek felülvizsgálatára, cseréjére pl.: tömszelence zsírozás, kinyúlt membrán cseréje, lerakódások eltávolítása, vízkőmentesítés stb. Az újabb készülékek azonban áramláskapcsolóval vagy turbinával rendelkeznek, ezek alapvetően kevésbé igénylik a karbantartást. Régebbi, mechanikus készülékek a gázarmatúra rudazatának zsírozását is igénylik. Teljesen magától értetődő talán, hogy a tisztítási műveletek az összes belső alkotóelemre (csővezetékek, fődarabok külső felülete, konzolelemek stb.) vonatkoznak. Csak így hozható a készülék a karbantartással újszerű állapotba, illetve ez az alaposság tükrözi igazán a tisztítási műveletek igényességét.

A tisztítási műveletek befejezése után

A fent leírt karbantartási lépések befejező fázisa az üzemi próba, illetve a beállítások, biztonsági berendezések ellenőrzése, azaz a készülék „ismételt üzembehelyezése”. A bekapcsolást követően a berendezést légteleníteni kell. Szerencsés esetben a fűtési hőtermelő a teljes rendszer legmagasabb pontján helyezkedik el, így – még ha nincsenek is a készülék bekötéseihez karbantartó csapok telepítve – csak azt a vízmennyiséget szükséges pótolni, amely a kazánban volt.

A kombi készülékek zöme ma már beépített töltőcsappal rendelkezik, így a feltöltés a hálózati hidegvíz rendszerből könnyen elvégezhető. A kazánban „rekedt” levegő a tágulási tartályon vagy a szivattyú házán található légtelenítőn keresztül viszonylag gyorsan távozik. Azoknál a fűtési rendszereknél, ahol a fűtési hőtermelő nem a rendszer legmagasabb pontján helyezkedik el, problémásabb lehet a feltöltés során a csővezetékekbe szorult levegő még akkor is, ha a készülék a kazánhoz felszerelt karbantartó csapok által kizárható. Természetesen ilyenkor a radiátorokon vagy a csővezeték hálózat legmagasabb pontján elhelyezkedő automatikus légtelenítő még segítséget jelent, valamint a szivattyún található zárócsavar is „menekülő út” lehet a levegő számára. Nagyon hasznos opció, ha a gázkészülék beépített légtelenítő funkcióval rendelkezik, mert ezzel tökéletesebb és gyorsabb légtelenítés végezhető el.

A próbaüzem alatt ellenőrizni kell a kazán viselkedését fűtésre, illetve használati melegvíz készítésre, ahol az égő lángképe egyértelmű képet ad az égés minőségéről. Ez a szemrevételezés egyúttal lehetőséget is ad a gázszivárgás ellenőrzésére a készüléken belül, illetve a csatlakozó vezetéken, valamint a megbontott „vizes” kötések tömörségének vizsgálatára. A gyújtás legyen kellően lágy, az ionizációs áram ellenőrzése pedig feltétlenül javasolt (az ionizációs áramkörrel sorba kötött multiméterrel vagy – ha a készülék elektronikájának szoftvere erre képes – a szervizmenü által). Bizonyos gázkészülék típusok átfogó képet is képesek adni a gyújtási folyamatokról (azok száma, esetleges sikertelensége), az átlagos és leghosszabb gyújtási időről. A gázarmatúrán ajánlott ellenőrizni a csatlakozási gáznyomást statikus, illetve dinamikus állapotban, valamint az égő nyomását vagy annak gázfogyasztását a gázórán.

Sajnos gyakori tapasztalat, hogy nincs beállítva a fűtési részterhelés értéke a készülék elektronikájának belső szoftverében a kifűtendő lakóingatlan valós hőszükségletéhez. Ez pedig – ma már – szinte minden készüléknél egyszerűen és gyorsan elvégezhető. Kéményes gázkészülékek esetén nagyon fontos még a deflektoron található füstgázszenzor(ok) megfelelő működésének, illetve előírt lekapcsolási idejének ellenőrzése is.

Természetesen a fenti műveletek még tovább bővülhetnek, mert a gyártók különböző készülékei más-más karbantartási utasításokat írnak elő. Gázkészülék márkától független viszont, hogy az elvégzett karbantartási lépéseket dokumentálni kell, ahol a munkalap egyik példányát – számlával együtt – az üzemeltetőnek kell átadni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gabor Gere avatarja

Gabor Gere         Fűtő víz csere minden évadra érvényese ?

Nálam minden harmadik évben cserélődik ,nem káros gyakorlat ?

Korszerű fűtésvezérlés

A háztartások energiaszükségletének több mint a felét a fűtési energia teszi ki. Helyes üzemeltetéssel és használati szokásokkal jelentősen csökkenthető az energiafelhasználás és a fűtés...


Hűtő-fűtő rendszerek egyetlen gyártótól

A rendszert nyáron kútvíz vagy csapvíz keringetésével a helyiségek hűtésére használhatjuk. A padló-, fal-, illetve mennyezet fűtés-hűtés számos előnye mellett élettani tulajdonságai miatt is...