Gondolatok a kerti kőburkolatok teherbírásáról

2012-04-24 20:55:29 | Módosítva: 2012-04-24 20:55:29

A kerti kőburkolatoknak számos funkciója lehet. A díszítőhatás mellett lényeges, hogy esős időben is megoldott legyen a közlekedés kerten belül. A komolyabb, nagyobb teherbírással rendelkező burkolatok pedig autóval való közlekedésre is alkalmasak. A számos lehetőség közül az igények és a pénzügyi lehetőségek összehangolásával nem nehéz megtalálni a megfelelőt.

A kerti burkolatoknak sok fajtája van, a választáskor lényeges eldöntenünk, hogy csak gyalogosan vagy gépjárművel is használnánk azt. A gépkocsi nagy tömege miatt jóval nagyobb teherbírású burkolatra van szükség, ellenkező esetben esős időben a burkolat megsüllyedhet, vagy a lapok eltörhetnek.

Természetközeli megoldáso­kat jelent a gyeprács és a gyephézagos betonburkolat. Előbbi egy kaptármintázatú műanyag rács, ami teljesen le van sülly

Lapos kövekkel kirakott út, a kőközök homokkal vannak feltöltve. Lényeges, hogy a kő talaj felett levő vastagságának akár 6-8 szoros vastag része legyen a föld alatt, mert e nélkül nem ad stabil felületet

esztve egy szintbe a talajjal. Ez rekeszes szerkezetének kö­szönhetően összetartja a talajt, így csapadékos időben is nagyobb a gyep teherbírása. Míg a felázott talajon cipővel is belesüllyednénk a gyepbe, ha gyeprácsra van alatta, ez a probléma nem áll fenn. A gyeprács kötött talajon akár a gépkocsi tömegét is elbírja, ám laza homokos talajon a gyeprács nem elegendő teherbírású ahhoz, hogy autóval ráálljunk. A műanyag gyeprács teherbírást megnövelő hatásán túl azért is előnyös, mert teljesen láthatatlan, és a vakondok ellen némi védelmet nyújt.

A tömörített talajra sóder­ágyba helyezett kövek, habarccsal fúgázva nagyon jól mutatnak. Hátrányuk, hogy nehézkes rajtuk a hó eltakarítás, és a beszivárgó víz repeszti a betonfúgákat, emiatt évenkénti javítást igényelnek

A gyeprácsnál stabilabb, de látható a gyephézagos betonelemes burkolat. Ha van kiöntőformánk, akkor akár házilag is megoldhatjuk a gyártását. A gyephézagos betonburkolat, mivel nagy tömegű, könnyen lerakható házilag, szegélyezést sem igényel. A talajból vágjuk ki a tükröt, egyengessük el, és tömörítsük a talajt, majd homokágyba, vagy ha egyenletesre sikerült az aljzat, akkor anélkül rakjuk le a betonelemeket szorosan egymás mellé. Ezután a kialakított gyephézagokat töltsük föl földdel, tömörítsük, és már vethetjük is a füvet. Nagyon nagy teherbírású megoldás, a beton nem túl szép, de mivel talajszintig van süllyesztve, és a fű is takar majd belőle, idővel elég barátságos képet fest majd.

A kövek nagy része a föld alatt van, így terheléskor sem mozdulnak el, pedig a térközök nincsenek kitöltve, csak földdel

Régen a nagy teherbírás-igényű kerti utakat helyben kiöntött betonlapokkal oldották meg. Ezek vastagsága legalább 15 centiméter kellett legyen, és ha a dilatációs hézagok nem jó arányban voltak elosztva, esetleg a talaj nem megfelelően volt tömörítve, akkor hamar tönkrement az egyébként nagy anyagköltséggel elkészített, vastag betonlap. Könnyen repedhetett, megsüllyedhetett, de ha mindent jól csináltunk 8-10 év múlva a felülete akkor is kopni kezdett a jég kártékony hatása miatt. Ma már ezt a fajta helyszíni betonlapozást felváltotta a kész kőlapok lerakása. Ez egyrészt sokkal egyszerűbb, hiszen nem kell betont keverni, csak betesszük a sóderágyba a betonlapokat, és ha helyenként idővel megsüllyedne a felület, akkor az könnyen javítható is.

 

Gazosodik, vagy élővé változik? Ha a kőburkolat túl rideg lenne, egy kis térköz meghagyásával a természetre bízhatjuk annak élővé változtatását

Kerti kőburkolatok kerülhetnek sóderágyba, vagy egyszerűen a földbe. A megfelelő lerakási mód kiválasztása annak függvénye, hogy milyen a burkolat vastagsága. 5-8 centiméter vastag térkövek, vagy betonlapok esetén érdemes kiásni az úttükröt, szegélyt letenni a szélekre, 5-8 centiméteres vastagságú sóderágyat készíteni, azt elegyengetni, és tömöríteni. Ezután lerakhatók a burkolati elemek, végül homokot szórunk rá és azt seprűvel a hézagokba juttatjuk.

A tömörített sóderágy és a szegélyek fő célja, hogy mivel kicsi a vastagsága a burkolati elemeknek, nagy esőzésekkor, vagy hóolvadás után a lazuló talajszerkezet miatt könnyen elmozdulnának, elpattannának terhelés hatására – mondjuk, ha autóval végighaladunk rajta. A szegélyelemek megakadályozzák, hogy a kőlapok oldalirányban elmozduljanak, a sóderágy és a tömörítés a besüllyedést akadályozza. Ha módunk van széles utat készíteni, akkor minél szélesebb a kövekből kirakott út annál kisebb az esélye, hogy terhelés hatására elcsússzanak a már lerakott elemek. Ellenben, ha az út szélei alig érnek kijjebb, mint az autó kerekei, akkor ez a veszély nagyobb. Ennek oka, hogy a szélesebb útnál az egymáshoz szoruló lapok jobban tompítják a terhelést.

A gyephézagos beton­elemek házilag is kiönthetők. Jól terhelhetőek, de a közökben kinövő fű részben akarja a kissé természetellenes látványt adó betonelemeket. A lerakás egyszerű: csak ki kell ásni a tükröt, és egymás mellé rakni az elemeket, majd a hézagokat földdel kitölteni

Macskakövezésnél, ill. olyan kövek lerakásánál, ahol a kő vastagságának arányaiban a többszöröse van a talajban, mint a felszínen nem szükséges szegélyt rakni, hiszen a kövek egyedileg is stabilan állnak.

A szegély lerakásának szükségessége a talaj típusától is függ. Egy laza homokos talajon sokkal könnyebben elmozdulnak a kövek, mint egy kötöttebb agyagos talajon. A kövezést végezhetjük előre gyártott beton térburkoló elemekkel, de természetes kövekkel is. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Az előre gyártott elemek gyorsan lerakhatók, hiszen passzolnak egymáshoz. A közökbe elegendő, ha homokot seprünk, ez is elég ahhoz, hogy ne mozduljanak el a betonelemek. Ilyenből érdemes a kicsit drágább, anyagában színezett térkő-fajtákból választani, és nem az egyszerű beton szürkét, mert az nagyon mesterséges hatású.

 

A vízelvezetésről lejtéssel is gondoskodhatunk, de más, professzionális megoldások is akadnak erre a célra

A természetes kövek lerakása már jóval munkaigényesebb, hiszen nem egyformák, ezért meg kell próbálni az egymáshoz leginkább hasonlóakat összeválogatni. Ha nagyok a kövek, és nagy részük a föld alatt van, akkor masszívan állnak majd, a közök földdel is kitölthetők, így idővel ott növények jelennek meg élővé varázsolva az utat. Hátrányuk a természetes köveknek, hogy nem simák, így a hó eltakarítás bonyolultabb.

A kövek közét murvával is kitölthetjük így stabilabban állnak majd, de ha a murva a gyepre kerül, akkor ott akadályozza a fűnyírást. A betonhabarcsos hézagkitöltésnek is van előnye, ez tartja legszilárdabban a köveket, ám a beszivárgó víz és a fagyhatás miatt fel kell készülnünk, hogy egyes kövek kilazulnak majd, így évente egyszer szükség lesz átnézni az utat, és a fagyhatásból adódó hibákat kijavítani.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kerti út betonból

Manapság, felértékelődött a kertek esztétikai kialakítása, egy igényes kert épített út nélkül elképzelhetetlen. Az út megépítése viszont elég költséges. Ha csak gyalogos közlekedésre szánt, nem túl...


Hidegburkolatok ragasztása és fugázása

Falakon és járófelületeken tartós, dekoratív és könnyen tisztítható burkolatok alakíthatók ki különféle anyagú burkolólapok felragasztásával. Ha pedig a burkolást saját kezűleg kívánjuk elvégezni,...