Gardróbok

A szekrények fejlődéstörténetét nézve ez a bútordarab kiemelt, reprezentatív szerepet kapott. Státuszszimbólum volt, a felhalmozott gazdagságot jelképezte erősen díszes, a helyiséget meghatározó külsejével. Lehetett festett, intarziás, marketéria-berakásos, de mindenképp hangsúlyos. A mai értelemben vett ruhásszekrény-funkciója viszonylag későn, a XVII. század vége felé alakult ki.
A tárolóbútorok történetéről és a tárolás általános szabályairól lapunk 2005/5-ös számában már olvashattak. Most speciálisan a gardróbok és gardróbszekrények tervezéséről, kialakíthatóságáról szólunk.
A gardróbszekrények és beépített szekrények a modern lakások kialakításával jöttek létre, és a XX. századi törekvéseket tükrözik. A faltól-falig, padlástól a mennyezetig beépített tárolórendszerek - bár költségesek - hosszútávon jó befektetésnek bizonyulnak minden lakásban. Helyének jó kiválasztása az elsődleges feladat.
- Rossz térarányú, pl. túlságosan hosszú helyiségek végfalát beépítve javíthatunk a szoba arányain. Rövidebb lesz a tér, a szekrény frontfelületének minta- és színválasztásával pedig ezt még hangsúlyosabbá is tehetjük.
- Ha nem akarjuk, hogy figyelemfelhívó legyen, mert megbontaná a szoba meglévő összhangját, akkor a környezetbe színével és formájával is alkalmazkodó, belesimuló ajtók kialakítása a megoldás.
- Sok lakásban van mód a széles folyosók beépítésére. A kényelmes használhatóság miatt, nyíló ajtók estén, a szekrény előtt, legalább 120 cm-es szabad térre van szükségünk. Tolóajtónál ez valamivel kevesebb, de semmiképp se legyen 90 cm-nél keskenyebb még tükörajtó esetén sem, mert nyomasztó, csőszerű lesz a helyiség.
- Egyenetlen, beugrókkal, mélyedésekkel tagolt falszakaszokat is kiegyenlíthetünk gardróbszekrényekkel, hiszen a tárolandó holmiknak nem azonos mélységre van szüksége. A kabátok, öltönyök, ruhák részére 60 cm-es mélységet biztosítunk, de az összehajtogatott pulóverek 40 cm-en is elférnek, a cipőknek pedig akár 15-20 cm is elegendő, ha döntött tárolópolcokat tervezünk.

A szokásos, kizárólag ruháinkat tároló gardróbszekrény legjobb helyen a hálószobában, vagy közvetlenül mellette van. A háló-fürdő-gardrób együttese egy intim terület, ami biztosítja a kényelmet és a védettséget. Sokan szeretik az egyterűséget és a háló-fürdő kapcsolatát egy helyiségen belül hozzák létre. Ilyen esetben a két funkciót gardróbszekrénnyel választhatjuk el. Ha ez még ráadásul mindkét oldalról nyitható is, akkor lesz igazán praktikus a használata.
Ha kiválasztottuk a szekrény helyét, akkor következik az átlátható belső kialakítása. Mivel "rend a lelke mindennek" mérlegeljünk, vegyük számba a teljes ruhatárat. Mindenképp szelektáljunk! Csak azokat a holmikat tartsuk meg, amit biztosan hordani fogunk. Úgy számoljuk a polcos és különféle akasztós részekkel, hogy holmink gyarapodhat is. Vagyis alaptétel; a tárolandó holmihoz alakítsuk a szekrényt és ne fordítva!

Ha kereskedelmi forgalomban kapható gardróbrendszert vásárolunk első lépés az elemrendszer alapos megismerése. Tudnunk kell, hogy melyik elem, milyen méretmodulban rendelhető, milyen egységekkel tudjuk a rendelkezésre álló falszakaszt beépíteni. Gyakran 5-10 cm-es méretnövekedéssel készítik az elemeket. Több üzletben már számítógép segítségével tervet is készítenek a vásárlónak, vizuálisan láttatva a teljes belső kialakítást.
A nagy design-cégek szekrényrendszerei nagyszerűek, kiváló szerelvényekkel működnek és ebből adódóan az áruk is magas. A legújabb termékeket akár tetőtéri szobákban, ferde síkot követő formában is kérhetjük, sőt a rendelkezésre álló hely függvényében a standardtól eltérő méretben is, természetesen ez plusz költséget jelent.

Ha egyedi tervezésű és gyártású szekrényt szeretnénk, ennek árát befolyásolja az anyagválasztás, de leginkább a beépített szerelvények minősége határozza meg. A liftek, a kihúzható és maguktól visszagördülő vagy bármelyik állapotában megállítható polcok, kosarak tehetik költségessé a szekrényeket. Ha lemondunk ezekről a nadrágtartókról, a magasba helyezhető és leemelhető akasztókról, a darabonként lefektetett ingtárolásról, a forgatható nyakkendő- és övtartóról, nem lesz hiper-szuper a szekrényünk, viszont jóval olcsóbb.

Másképp is megoldható az áttekinthetőség és a praktikus elrendezés; a magasság növelésével. Egyedüli gond lehet ez esetben a magasabb részek nehéz elérhetősége. Ezt a problémát úgy hidalhatjuk át, hogy a fölső régiókba tesszük a nem használt, idényholmikat és a ritkán használt takarókat, táskákat stb.
Az akasztós részeknél figyelembe kell vennünk a ruhák méretét. Hosszú kabátoknak kb. 160 cm magasság kell, kosztümöknek, öltönyöknek a 100 cm is elegendő. Így nem maradnak kihasználatlan, polcozatlan területek, ahol a túl magasra tornyozott ruhák lecsúsznak, összegyűrődnek. Jó megoldás, ha az apró holmikat, pl. a fehérneműket dobozokban, kosarakban helyezzük el a polcokon.
Legyen bármilyen beosztása a gardróbszekrénynek, fontos, hogy jól lássuk a belsejét, ehhez pedig megfelelő világítás szükséges. Ha a szoba mennyezetének közepén lévő lámpát fölkapcsoljuk, a szekrény előtt állva árnyékoljuk a belső látványt. A megoldás tehát a szekrény önálló megvilágítása, ami többféleképp is lehetséges.
Helyezhetünk a szekrény fölső peremére ún. koronavilágítást. Ha kiugró párkánnyal záródik, akkor beépített halogénsor kerülhet bele, ha simán záródik a mennyezethez, akkor íves távtartókra helyezett spotlámpákkal biztosíthatjuk a jó látási körülményeket. Tökéletes megoldás, ha az ajtó nyitásakor egy érzékelő fénycsöveket kapcsol, ami a szekrény belsejének szélén helyezhetők el, vízszintesen egy polc alatt, vagy függőlegesen az ajtók mellett.
Lényeges eleme a gardróboknak a tükör. Az utóbbi években nagyon divatos tükörajtó praktikus, de zavaró, ha három-négy méteres szélességben duplázza meg a teret. Tehát a felületnek csak egy részére kerüljön tükör, így láthatjuk magunkat, de nem lesz nyugtalanító. Arra kevesen gondolnak az elhelyezésnél, hogy mi tükröződik majd benne. Csak kellemes, harmonikus képet érdemes megkettőzni.

A szekrényajtó, mint látható felület a praktikumon túl esztétikailag is lényeges.- A nyíló ajtók a szekrény előtt nagyobb helyet igényelnek.
- Tolóajtó esetén 70 cm-es szekrénymélységben gondolkozzunk a csúszósínek miatt. Így az ajtók nem csípik oda a ruhaujjakat, nem törik le a gombokat.
- Nem csak fa, furnéros vagy laminált felületű bútorlappból készülhet a frontfelület. Használhatunk perforált betéteket, nád-, lószőr- és papírszöveteket, de akár feszített textilt vagy bőr és műbőr anyagokat is.
- Lényeges a fogantyúválasztás. Lehet süllyesztett, vagy helyettesítheti széles ajtóperem. A hagyományos fogantyú anyaga és színe a szoba berendezéséhez igazodjon.

Ha valaki nagy lakásban lakik akár teljes gardróbszobát is kialakíthat. Ez tulajdonképpen egy nagy, járható szekrény, a falak mentén polcozva és szekrényezve. Ezek kialakításának elve a sima gardróbszekrényével megegyező, de nem okvetlenül kell, hogy ajtóval zárható elemekből álljon. A nyitottságot nem mindenki szereti, de jóval áttekinthetőbb és nagyságrendekkel olcsóbb. Az ilyen helyiségekben elhelyezhetünk ülőalkalmatosságot, állótükröt, de akár pipereasztalkát is. A nagy tér viszont nagyobb lehetőség a rendetlenségre. Ilyenkor praktikusak a felcímkézett dobozok és a "leltár"-cédulák. A világítás szabályai ebben az esetben is azonosak az egyszerű szekrényekével.
Bármilyen tárolást választunk, bármilyen a bútorunk külső esztétikája, minden esetben szelektáljunk rendszeresen, és legyünk úrrá a rendetlenségen!
(Az illusztrációk a hülsta hálószoba-katalógusából valók.)