Magyarország vízminőségi övezetei

Ezeken a helyeken az egyedi vízellátó rendszerekkel biztosíthatjuk az ivóvizet. Az egyedi ivóvízellátó rendszerek a vizüket, forrásokból, kutakból esetleg ciszternákból, legritkább esetben felszíni vizekből nyerik. A legjobb esetben az ingatlanunkon található egy forrás; erre a hegyvidékeken van a legnagyobb esélyünk. A forrás szakszerű foglalásával azt alkalmassá tehetjük a vízellátás kielégítésére. Sajnos ilyen beköthető forrást már nehezen találhatunk.
A hegyvidékeken, ahol sok a csapadék, az épületek tetőzetéről, esetleg a telek területéről összegyülekező csapadékvizeket földalatti tároló tartályokban gyűjtik össze. Ezek készülhetnek vízzáróvá tett vasbetonból, újabban műanyag tartályokat is felhasználnak erre a célra. A ciszternában összegyűlő vizeket szűrés és megfelelő kezelés után akár ivóvízként is felhasználhatjuk. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy jelenleg már a csapadék is rengeteg szennyezőanyagot tartalmazhat!
Ahol a közelben tiszta vizű patak, vagy tó található onnan is nyerhetünk vizet. Ez a vízminőség azért inkább csak locsolásra, technológiai vízként használható fel. Ugyan a Balatonon jelenleg is működnek felszíni vízkivételek, de az ezekből nyert vizeket komoly tisztítási technológián átvezetve lehet csak felhasználni.
A leggyakoribb esetben azonban ásott, vagy fúrt kúttal tudjuk beszerezni a szükséges ivóvizünket. A kutak telepítésének előfeltétele, hogy hidrogeológiailag megfelelő helyre kerüljenek, azaz a telek alatti talajrétegek alkalmasak legyenek a kutas vízkitermelés céljaira. Ennek eldöntését lehetőleg ne a varázspálcás ember jóslatára bízzuk, inkább kérjük ki a szakemberek véleményét.
A kutak telepítésének elsődleges szempontja a termelhető víz mennyisége, másodlagosan szerepel a belőlük termelhető víz várható minősége. Azonban ivóvíztermelés esetén igen lényeges a vízminőség kérdése, ugyanis ez alapján engedélyezi, vagy tiltja meg annak felhasználását az ÁNTSZ.
A termelt víz kémia és bakteriológiai okból egyaránt alkalmatlan lehet fogyasztásra. Különféle víztisztítási technológiai kezeléssel azonban többnyire felhasználhatóvá tehetjük. Ez viszont jelentősen megnöveli a költségeinket. A kizáró okok, közé tartozik a magas nitrát tartalom és a toxikus vagy fertőző anyagok jelenléte. Az egyéb szennyező komponensek egyszerűbb tisztító berendezéssel is eltávolíthatók a vízből.
Hogy alapjaiban milyen vízminőség várható a kis vízhozamú kutakból az ország területén ebben segítenek tájékozódni az alábbiak.
Magyarország nagy része sík feltöltött medence, azaz alföld. A nagyobb folyók, főleg a Duna által folyamatosan ún. partiszűrésű vízzel ellátott területeken, pl. a Kisalföldön, Dunai szigeteken található a legjobb minőségű mélységi víz hazánkban. Európa legnagyobb ivóvíztartalékai is itt találhatók.
Az alföldek folyóktól messzebb eső területein már mélyebben találhatók a víztároló rétegek. Vízminőségük a hosszú beszivárgási idő során a kőzetekből kioldott szennyező anyagok miatt lényegesen kedvezőtlenebb az előbbieknél.
A hegyvidékeken a sok csapadékból jelentős mennyiség beszivárog a hegyet felépítő kőzetbe, majd a súlyánál fogva lefelé a völgyek felé áramlik a kőzet repedéseiben. A völgyekben, lankásabb hegyoldalakon akár forrásként is felszínre bukkannak, de sekély mélységű kutakkal is befoghatjuk ezeket a vizeket.
A hegyvidéki vizek vízminőségét az adott hegy kőzetanyaga döntően befolyásolja. Nálunk két fő csoportra, a vulkánikus kőzetekből álló, illetve az üledékes főleg mészkő hegyvidékekre oszthatjuk ezeket a területeket. Az egyik nagy csoportba sem sorolható dombvidéki területeken agyagos, rossz víztároló kőzetek találhatóak a felszínen. Itt főleg a vízfolyások völgyében a mélyebb fekvésű részeken számíthatunk kutakkal hasznosítható vízkészletre.
A nagyon mélyen (több száz méter) fekvő vízadó rétegekben találhatók az ország vonzerejét jelentő hévizeik. Ezeket a helyi vízellátási rendszerekkel nem tudjuk elérni.
Országunk különböző részein a házi vízellátásunk kialakításánál az alábbi vízminőségre és vízmennyiségre számíthatunk.

1. A Duna völgyében (Kisalföld, Szentendrei és Csepeli sziget stb.) kavicsos homokos 5-20 m vastag kitűnő vízadó rétegre számíthatunk. Itt lényegében biológiailag szűrt vizet nyerhetünk a legegyszerűbb vert kútból is.
A termelhető vízmennyiség a folyó vízszintjétől függ, házi vízellátás céljaira szinte minden mennyiség beszerezhető. Problémát az árvizek alatt elszennyeződő kutak, víztermelő berendezések okozhatnak. Ezeket ilyen esetekben aprólékosan át kell öblíteni, fertőtleníteni. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy ezeken a területeken nagykapacitású vízbázisok találhatók, melyek védelmében esetleg korlátozhatják az egyéni célra történő vízbeszerzések kialakítását.

2. A Tisza völgye a Nagyalföld egyéb részein már mélyebben, 20-50 m mélyen találhatjuk meg a víztároló rétegeket. Ezek a főleg homokos-kavics vízadók sajnos többé-kevésbé már magas vas-mangán tartalommal jellemezhetők. Mivel a felszínhez még így is közel vannak onnan a beszivárgó csapadék, és a sajnos hazánkra jellemző szikkasztott szennyvizek is rontják ezeknek a vizeknek a minőségét. Az innen nyert vizeket nagy valószínűséggel vas-mangántalanítani szükséges, és feltétlen ellenőrizni kell a nitrát tartalmukat is. Legcélszerűbben műanyag csövezésű fúrt kutakkal hasznosíthatjuk az ilyen vizeket.
Az ezeknél mélyebb rétegekben már a magas ammónia tartalom, esetlegesen a gáztartalom és a kellemetlen szagú szulfidok okozzák a legtöbb vízminőségi problémát. Szerencsére a nitrát kivételével a beszerezhető (előző lapszámainkban is ismertetett) házi víztisztító kisberendezésekkel ezeket a komponenseket hatásosan le lehet csökkenteni. Magas nitrát-tartalom esetén a csecsemők részére csak palackos vizet használhatunk fel! A fenti területeken általában megfelelő, semleges pH értékű csak kissé kemény vizek a jellemzőek.

3. A dombvidéki területek (Somogy, Tolna, Gödöllői dombság, Nógrád stb.) völgyeiben, mélyebb részein kialakult kisebb méretű víztároló rétegek vizét jellemzően az ásott kutakkal tárták fel az ott élők. Sajnos ezek a vizek a felszín felől igen könnyen szennyeződhetnek, vízminőségük nagyon változó, ezért minden esetben célszerű előzetes kutató fúrás segítségével részletesen, feltárni a rétegeket, a várható vízminőség és vízmennyiség megismerésére.
Korszerű ún. nagyátmérőjű kavicsolt szűrőzésű csőkúttal lehet a megfelelő helyeken ezeket e vizeket hasznosítani. Vízminőségük javítását egyes esetekben szakember által javasolt berendezésekkel házilag is megoldhatjuk.

4. A hegyvidéki területek lényegében a Dunántúli és az Északi Középhegységet és a Mecsek-Villányi hegyeket jelentik az országban. A hazai hegyvidékek egyik fele ún, karbonátos kőzetből (mészkő és dolomit) épül fel. Ide tartozik a Dunántúlon a Bakony, a Vértes, a Gerecse, a Pilis és a Budai hegyek; a Dunától Keletre a Bükk, az Aggteleki karszt; Délen pedig a Mecsek és a Villányi hegyek egy része.
A másik nagy csoportba a geológiailag fiatalabb vulkánikus hegyek tartoznak; ezek a Dunántúlon a Balaton felvidék, a Dunazug hegység, a Velencei hegyek, a Mecsek egy része; az Északi középhegységben a Börzsöny, a cserhát, a Mátra, a Zempléni hegység tartozik közéjük.
A fentiek közül az üledékes hegyvidékek jellemzően karsztosodott területek. Az ide lehulló csapadék a víznyelőkőn keresztűl gyorsan eltűnik, majd a hegyek belsejében összegyülekezve az ún. karsztvizet alkotja. A mélyen összegyülekező karsztvíz a völgyekben források formájában bukkan újra elő. Ezeken a területeken a magasabb területrészeken csak nagyon mély, több száz méteres kutakkal találjuk meg a vizet, ezért ilyen területeken csak a ciszternákkal összegyűjthető vizet tudjuk a saját vízellátásunkra felhasználni.
A mélyebb részeken forrásfoglalásokkal, vagy vízszintes galériákkal lehet befogni a vizeket. Ezek a vizek nagyon kemények a kőzetekből kioldott karbonátok miatt. Kezelésük ioncserés lágyítással lehetséges a legegyszerűbben. A nagy csapadékok által bemosott szennyeződésektől is könnyen fertőződhetnek ezek a vizek. Ez történt a Miskolci vízmű esetében is. Ezekben az esetekben a vízbeszerző rendszert intenzíven át kell öblíteni, és utólagosan csírátlanítani is szükséges.
A vulkánikus területeken az esővíz szintén beszivárog a kőzetek repedéseibe, de mivel ezek a kőzetek ellenállnak a víz oldásának, csak kis mennyiségben gyűlik össze a csapadékvíz. Az első kis völgyben már felszínre bukkan, és főleg a patakvölgyek törmelékes feltöltéseiben halmozódik fel. Itt a patakok által szállított víz egy része is összegyűlik. Ebbe a törmelékrétegbe mélyített kútgyűrűs és falazott ásottkutakkal, medergalériákkal, forrásfoglalásokkal tudjuk a legkönnyebben az itt lévő vizeket felhasználni. Ezeknek vizeknek a mennyisége nagyon függ a mindenkori csapadékmennyiségtől. Vízminőségük is nagyon változik a vízhozamuktól függően. Jellemzően lágy kellemes ízű vizükért egyes forrásokhoz sokan járnak. A kezelésük megfelelő szűrés utáni csírátlanítással biztosítható.

A fenti korántsem teljes felsorolás alapján már hozzávetőleges képet kapunk a vízbeszerzési lehetőségekről Azonban minden egyes vízbeszerzési feladat különböző, egységes módszert nem lehet kialakítani, ezért az adott helyszínt jól ismerő szakember megkeresése nélkül ne fogjunk bele egyéni vízellátó rendszerünk kialakításához. A jelenleg érvényes előírások szerint a vízbeszerző létesítmények létesítéséhez előzetes engedélyt kell beszerezni a területileg illetékes I fokú építési hatóságtól.
A vízbeszerzés vízminőségi paramétereinek megállapításhoz javasoljuk felhasználni a ma már könnyen beszerezhető vízminőség vizsgáló berendezések valamelyikét, mert az előzetes feltárás eredményeinek ismeretében a felesleges pénzkidobást nagy valószínűséggel megúszhatjuk. Ugyanezt nem garantálhatjuk a varázspálcás ember alkalmazása esetére!

Vízkő ellen a leghatékonyabb védekezés

A FLODRAVIN Elektromos vízkőmentesítő, egy elektronikus készülék, amely meggátolja a vízkőképződést, és az eddig lerakódott vízkövet folyamatosan oldja! Az impulzív elektrotérrel kezelt víz használatával megakadályozhatjuk, hogy a vízvezeték rendszerben az oldott mészkő vagy köznyelven vízkő lerakódjon. Nem kell többé vegyszerekkel védekezni és eltávolítani a vízkövet, mert 1-2 éven belül a kialakult vízkövet feloldja, és az észrevétlenül távozik a vízárammal.
Az így kezelt víz felveszi a lágy esővíz tulajdonságait, s így 15-20 %-kal csökkenthető az adagolandó mosószer mennyisége. Higiéniai szempontból kifogástalan lesz a víz minősége, kedvezően hat az emberi szervezetben kicsapódott vesekövek lebomlására is! Öntözésre használva jelentősen serkenti a vegetáció fejlődését. A vízvezeték rendszernek belső korrózió védelmet biztosít. A Lerakodott vízkő szigetelő hatású, ezért a FLODRAVIN felszerelésével jelentős energiát, ill. pénzt takarít meg!
Mindennemű vezetékre alkalmazható (réz, fém, műanyag). Szerelése a csővezeték megbontása nélkül, annak külső felületén történik.

A készülék:
- könnyen szerelhető
- kezelőszemélyzetet nem igényel
- karbantartást nem igényel
- kis méretű
Paraméterek:
- Vízkezelő képesség: 5 m3/h átfolyásig
- Elektromos csatlakozás: 230 V
- Energia fogyasztás: 1,8 W

Kereskedelmi forgalomba hozható: KERMI (E-96/7336), MEEI (C2139H106) engedélyek alapján.
A készülékhez 5 éves garancia jár! Élettartama 20 év!

Flodravin 3000 Ára:16.900.- Ft. Akcióban: 12 900.-Ft
Flodravin Extra 5000 (2005 évi fejlesztés) ára: 19 900.-Ft Akcióban:16.900.-Ft (dupla teljesítmény!)

Megrendelés és további információ:
http://www.flodravin.hu/
Telefon: (06-30) 300-33-44
Személyesen: Flodravin Kereskedelem (Farkas Imre)
9024 Győr, Nádor u. 11.